Felpörögtek az események a Corvinuson: exkluzív részletek az átalakításról

Hónapok óta kiemelten foglalkoztatja a közvéleményt a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása. Októbertől az Innovációs és Technológiai Minisztérium lett az egyetem fenntartója, jövő nyáron pedig egy állami alapítású alapítvány veszi át a fenntartását, az egyetem továbbra is közhasznú intézményként fog működni. A változás célja, hogy az egyetem új pályára álljon, hosszú távú finanszírozási stabilitásának biztosítékául pedig jelentős részvényvagyont is az alapítvány rendelkezésére bocsát az állam. A tervek szerint az új modellnek köszönhetően az intézmény rugalmasabb feltételek mellett működhet együtt a vállalatokkal, ösztönzőbb foglalkoztatási lehetőségek valósulhatnak meg és rugalmasabban férhet hozzá az erőforrásokhoz. Mindezt annak érdekében, hogy 2030-ra az új Corvinus a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézményeként a világ legjobb 200, Európa legjobb 100 egyeteme közé kerüljön.

Projektszervezet irányítja az átalakítást

Októberben új fejezethez érkezett az egyetem megújítása: a Portfolio információi szerint megalakult az a projektszervezet, amely az egyetem új működési modelljéből fakadó belső megújulási folyamatért felel.

A Projektfelügyelő Bizottság elnöke Lánczi András rektor, társelnöke Pavlik Lívia kancellár, tagja pedig az intézmény három karának dékánja (Zoltayné Paprika Zita, Kovács Erzsébet és Csicsmann László) és helyt kapott benne Szabados Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke is. A bizottság munkáját támogatja Barta Márton, a Corvinus stratégiai igazgatója, akivel szeptemberben készítettünk interjút.

Úgy tudjuk, az egyetem akadémiai és adminisztratív területét lefedő öt alprojektben folyik az a munka, ami a jövő évi változásokra készíti fel az intézményt:

• oktatási programok és oktatásszervezés megújítása;
• kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése, nemzetköziesítés;
• szervezeti megújulás;
• humánerőforrás-menedzsment megújítása;
• gazdálkodási és működtetési terület megújítása.

Mindegyik alprojektet szakmai vezetők irányítják és menedzserek koordinálják, tagjait az adott szakterület képviselői alkotják. Az alprojektek munkájában összesen több mint száz Corvinusos oktató, kutató és alkalmazott vesz részt, a munkába az egyetem bevonja a munkavállalói érdekképviseleteket és a hallgatókat is.

Ismert üzletemberek véleményezik a javaslatokat

A munkát áprilisig egy ismert üzletemberekből, szervezetfejlesztési tanácsadókból és a tudományos élet elismert embereiből álló tanácsadó testület segíti: a 8 fős testület feladata a megújulás projekt támogatása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megvitatják a projektszervezet által bemutatott anyagokat, és észrevételeikkel folyamatosan segítik a projekt munkáját. A tanácsadók a feladatot díjazás nélkül látják el.

A tanácsadók között olyan neveket találhatunk, mint Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere; Bacsa György, a MOL Csoport stratégiai és üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója; Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója és Design Terminal vezetője; Fertő Imre, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója; Havas István, az Ernst and Young Magyarország volt vezérigazgatója; Pap-Józsa Dávid üzleti mentor; Anthony Radev, a SEED vezetőképző alapító igazgatója, a McKinsey & Co. korábbi regionális vezetője.

Az egyetem vezetése Csák Jánost kérte fel a tanácsadó testület vezetőjének. Az üzletember - aki többek között a Design Terminal és a Brain Bar társtulajdonosa, címzetes egyetemi tanár, és maga is a Közgázon végzett - a Portfolio-nak elmondta, hogy a tanácsadó testület jövő héten ülésezik első alkalommal, és egészen jövő áprilisig folyamatosan véleményezi a projektszervezet javaslatait, így az átalakítás sarokköveit tavaszig szükséges meghatározni. A tanácsadók közvetlenül nem vesznek részt az átalakítási tervek kidolgozásában, hanem nemzetközi tapasztalataikra építve gyakorlati tanácsokkal támogatják a projekt munkáját.

Bár az átalakításra megszabott idő rövidnek tűnhet, Csák szerint az elmúlt években több tervezet is született az egyetem megújítására, sok szempontból tehát az egyes részterveket szükséges összefogni azért, hogy egy jövőképes felsőoktatási intézmény jöjjön létre.

Csák János emlékeztetett, hogy míg az olyan globális iparágakban mint a telekommunikáció, a bankszektor vagy az energetika, a magyar gazdaság szereplői pénzügyi és működési teljesítmény szempontból is a világ élvonalába fejlődtek, addig a felsőoktatásban ez az ugrás még várat magára.

"Pedig a felsőoktatás még a felsoroltaknál is nemzetközibb és versengőbb iparág. Nemcsak esélyünk, hanem kötelességünk is világszínvonalú teljesítményt kihoznunk magunkból. Miért ne tudnánk ezt a felsőoktatásban is megvalósítani? A hazai egyetemeknek nem lehet más a célja, mint hogy a helyüket a világban bárhol megállni képes profi embereket bocsássanak pályára" - tette hozzá.

• Címkék:
• Vallalatok,
• oktatás,
• lánczi andrás,
• corvinus egyetem,
• Karrier,
• corvinus,
• felsőoktatás2018,
• csák jános