Az Északi Áramlat 2 nem csak a két ország kapcsolataiban okoz feszültséget. Az Egyesült Államok szerint a projekt tovább növeli Németország függőségét az orosz gáztól. Ukrajna attól tart, hogy a Balti-tengert átszelő vezetékkel kizárják a gázszállítás jelentette üzletből, de más, az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekre érzékeny kelet-európai országok, így például Lengyelország is kifejezte aggályait a projekt kapcsán, sőt, jogi eljárást indított a projekt megakadályozása céljából. Ennek ellenére a projekt finanszírozásában részt vesz az Európai Beruházási Bank is.
Az EU jelenleg is tárgyalásokat folytat Oroszországgal arról, hogy Ukrajna továbbra is részesülhessen a jól jövedelmező gáztranzit üzletből az Északi Áramlat 2 megépülése után is - mondta Steffen Seibert szóvivő. A korábbi jelzések szerint, valamit tekintettel az elmérgesedett orosz-ukrán viszonyra azonban Oroszországnak vélhetően kevéssé áll szándékában a korábbihoz hasonló szerepet biztosítani Ukrajnának az energiatranszportban.
A német kormány sokáig üzleti alapú, politikai vonatkozást nélkülöző beruházásként értelmezte a többek között Ukrajna és Lengyelország által élesen bírált fejlesztést. Azonban Angela Merkel német kancellár idén tavasszal módosította álláspontját, Petro Porosenko ukrán államfővel április elején Berlinben folytatott megbeszélése után kijelentette: nem fordulhat elő, hogy az Északi Áramlat-2 miatt Ukrajnának "semmiféle jelentősége nem lesz" az orosz gáz szállításában. Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül "nem lehetséges" a beruházás megvalósítása - tette hozzá Angela Merkel, kiemelve, hogy a vezeték "nemcsak gazdasági projekt, természetesen politikai tényezőket is figyelembe kell venni".
Angela Merkel és Heiko Maas német külügyminiszter júliusban Berlinben találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, valamint Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel is.
