- milyen megállapodást kötött 2014. végén a paksi atomerőmű bővítéséről Magyarország és Oroszország,
- mennyibe kerülhet a szerződés felmondása a magyar kormány számára,
- milyen kártérítési igénnyel léphet fel az orosz fél,
- illetve milyen technológiai, pénzügyi és jogi konstrukciót hoztak létre az egész projekt körül.
Felidézte: azért indította a pert mintegy másfél évvel ezelőtt, mert a kormány, a Paks 2 projektcég és a Roszatom üzleti titokra hivatkozva azokat a paksi bővítéshez kapcsolódó szerződéseket sem adta ki, amelyeknek korábban már feloldották a titkosságát az adatvédelmi hatóság közbenjárására.
Jávor Benedek szerint a Fővárosi Ítélőtábla mostani, jogerős másodfokú ítéletében helyben hagyta az elsőfokon eljáró bíróság döntését, miszerint általánosságban nem lehet titkosnak minősíteni több ezer oldalnyi szerződést, hanem ki kell adni, kitakarva a valóban üzleti titoknak minősülő részeket.
Hozzátette: a másodfokú ítélet, az első fokú döntéshez képest, ráadásul tovább szűkítette azon információk körét, ahol elismeri az üzleti titok indokoltságát, vagyis a korábbinál még kevesebb adatot tarthat vissza a nyilvánosság elől a Paks 2 projektcég, magyar kormány és a Roszatom.
Jávor Benedek ismertetése szerint azt is kimondta a bíróság, hogy a nemzetközi szerződések is az információs törvény hatálya alá tartoznak, illetve hogy nem lehet nemzetbiztonsági indokokra hivatkozni, amikor nem a technikai konstrukcióról, hanem a jogi háttérről van szó.
