A döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával. Az ítélet világosan rámutat, hogy az európai elfogatóparancsot végre kellett volna hajtani, és a döntés alapján elvárjuk az EU-tagállamoktól, hogy azt meg is tegyék
- jelentette ki Bosnjakovic újságíróknak nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha Magyarország figyelmen kívül hagyja az ítéletet, a miniszter úgy válaszolt: "meglátjuk, a bíróság ítélete nagyon világos, és aszerint kell eljárni". Megjegyezte, hogy ahogy telik az idő, úgy lesznek aktívabbak az ügyben.A Zágráb megyei bíróság még 2016 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához (CJEU), amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott horvát elfogatóparancsot, és ezzel szerintük megsértette az uniós jogot.
Amint arról beszámoltunk, az uniós bíróság szerdai ítélete szerint egy nemzeti hatóság nem tagadhatja meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. Bosnjakovic ezért úgy vélte, a döntés megerősítette a horvát bíróság és a horvát kormány álláspontját, amelyet utóbbi jogi képviselőjén keresztül ismertetett az Európai Unió Bíróságával.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt ismételten visszautasította a vádakat.
Öt éve kérik
Hernádi kiadatását először 2013-ban kérték a horvát hatóságok, amit a budapesti Fővárosi Törvényszék arra hivatkozva utasított el, hogy olyan ügyben adtak ki elfogatóparancsot Hernádi ellen, amelyben a magyar ügyészség már vizsgálódott, és amelyet bűncselekmény hiányában még 2012-ben megszüntettek. A horvát illetékesek azonban úgy döntöttek, hogy ez nem befolyásolja a Mol elnöke elleni horvátországi eljárást, ezért az folytatódhat.Zamecsnik Péter ügyvéd, aki Hernádi Zsoltot képviselte egyes ügyekben, a 24.hu-nak szerdán elmondta, a bíróság döntése ellenére fennállt a kettős eljárás alá vonás tilalma, ugyanis nem csak tanúként hallgatták ki Hernádit egy olyan nyomozás során, amit megszüntettek (a magyar hatóság korábban erre hivatkozva utasította vissza a kiadatást). Hanem később Magyarországon a Mol vezérigazgatója ellen egyébként egy pótmagánvádas eljárás is indult, amelyben a vád nagyjából azonos volt a horvát eljárásban szereplővel. Ebben az ügyben 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék azonban részben megszüntette az eljárást, részben pedig felmentette Hernádit a vádak alól.
Elhalasztották a pert
Idén júliusban Hernádi távollétében is elkezdődött volna az ellene folyó eljárás a Zágráb megyei bíróságon, de technikai okokra hivatkozva azt szeptemberre halasztották. A perben 2019 júliusa előtt ítéletet kell hoznia a testületnek, különben elévül az ügy. Amennyiben azonban addig születik elsőfokú ítélet, akkor további két évvel meghosszabbodik az elévülési határidő.Címlapkép: MTI/Mohai Balázs
