Maguk a cégvezetők mondták el, mi jelenti számukra a legnagyobb kockázatot
Üzlet

Maguk a cégvezetők mondták el, mi jelenti számukra a legnagyobb kockázatot

Robert Stöllinger, KPMG
A világ meghatározó nagyvállalatainak vezérigazgatói számottevően pesszimistábbak a saját cégük növekedési kilátásait illetően, mint a világgazdasági folyamatokat elemző közgazdászok - derül ki a világszerte 1300 vállalatvezető véleményét évről-évre összegző KPMG Global CEO Outlook 2018-as eredményeiből. Míg a vezetők cégeik árbevételének 2 százalékos növekedését valószínűsítik 2018-ra, addig a makroközgazdászok 4-4,5 százalékos világgazdasági növekedést várnak. A makrogazdasági növekedés és a céges kilátások közötti összefüggés általában inkább fordított viszonyban szokott állni, ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen kockázatokat látnak a cégvezetők saját működésükkel kapcsolatban.
Ellentmondás valójában nincs a két adat között, sőt, a világgazdasági folyamatokat tekintve maguk a cégvezetők is optimisták. Valószínűleg az optimizmusnak köszönhető, hogy a tavalyi felmérésnél többen mondták, hogy idén az árbevétel növekedésére számítanak. Nem mulasztják el azonban megjegyezni, hogy a lassan kibontakozó vámháború bármikor eszkalálódhat, és az negatívan érintheti a tevékenységüket.

Ehhez nyugodtan hozzátehetjük, hogy túl régóta tart az infláció nélküli fellendülés ahhoz, hogy ez az idilli állapot biztosan fennmaradjon. Ezt a két kockázatot azonban a globális trendeket vizsgáló elemzők is figyelembe veszik, ez önmagában még nem magyarázat a két növekedési pálya szignifikánsan negatív eltérésére. Jobb helyen keresünk, ha a cégek életébe kódolt kockázatokat vesszük górcső alá.

A KPMG CEO Outlook kutatása jól rávilágít arra, hogy a cégvezetők milyen problémákon törik a fejüket, és mely tényezők miatt óvatosak, amikor növekedési kilátásaikról beszélnek. A figyelem fókuszában olyan dolgok állnak, melyekről már eddig is sok szó esett, de ma már sem a kibervédelem, sem általában a digitalizáció, sem a generációváltás kihívásai nem söpörhetőek le az asztalról.

Egyik esetében sem lehetséges jövőről, hanem nagyon is jelen idejű, cselekvést igénylő, az árbevételt jelentősen befolyásolni képes körülményekről van szó.

A digitalizáció és az automatizáció előretörésével párhuzamosan egyre többen szembesülnek a kiberbiztonsági fenyegetések valóságával: ez a kockázat a tavalyi ötödik helyezés után idén már a második helyre ugrott fel a növekedést gátló tényezők sorában a felmérés szerint. A válaszadók fele (51%) úgy véli, hogy alaposan felkészültek egy esetleges kibertámadásra, de azt mindenki tudja, hogy az automatizálási folyamatok, a szenzorok alkalmazása, a robotizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása szükségszerűen újabb és újabb kapukat nyit meg a külső behatolások előtt, és tartanak ennek következményeitől. Sőt, a magukat felkészültnek érzők aránya az előző évhez képest csökkent, illetve ha amikor a CIO-kat kérdezték meg, ott már csak 21 százalék érezte magát késznek. A vezetők többsége már tisztában van vele, hogy biztosan kibertámadás áldozatául fog esni, a kérdés csupán az, hogy mikor - illetve az, hogy milyen súlyos következményekkel kell számolnia.

A másik tárgykör, maga a digitalizáció, amit a vezérigazgatók többsége nemcsak lehetőségként, de kockázatként is értékel. Noha több, mint 70 százalékuk állítja, hogy ő maga is élére állna egy olyan technológiai váltásnak, ami a hatékonyság növelése érdekében felforgatja a vállalat működését, ott már többnyire óvatosabbak, hogy konkrétan mi lenne az a nagy változás. Sokan tehát a sötétben tapogatóznak, miközben tudják, hogy a versenytársaik is a nagy áttörésen dolgoznak. Így azt is el tudják képzelni, hogy nem az ő cégük lesz az, amely elsőként megvalósítja az adott piacon a digitális áttörést, ezt pedig súlyos kockázatként élik meg. Talán ad némi támpontot a fő kérdés megválaszolásához az a tény, hogy a vezérigazgatók többsége (62 százalék) a közvélekedéssel ellentétben úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia előretörése több munkahelyet teremt, mint amennyit megszüntet. A digitális átalakulás feltétel nélküli híveivel ellentétben a cégvezetők viszont látják az ehhez kapcsolódó nehézségeket és extra költségeket is, mint például a folyamatos képzési, átszervezési igény.

Maguk a cégvezetők mondták el, mi jelenti számukra a legnagyobb kockázatot
Ez pedig azt jelenti, hogy összességében kisebb pénzbeli megtakarítást várnak a folyamattól, inkább a jobb minőségű végeredmény és a versenyképesség megtartása motiválja őket.

Ugyancsak az alkalmazkodási kényszert jelent a cégvezetők számára az Y és Z generációk előretörése a fogyasztói szegmensként. A vezérigazgatók 38 százaléka szerint vállalatukat újra kell pozícionálni ahhoz, hogy megfelelhessenek az Y és a Z generáció elvárásainak. 2025-re már ez a két, egészen új fogyasztási szokásokkal rendelkező generáció lesz a legnagyobb fogyasztói réteg a világon.

Az átállás kulcsfontosságú minden vállalkozásnak, csak éppen az irányok nem teljesen világosak. Hogyan kell átalakítani a terméket, a marketinget, vagy a forgalmazást ahhoz, hogy az megfeleljen az új generációk elvárásainak, és hozza azt a bizonyos "fogyasztói élményt", amiről az utóbbi időben mindenki beszél?

Az új generációk nemcsak fogyasztóként, de munkavállalóként is fejtörést okoznak a cégvezetőknek. Az általános, és főleg a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben, informatikában mutatkozó munkaerőhiány arra kényszeríti őket, hogy az egész munkaszervezetet az újabb generációkra szabják. Ez azonban megütközést kelt az idősebb munkavállalók körében, hiszen amíg ők éveket dolgoztak, míg elértek különböző kedvezményeket, addig ez a fiataloknak már a belépéskor jár, ellenkező esetben ugyanis egyből továbbállnak. Gondot okoz a technológia használat is, hiszen miközben a fiatalok vidáman elsajátítják az újabb és újabb hatékonyságot javító alkalmazásokat, addig a vezérek a saját bőrükön érzik, hogy ezek használat az idősebb kollégák körében inkább nyűg, mint előrelépés.

Mostanra a vállalatvezetők jelentős része már felismerte, hogy nem elegendő "kinevezni" valakit a technológiai átalakulás felelősévé, hanem a csúcsvezetőknek egy saját személyes digitális agendára van szüksége ahhoz, hogy a szervezet túlélésére legyen esély.

Nem meglepő, hogy a sokáig stabilan működő globális vállalatok közül csak az elmúlt évben tucatnyi esetben láthattunk vezérigazgató cserét. Az ilyen, és ehhez hasonló hátterű szervezeti problémák folyamatosan a figyelem középpontjában tartják a HR-kérdéseket is, amire még a válságot megelőző évtizedekben sem volt példa, azaz új probléma forrásaként jelenik meg minden cégvezető szemében.

A CEO felmérés valójában arra világít rá, hogy a cégvezetők sokkal árnyaltabban, gyakorlatiasabban gondolkodnak a világban végbemenő változásokról, mint mások. Számukra a hurráoptimizmus tárgya sok esetben inkább alkalmazkodási kényszert jelent. Az alkalmazkodás pedig nem csak egy erény, melyben ma főként a startupok tündökölnek, hanem az egész vállalat teljesítményét érintő, nehéz és költséges folyamat is egyben.

A szerző a KPMG Magyarország vezérigazgatója.
brexit0923
weworkiroda2
EKB épület
Az építkezésekről csábítja át a munkásokat a konkurencia
nyugdíjas parlament
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
weworkiroda2