Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
Üzlet

Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból

Portfolio
Magyarország lehet az első kelet-európai állam, amely konkrét dátumot jelöl ki a szén kivezetésére; a lépést az európai szén-dioxid-kibocsátási egységek (EU ETS) árának emelkedése indokolhatja. A kormány preferált szénkivezetési céldátuma 2030, de az évszámot egyelőre nem rögzítették hivatalosan - számolt be a Climate Home News.
A kelet-európai országok jelentős része mindeddig egységesen ellenezte a szén áramtermelésből történő kivonására irányuló uniós terveket és az egyéb szigorú klímavédelmi lépéseket, főleg ezek várható ellátásbiztonsági és rövidebb távú társadalmi hatásaira (foglalkoztatottság) hivatkozva. A kibocsátási egységek árának gyors emelkedése azonban arra késztette a magyar kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az ország utolsó nagy lignittüzelésű erőműve, a Mátrai Erőmű tulajdonosaival a szén termelésből történő kivezetéséről.

A kormány támogatott szénkivezetési céldátuma 2030, ezt az évszámot azonban egyelőre semmiféle hivatalos döntés vagy stratégia nem rögzítette, így az Országgyűlés által november elején elfogadott, a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sem.

A ligniten alapuló villamosenergia-termelés hosszú távon többé nem életképes gazdaságilag Európában, az ETS kvóták drágulása és bármilyen, a szénalapú termelést támogató szisztéma hiányában

- mondta a portálnak Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.

Más térségi országokhoz - Lengyelországhoz, Csehországhoz, Bulgáriához - képest a magyar energiamixben a fekete és barna szén/lignit súlya ugyan kisebb, de utóbbi így is jelentős szerepet tölt be a termelésben, ahogyan ez a Mavir grafikonjából ki is tűnik.


Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
Nagyobb ábráért katt!

A Visegrádi országok közös álláspontot alakítottak ki a legszennyezőbb energiahordozó kivezetésére irányuló elképzelésekkel szemben. Az egység azonban megtörhet, és nem csak Magyarország miatt. A szlovák kormány már 2017 decemberében jelezte, 2023-ban a szénbányászatnak és a széntüzelésű erőművek működésének is véget vetne az országban; ezt a tervet a közelmúltben Peter Ziga is megerősítette a Reutersnek.

A szén kivezetéséről a magyar kormány politikai párbeszédet kezdeményez - mondta a helyettes államtitkár az Európai Bizottság által a szén kivezetésének elősegítésére létrehozott platform számára tartott prezentációjában novemberben. Az előadásban, amely nagyrészt a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatain és tervein alapul, a helyettes államtitkár arról is beszélt, a szénalapú termelés már 2025-ben meredeken csökkenhet

A bizottsági ülésen a lap szerint Orosz Zoltán, a Mátrai Erőmű stratégiai vezetője is megszólalt, és a szén biomasszával, gázzal, napenergiájával és akkumulátoros energiatároló technológiával való helyettesítési lehetőségeiről beszélt, amivel az erőművet 2030 után is üzemben tarthatnák. Az erőmű szeptemberben elfogadott 2030-ig szóló fejlesztési stratégiája egyebek mellett tartalmazza két, összesen 40 megawatt teljesítményű naperőművet létesítési tervét is.

Váratlan fordulat: Magyarország vezetheti ki Kelet-Európát a szénkorszakból
A szénbányászat és a szénalapú áramtermelés már most is ereszkedő pályán áll Magyarországon. Míg 1965-ben még 125 ezer bányász dolgozott a hazai szénbányákban, addig idén már csak 2000. A magyar áramtermelésnek mintegy 18 százaléka származott a szénből 2016-ban, ugyanakkor a mátrai lignit az energiaszektorhoz köthető szén-dioxid-kibocsátásnak a feléért volt felelős. Amennyiben a szén szerepe valóban véget ér a magyar energiaellátásban, úgy az ország egy döntősen nyugat-európai államok alkotta egyre bővülő csoporthoz csatlakozhat. Legkésőbb 2030 végéig Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália, Finnország, Ausztria, Dánia és Svédország is szakítana a szénnel, de hamarosan várhatóan Németország is kijelöli a maga céldátumát.

A témában megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárságát, amint választ kapunk kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

Címlapi és belső kép: MTI/Komka Péter
Mystery_Hotel_Budapest - 8
IMG_20190910_155319
A River Estates irodaháza többek között a DIGI kábeles mûsorszolgáltató székhelye a XIII. kerület, Váci út 35-ben.
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
posterminal bankkartya card