Az utóbbi évtizedekben számos cégről halhattuk, hogy kacérkodik a tőzsdei bevezetés gondolatával, de a végén nagyon kevesen szánták rá magukat. Miben más most ez a lehetőség? Milyen megfontolásból döntöttek a Kijelölt Tanácsadói státusz megszerzése mellett?
Virág Ferenc: A BÉT Xtend piacában nagy lehetőségeket látok, különösen a körvonalazódó komplex támogatási rendszer fényében, valamint a befektetői oldalról meglévő igény alapján. Jóval olcsóbb és egyszerűbb a konstrukció, mint a BÉT Prémium vagy Standard kategóriái esetében, ugyanakkor a Kijelölt Tanácsadók közreműködésével a piac biztonsága is biztosított. Egyrészt a Tőzsdefejlesztési Alapnál több milliárd forint tőke várja a cégeket, másrészt a Tőzsdének lehetősége nyílik egy speciális támogatási rendszeren keresztül a piacra lépés költségeit jelentősen mérsékelni.
Véleményem szerint ezek az érvek sok céget győzhetnek meg, hogy érdemes a nyilvános tőkepiac adta előnyöket kihasználni. Mindez pedig a brókercégeknek is komoly üzleti lehetőséget jelent.
Jutasi Zoltán: Napjainkban rengeteg vállalkozás szembesül a tulajdonos-vezető pótlásának problémájával. A nemzetközi tapasztalatok szerint az első generációs családi vállalkozások csupán 30 százaléka tudja tovább örökíteni sikeresen az üzletet a következő nemzedékre. A többség sorsa pedig azon múlik, sikerül-e értékesíteni a társaságot. Számos olyan céggel kerültünk kapcsolatba, amelyeknek a nyilvános tőkepiac is jó megoldást jelent. A BÉT új KKV piaca nagyon jó időzítéssel indult, mi pedig fontosnak tartjuk, hogy szolgáltatásunkat ilyen irányban is bővítsük.A BÉT pályázati kiírása elvileg lehetővé tette volna, hogy külön-külön is elnyerjék a státuszt, miért döntöttek mégis az együttműködés mellett?
VF: A Random Capital valóban megfelelt volna egyedül is a feltételeknek, de egy ilyen tevékenység elindítását csak a jelenlegi munkaerő kapacitásunk bővítésével tudtuk volna megtenni. Egy új vállalatfinanszírozási csapat felállítása ugyanakkor időigényes és jelentős beruházást igényel. Azért döntöttünk amellett, hogy egy már létező, jó referenciákkal rendelkező tanácsadó céggel működünk együtt, mert a Navigator mindenben megfelelt az elvárásainknak és személyesen is jó kapcsolatot ápolunk a cég vezetőivel.
JZ: A Navigator csapata rendelkezik a szükséges szakértelemmel és tapasztalattal, hogy egy nyilvános értékpapír piaci kibocsátás előkészítsen, de egy nyilvános értékesítéshez, illetve az értékpapírok másodpiaci kereskedésének támogatásához szükség van egy befektetési szolgáltatóra is, ezért kerestük a partnerséget.
A két cég így együtt nemcsak teljes körű szolgáltatást tud nyújtani, de jóval erősebb sales tevékenységet is folytathat a potenciális vállalatok felkutatására. Ahogy azt Feri is kiemelte, együtt jóval erősebbek vagyunk, mint külön-külön.
A Random Capital ezidáig egy letisztult üzleti modell mellett gyakorlatilag kizárólag az online brókeri szolgáltatásokra és a befektető költséghatékony kiszolgálására fókuszált. A Kijelölt Tanácsadó ezzel szemben a kínálati oldalt, azaz a tőzsdére lépő cégeket célozza meg komoly emberi erőforrás igénnyel, azaz merőben más üzleti modellel működik, mint a Random eddigi szakterületei. Minek köszönhető ez az éles fordulat?VF: Tény, hogy ez mérföldkő a Random Capital életében. Ez az első lépés abba az irányba, hogy a Random Capital egy pusztán online brókercégből ún. full-service szolgáltatóvá váljon. Független befektetési szolgáltatóként, banki háttér nélkül sikerült az online retail brókeri piac meghatározó szereplőjévé válnunk. Már ma is a Randomnak van az egyik legnagyobb, a BÉT-en legaktívabb befektetői háttere. A Random ezzel a lépéssel, a kínálati oldalon is megjelenik, a potenciális kibocsátók felé is magas szintű szolgáltatást nyújt.
A startup cégeknél ma elég komoly tülekedés van a finanszírozási lehetőségek között. Maga az állam is rengeteg formában több tízmilliárd forintot különített el erre a célra. Hogyan lehet ilyen tőkebőség mellett meggyőzi mégis a cégeket, hogy vállalják a nyilvános működés terheit?
VF: A startup piacon valóban jelentős erőforrások állnak rendelkezésre, nagy a verseny a legjobb cégekért. Ezen a piacon az Xtend és a Tőzsde esélyei elsősorban azon múlnak, mennyire szigorú feltételrendszer mellett lehet majd a Tőzsdefejlesztési Alap tőkéjéhez hozzájutni. Amennyiben a feltételek közel azonosak lesznek a már futó egyéb állami kockázati tőkealapok által alkalmazottakkal, akkor valóban nehéz dolga lesz a BÉT-nek. Ha a feltételek lazábbak lesznek, akkor viszont jó esélye lesz, hiszen a tőzsdére illetve Xtend piacra lépés több mint tőkebevonási lehetőség. Ez egy kapu, amelyen belépve a nyilvánosan működő cégek a későbbiekben sokkal egyszerűbben és rugalmasabban tudnak további tőkét bevonni.
JZ: Fontos kiemelni, hogy mi nem elsősorban a startupokra lövünk, hanem teljesen más oldalról közelítjük ezt az üzleti lehetőséget és egy olyan szegmensre fókuszálunk, akik a vállalati életgörbe teljesen más szakaszában vannak. Ezek a pár évtizedes múlttal rendelkező, stabil jövedelmezőségű, főleg családi irányítás alatt lévő KKV-k, melyek többsége most szembesül a generációváltás kihívásaival. Számukra a Tőzsdefejlesztési Alap nem alternatíva, hiszen legtöbb esetben nem növekedési sztorik. Az Xtend piac azonban mégis megoldást jelenthet számukra.
Az Xtend piac már mintegy fél éve létezik, és több cég működik már a kezdetektől Kijelölt Tanácsadóként, de eddig még egyetlen bevezetés sem történt. Nem bizonytalanítja el ez Önöket? Miért gondolják, hogy működőképes a koncepció?
VF: Abból, hogy mi történt az előző néhány hónapban, nem szabad messzemenő következtetést levonni. Legfőképpen azért, mert bár maga a piac hivatalosan elindult, de a hozzá kapcsolódó támogatási rendszer még csak részben érhető el. Miután erről minden érintett piaci szereplő és így a piacra lépésen gondolkozó cégek is tudnak, racionális reakció részükről a kivárás. Éppen ezért nem kapkodtunk mi sem a Kijelölt Tanácsadói státusz megszerzésével, mert szerettük volna látni, milyen eszközrendszer áll majd a rendelkezésünkre.
Mára már elég jól körvonalazható a modell, így bizton állíthatom, lesznek jó páran, akik élni fognak a lehetőségekkel.
JZ: Olyan megoldással operálunk, ahol a leendő ügyfeleink nem csak a tőzsdei bevezetés klasszikus előnyeit, de jövőképet, a családi vagyon továbbvitelét is megkapják tőlünk. A generációváltás és cégöröklés nagyon összetett kérdés még abban az egyszerű esetben is, ha a leköszönő tulajdonos-vezető át tudja adni megfelelően felkészített gyermekének az irányítást. Az esetek többségében ráadásul egyáltalán nem ez a helyzet. Egy ilyen szituációban mindig előtérbe kerül a leköszönő tulajdonos részleges vagy teljes kiszállása, azaz meglévő részesedésének eladása. Az elmúlt években számos cégtulajdonossal dolgoztam együtt a cége eladásán. Nagyon nehéz feladat összehangolni az ügylet üzleti és érzelmi oldalát.Gondoljon csak bele. Sok vezetőnek az elmúlt 20-30 évben olyanná vált a vállalkozása, mintha a saját gyermeke lenne. Ez nem üres frázis. Én is átéltem ezt, mikor az első cégemet eladtam. A különbség csak abban van, hogy a ma nyugdíj előtt álló vezetőkkel azt is részletesen ki kell dolgozni, mihez fognak kezdeni a hirtelen rájuk szakadt idővel.
Bármennyire is furcsán hangzik, nem csak a pénz dominál számukra. Hirtelen időmilliomosok is lesznek, amit kezelni kell. Kifejezetten az ilyen helyzetben lévő cégtulajdonosokat szólítjuk meg az új konstrukcióval. Azt gondoljuk, Őket érdekli leginkább az újszerű megközelítés.
Ez valóban sok céget érint Magyarországon: de milyen megoldást tudnak kínálni erre a helyzetre?JZ: Egy alapító tulajdonos kiszállását általában az akadályozza, hogy vagy a szakmai háttér, vagy a tőke hiányzik a potenciális vevőknél -klasszikusan ilyen például, ha a cég alkalmazottjai vinnék tovább az üzletet. Ilyen esetekben a nyilvános tőkepiac reális alternatíva lehet, mert egy jól felépített, következetes exithez segítségül lehet hívni a tőzsdei pénzügyi befektetőket. Mindez persze csak akkor működik, ha a befektetők meg tudnak bizonyosodni a szakmai irányítás zökkenőmentes átadásáról. Azzal, hogy tőzsdére visszük a céget, néhány alapvető szervezeti, cégirányítási változást is alkalmaznunk kell.
Nyilvános részvénytársaságként Igazgatóságot és/vagy Felügyelő Bizottságot kell felállítani, amelyben már olyan menedzserek is helyet kaphatnak, akik a cég szakmai és üzleti irányítását is át tudják venni hosszú távon. Ezzel párhuzamosan pedig a tőzsdei jelenlét lehetővé teszi, hogy akár lépcsőzetesen, akár egy későbbi időpontban egy nagyobb tranzakcióban kiszálljon az eredeti tulajdonos a cégből. A szolgáltatás csomagunk tartalmazza az öröklési stratégia kidolgozását és megvalósítását, szükség esetén interim managementet, illetve coaching szolgáltatásokat is. Mindemellett arra is van megoldásunk, hogyan tudja a kiszálló alapító továbbra is hasznosítani mérhetetlen tapasztalatát, amennyiben aktív kíván maradni.
A BÉT hagyományos piacán is számos kisebb cég található, amelyek azonban nem váltják meg a világot. Biztosan a KKV szektor jelentheti a Tőzsde jövőjét? El tudják ezek tartani hosszú távon a piacot, hiszen ahhoz minél több nagy forgalmú cég kellene?
VF: A hírek fókuszában valóban szinte mindig a nagy blue chipek állnak, de a nyilvános tőkepiac nem csak róluk szól, sőt. Ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot, akkor elég annyit végiggondolni, hogy minden mai blue chip cég volt valaha induló kis cég. Persze most nem elsősorban a MOL-ra, vagy az OTP-re kell gondolni, hiszen azok egészen más utat jártak be, míg a tőzsdére kerültek. De ott van pl. az Apple vagy a Microsoft jól ismert sztorija. Az 5-10-20 év múlva csúcson lévő blue chipek lehet, hogy éppen most küzdenek az alapítás nehézségeivel. Persze kevés cégnek sikerül igazán nagyra nőni, de éppen ezért kell nagyon sok kis céget a piacra csábítani, mert akkor nagyobb esély lesz arra, hogy közülük egy-kettő kinövi magát és elviszi a hátán az egész piacot. Nyilvánvaló, hogy a kereskedés volumene, a piac likviditása érdemben nem változik rövid távon ezeknek a KKV-knak a megjelenésével. Ez sokkal inkább egy hosszú távú befektetés, de hiszünk abban, hogy ez az egyetlen járható út. Be kell látni, hogy a magyar gazdaság nem tud azonnal előrántani a kabátujjból egy újabb MOL-t vagy OTP-t, arra felesleges várni. A jövő a kicsikben van.
Ha egy év múlva újra leülnénk beszélgetni, mivel lennének elégedettek addigra? Hány cég piacra segítését tervezik a közeljövőben?
VF: Egyértelmű, hogy egy ilyen új piac elindulása mindig nehézkes, de csak az első fecskék megjelenéséig. Az első sikeres tranzakciók után viszont akár az is megtörténhet, hogy hirtelen rázúdul a piacra több tucat új cég. Persze mivel most még az elsőkre várunk, ezért óvatosabb mindenki, ezért én elégedett volnék, ha az első évben két-három céget be tudnánk hozni. A második évben viszont már nem lennék elégedett ezzel a számmal.
JZ: Egyetértek azzal, hogy nagyon sok múlik az első néhány tranzakción. Nemcsak a befektetők, de a cégek is szeretik a jól ismert ösvényeket használni. Látni kell, hogy ma még a legtöbb cégtulajdonosnak nagyon nehéz eladni a nyilvános tőkepiacot még akkor is, ha egyébként minden szempontból ideális megoldás lenne számára. A jó példákat viszont szívesen követik. Mindent összevetve én is elégedett volnék, ha egynél több bevezetésben közreműködnénk az első évben.
Névjegy Jutasi Zoltán a Budapesti Közgazdaságtudományi (Corvinus) Egyetem vezetés-szervezés és logisztika szakán szerzett diplomát 1997-ben. Első cégét még egyetemistaként alapította. Az elmúlt években számos vállalatfelvásárlási tranzakcióban vett részt vevőként és eladóként egyaránt. Sokoldalú stratégiai, M&A és befektetési szakértői, valamint felsővezetői szintű döntéshozatali háttérrel rendelkezik. Több, mint 20 év tapasztalatra tett szert a portfólió menedzsment, finanszírozás, kockázatmenedzsment és M&A tranzakciók területén. Széleskörű iparági referenciával rendelkezik Private Equity tranzakciókban, társasági jogban az IT, telekommunikáció, ingatlan, építőipar és szállítmányozás területén. Virág Ferenc 1994-től 13 évig az Equitas Bróker Zrt. vezérigazgatója, 2007-től 2009-ig a KBC Securities vezérigazgató-helyettese. 2012-től a Random Capital Zrt. Elnök-vezérigazgatója. 2006-tól 2009-ig a Budapesti Értéktőzsde Felügyelőbizottsági tagja, 2005-től a BÉT Kereskedési Bizottsági tagja, 2015-től pedig a Független Befektetési Vállalkozások Egyesületének Elnökségi tagja.
TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikk megjelenését a Random Capital Zrt. támogatta.
