Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
Üzlet

Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból

Portfolio
Magyarország lehet az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan - számolt be a Climate Home News.
A kelet-európai országok jelentős része mindeddig egységesen ellenezte a szén áramtermelésből történő kivonására irányuló uniós terveket és az egyéb szigorú klímavédelmi lépéseket, főleg ezek várható ellátásbiztonsági és rövidebb távú társadalmi hatásaira (foglalkoztatottság) hivatkozva. A kibocsátási egységek árának gyors emelkedése azonban arra késztette a magyar kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az ország utolsó nagy lignittüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű tulajdonosaival a szén termelésből történő kivezetéséről.

A kormány támogatott szénkivezetési céldátuma 2030, ezt az évszámot azonban egyelőre semmiféle hivatalos döntés vagy stratégia nem rögzítette, így az Országgyűlés által november elején elfogadott, a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sem.

A ligniten alapuló villamosenergia-termelés hosszú távon többé nem életképes gazdaságilag Európában, az ETS kvóták drágulása és bármilyen, a szénalapú termelést támogató szisztéma hiányában

- mondta a portálnak Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Más térségi országokhoz - Lengyelországhoz, Csehországhoz, Bulgáriához - képest a magyar energiamixben a fekete és barna szén/lignit súlya ugyan kisebb, de utóbbi így is jelentős szerepet tölt be a termelésben, ahogyan ez a Mavir grafikonjából ki is tűnik.


Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
Nagyobb ábráért katt!

A Visegrádi országok közös álláspontot alakítottak ki a legszennyezőbb energiahordozó kivezetésére irányuló elképzelésekkel szemben. Az egység azonban megtörhet, és nem csak Magyarország miatt. A szlovák kormány már 2017 decemberében jelezte, 2023-ban a szénbányászatnak és a széntüzelésű erőművek működésének is véget vetne az országban; ezt a tervet a közelmúltben Peter Ziga is megerősítette a Reutersnek.

A szén kivezetéséről a magyar kormány politikai párbeszédet kezdeményez - mondta a helyettes államtitkár az Európai Bizottság által a szén kivezetésének elősegítésére létrehozott platform számára tartott prezentációjában novemberben. Az előadásban, amely nagyrészt a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatain és tervein alapul, a helyettes államtitkár arról is beszélt, a szénalapú termelés már 2025-ben meredeken csökkenhet

A bizottsági ülésen a lap szerint Orosz Zoltán, a Mátrai Erőmű stratégiai vezetője is megszólalt, és a szén biomasszával, gázzal, napenergiájával és akkumulátoros energiatároló technológiával való helyettesítési lehetőségeiről beszélt, amivel az erőművet 2030 után is üzemben tarthatnák. Az erőmű szeptemberben elfogadott 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája egyebek mellett tartalmazza két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesítési tervét is.

Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
A szénbányászat és a szénalapú áramtermelés már most is ereszkedő pályán áll Magyarországon. Míg 1965-ben még 125 ezer bányász dolgozott a hazai szénbányákban, addig idén már csak 2000. A magyar áramtermelésnek mintegy 18 százaléka származott a szénből 2016-ban, ugyanakkor a mátrai lignit az energiaszektorhoz köthető szén-dioxid-kibocsátásnak a feléért volt felelős. Amennyiben a szén szerepe valóban véget ér a magyar energiaellátásban, úgy az ország egy döntősen nyugat-európai államok alkotta egyre bővülő csoporthoz csatlakozhat. Legkésőbb 2030 végéig Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália, Finnország, Ausztria, Dánia és Svédország is szakítana a szénnel, de hamarosan várhatóan Németország is kijelöli a maga céldátumát.

A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságát, amint választ kapunk kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

Címlapi és belső kép: MTI/Komka Péter
Egy magyar autót tankol meg a benzinkutas a Mol egyik szerbiai kútján a horgosi határátkelõtõl 1 kilométerre.
aldishutterstock
zsidayviktorkonfi1500170608-20170608
Frankfurt Stock Exchange
16 July 2019, Mecklenburg-Western Pomerania, Anklam: (Photo by Stefan Sauer/picture alliance via Getty Images)
Magyar Telekom
shutterstock_733621417
oktatás shutter
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Egy magyar autót tankol meg a benzinkutas a Mol egyik szerbiai kútján a horgosi határátkelõtõl 1 kilométerre.