Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?
Üzlet

Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?

Az MNB nemrég megjelent Versenyképességi Programja többek között a hazai tőkepiac fejlesztésével kapcsolatban is tartalmaz javaslatokat. Megnéztük, mi az az étlap, amit az MNB, vagyis a BÉT tulajdonosa a tőzsdével kapcsolatban kínál a kormánynak, és igyekeztünk értelmezni a javaslatokat.

Miért kell fejleszteni a hazai tőkepiacot?

Az MNB anyagában fontos szerepet kap a hazai tőkepiac szélesítése. Ennek a témakörnek az első fejezete azt járja körbe, hogyan lehetne még több sikeres vállalat a magyar tőzsdén. A kiindulópont az, hogy a tőzsde fejlesztésére többek között azért lenne szükség, mert a magyar pénzügyi rendszer diverzifikációja alacsony szintű, a finanszírozás szinte kizárólag banki csatornán keresztül zajlik, ez pedig növeli egy adott gazdaság sérülékenységét, ráadásul a jövőben várhatóan csökkenő uniós források miatt is szükség lenne a hazai tőkepiac erősítésére. Az MNB szerint a cél nem az, hogy a tőkeági finanszírozás lépjen a banki hitelezés helyébe, hanem hogy egy jól diverzifikált finanszírozási környezet jöjjön létre.

Magyarországon a GDP arányos tőzsdei kapitalizáció nemzetközi összehasonlításban alacsony, 20,6 százalék, jelentős a lemaradásunk a régióval és a fejlett nyugateurópai vagy Skandináv országokkal való összevetésben is. Egyes becslések szerint, ha a mostani szintről 30 százalékra emelkedne a GDP arányos tőzsdei kapitalizáció, az 0,2-0,3 százalékponttal növelheti a potenciális kibocsátás szintjét a gazdaságban. Ezen túlmenően az utóbbi hét évben jelentősen növekvő hazai lakossági, illetve intézményi vagyon hosszú távon biztosíthatná a hazai nagyvállalatok és kkv-k számára a megfelelő finanszírozási forrást, hozzájárulva a magyar gazdaság finanszírozásához és növekedéséhez, de az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a struktúra elősegítené, hogy a lakosság nagyobb arányban részesedjen a hazai reálgazdaság sikereiből, ami kedvező tovagyűrűző hatásokkal járna (hosszú távú öngondoskodás kialakulása, vagyonosodó lakosság nagyobb gyermekvállalási hajlandósággal).

Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?
Forrás: MNB
Azért is fontos a hazai tőkepiac fejlesztése és a részvénypiaci kapitalizáció növelése, mert nemzetközi adatokat megvizsgálva szoros pozitív kapcsolat látható a tőkepiac fejlettége, a jólét és az innováció között.

Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?
Forrás: MNB


Mit tervez a kormány a magyar tőzsdével?
Forrás: MNB

Mit javasol az MNB?

A 330 pontos programban több konkrét javaslat is szerepel a hazai tőkepiac fejlesztésére:

1. Állami vállalatok tőzsdei bevezetése, kiegészítve kisbefektetői részvényprogrammal

Itt az anyagban az 1990-es évek privatizációit (OTP, Mol, Magyar Telekom) hozzák fel példaként, amelyek az állam és a lakosság számára is előnyökkel jártak. Az államnak egyébként nem kell lemondania a többségi tulajdonáról, a kibocsátás pedig azonnali pozitív költségvetési hatással jár, sorolja a javaslattevő. A kedvezményes lakossági jegyzés azzal az előnnyel jár, hogy stabil másodpiaci bázist teremt, másrészt a lakosság közvetlenül tud részesedni a nagy állami vállalatok és a magyar gazdaság sikereiből.

Portfolio: Az állami vállalatok tőzsdei bevezetése évtizedek óta újra és újra felmerülő téma, akár a Gyurcsány-kormány Új Tulajdonosi Programja is eszünkbe juthat, akkor a Szerencsejáték Zrt., az ÁAK, az MVM és a Magyar Posta részleges privatizációja merült fel. A lehetséges állami cégek listája azóta is hasonló, az előbbiek mellett a HungaroControl neve merült fel, de volt már olyan ötlet, hogy Paks 2-t önálló projektként vigyék a BÉT-re. Akárhogy is, többek között a tőzsdei jelenléttel járó növekvő transzparencia eddig távol tartotta a magyar tőzsdétől az állami vállalatokat, idén év elején Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is arról beszélt, nem biztos, hogy jó ötlet az állami cégek tőzsdei bevezetése, kíváncsian várjuk, a kormánynak mi a véleménye erről.

A kedvezményes lakossági jögyzés lehetősége alapvetően jó ötletnek tűnik, de nem automatizmus az, hogy stabil másodpiaci bázis épül ki ezzel a módszerrel. 2016-ban a Duna House IPO-jánál volt lehetőség lakossági kedvezményes részvényjegyzésre, azt viszont sokan arra használták fel, hogy a kereskedés elindulása után a vételárnál magasabb áron piacra öntsék a papírjaikat, ezt mutatja az első napok kiemelkedő kereskedelmi volumene, azt követően viszont leült a forgalom.


2. A bankok tőzsdei bevezetésének ösztönzése

Itt a lengyel példát hozza az MNB, ott a tíz legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező lengyel bank mindegyike tőzsdén van, forgalomban és kapitalizációban is magas a részarányuk.

Portfolio: Ha ez a terv az MKB-ra és a Budapest Bankra vonatkozik, akkor az nem lenne újdonság, az MKB tőzsdei bevezetése valamikor az idei második félévben kerülhet sor, a Budapest Banknál június 30-ig kell lezárni az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat. A nagy meglepetés az lenne, ha egy másik magyarországi pénzintézet részvényeit vinnék a BÉT-re. Korábban már felmerült a Gránit Bank tőzsdei bevezetése, de az jelenleg nem aktuális, és nemzetközi példák arra is vannak, hogy egy külföldi bank helyi leánybankja menjen tőzsdére, nálunk a K&H kapcsán is felmerült ez a lehetőség, de azt már közel egy évtizede lefújták.

3. Modern vállalati kötvénypiac kiépítése

Az ugyanis a bankhitel felvétele melletti alternatív forrásbevonási lehetőséget jelenthet, egészséges versenyt előidézve a bankhitelek és a kötvénypiaci források között, aminek eredményeképp a vállalatok forrásszerzési költsége akár mérséklődhet is.

Portfolio: Vállalati kötvénykibocsátásokra az elmúlt években is volt példa a BÉT-en, igaz, kevés vállalat élt ezzel a lehetőséggel (pl.: Alteo, Tündérszikla, Plotinus, Wing Holding), és a másodpiaci forgalmuk is elhanyagolható. A modern alatt itt arra gondolhatnak a javaslattevők, hogy aktív, jól működő, sok kibocsátóval rendelkező és magas forgalmú legyen a hazai kötvénypiac.

4. Állami szerepvállalás a hazai részvénypiac fejlesztésében

Az MNB anyaga alapján nagy szükség lenne az állami intézmények részvételére egyrészt a már a tőzsdén lévő cégek feltőkésítése érdekében, másrészt az IPO-támogatásban. Az MNB azt szorgalmazza, hogy olyan befektetési alapokat hozzanak létre, amelyek a hazai tőzsdén jegyzett vállalatokba fektetnek:
  • egyrészt szükség lenne egy átláthatóan működő kkv befektetési alap létrejöttének segítésére, ami szélesítené a befektetői keresletet megfelelő kockázatkezelés mellett, és ezzel a kkv-k finanszírozási lehetőségeit bővítené
  • másrészt egy állami forrásból létrehozott, EU-s korlátok alá nem eső tőkealap kialakítására is szükség lenne, amely bármely cégméretbe, bármilyen típusú piacra lépésnél befektethet.
  • Ugyancsak ezt a célt szolgálná egy kombinált termék, egy hazai vegyes alap létrehozása, melyben forintban kibocsátott lakossági állampapírok és BÉT-re bevezetett magyar részvények vannak.
  • Az MNB indokoltnak tartja egy dedikált állami IPO alap létrehozását is, mely a tőzsdére lépő cégek megjelenésekor az elsődleges tranzakciókban vesz részt befektetőként.


Portfolio: Ez a rész a javaslatok közül az egyik legpikánsabb, hiszen az anyagban nem részletezik, hogy a listán szereplő alapokat mi kezelné és értékesítené. Főként a vegyes alap (lakossági állampapír + BÉT-részvények) érdekes, ugyanis ha állami kezelésben és értékesítésben (esetleg államkincstáron keresztül, számlavezetési és veteli díj nélkül) gondolkodik az MNB, akkor elég erős versenytársat kapnának a befektetési szolgáltatók vegyes alapjai (de egyébként szinte minden alapjuk), hiszen az MNB-s javaslatban lakossági állampapírok is kerülnének a portfólióba, miközben az alapkezelők jelenleg az alapjaikba nem tehetnek ezekből a magasabb hozamot nyújtó kötvényekből, így ha kimaradnak ebből a lehetőségből, akkor jelentős versenyhátránnyal indulnának.

Még egy gondolat a javaslatban szereplő IPO illetve kkv alaphoz: A javaslatban szereplőkhöz hasonló céllal hozták létre a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alapot, amely támogatja a középvállalatok tőkepiaci megjelenését, igaz, az az alap csak kisebb cégekbe fektethet, ott a maximális befektetési méret vállalkozásonként legfeljebb 15 millió euró (~4,7 milliárd forint).

5. A tartós befektetési számla (TBSZ) adómentességének biztosítása új tőzsdei részvény esetén

Tőzsdei céggé válás esetén a tulajdonosok számára akadályt jelenthet, hogy a tőzsdei tranzakció során a TBSZ-re került részvények után adófizetési kötelezettségük keletkezhet. Az MNB javasolja, hogy az új tőzsdei cégek tranzakciói során az eredeti tulajdonosok a tranzakciót követően a TBSZ-re került megmaradt részvényei élvezzenek adómentességet, hiszen az itt megkeletkező árfolyamnyereség nem realizált, csupán a részvények átértékelődéséből származó virtuális profit. Tehát a tulajdonos csak akkor fizessen árfolyamnyereségadót, ha valóban értékesíti a részvényeket.

6. A kkv-kra specializált platformok elindítása

A BÉT nemzetközi példák alapján elindította dedikáltan a magyar kkv-k számra kialakított alpiacát, az XTendet, ennek jövőbeli sikerességét a jegyzett cégek száma, kapitalizációja, és forgalma határozza meg, melyet különböző állami ösztönzők megléte tovább támogathat.

Portfolio: A javaslatban a platformokról többes számban beszélnek, ez azért lehetséges, mert az MNB és a BÉT többféle platformban gondolkodik, a kkv-k számára létrehozott XTenden túl cél egy private placement platform létrehozása is, és idővel akár Crowdfunding platformmal is kiegészülhet a kkv-knak szóló kínálat. Az ösztönzőknél többek között a befektetőknek járó adójóváírás jöhet szóba, ahol meghatározott összeghatárokig járna kedvezmény a kkv piacon befektetőknek.

7. Tőzsdére lépés költségeinek levonhatósága a társasági adóból

További ösztönzőt jelentene a vállalatok számára a tőzsdei megjelenéshez, ha a tőzsdére lépés közvetlen költségei leírhatóak lennének a társasági adóalapból. Egyes becslések szerint egy cég számára a tőzsdére lépés költsége elérheti a tranzakció méretének akár 2,5-4 százalékát. Ezeknek a költségeknek a TAO-ból történő levonása jelentős ösztönzőt jelentene a tőzsdére igyekvő vállalatoknak, ugyanakkor a költségvetés szempontjából marginális hatása lenne.

8. A tőkepiaci szabályok és az általános EU-s gyakorlatok összhangjának biztosítása

A hatályos tőkepiaci törvény a tájékoztató-készítést tekintve az érvényben lévő Prospektus Direktívánál és az elterjedt uniós gyakorlatnál számos ponton szigorúbb követelmények elé állítja a hazai tőzsdén megjelenő, illetve ott jelen lévő kibocsátókat, ami versenyhátrányba hozza a magyar tőkepiacot és a hazai cégeket. Ezeknek a versenyhátrányoknak a nagy része a Prospektus Rendelet egészének 2019. júliusi hatályba lépésével a BÉT reményei szerint legnagyobbrészt megszűnik, azonban épp az átmeneti időszakban várható az első kibocsátók megjelenése az Xtenden, ezért a BÉT kulcsfontosságúnak tartja, hogy ne tartsák őket vissza az indokolatlanul szigorú szabályok, és ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a 2019. júliusa után regisztráló kibocsátókkal szemben. Ezért megfontolandó, hogy a rendelet kedvezőbb feltételeket hozó rendelkezéseit a magyar jogrend mihamarabb implementálja, és ehhez kapcsolódóan módosuljanak a Tpt. jelenleg versenyhátrányt okozó pontjai is.

Portfolio: Úgy tudjuk, hogy a BÉT közel 20, tőzsdére készülő kkv-val áll kapcsolatban, amelyek az tőzsdére lépés különböző fázisaiban állnak. Ezek közül akár 5-6 is tőzsdére mehet idén, az MNB javaslata ezek közül néhányat érinthet, a cél tehát az, hogy az a néhány cég, amelyik még idén július előtt tőzsdére menne, a jogszabályi háttér miatt ne kerüljön hátrányba a később tőzsdére lépőkkel szemben, illetve ne emiatt tolódjon későbbre a részvényeik tőzsdei bevezetése.

9. Digitális platformok elérhetőségének javítása

Nemzetközi példák azt mutatják, hogy a digitális platformok egyre nagyobb szerepet kapnak a finanszírozási csatornában köszönhetően a támogató gazdasági környezetnek, az MNB szerint a hazai szabályozói és gazdasági környezet kialakítása során az új digitális platformok megjelenését és működését segítő keretrendszert kell kialakítani.

10. Tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezése

Az MNB javasolja, hogy a tőkepiac fejlesztése érdekében nevezzenek ki egy új kormány- vagy miniszteri biztost, aki biztosítja a még hatékonyabb kommunikációt és együttműködést a hazai tőkepiac és a kormányzati döntéshozók között. A biztos folyamatosan egyeztessen a tőkepiaci szereplőkkel és érintettekkel, a tőkepiacot érintő javaslatokról (pl. szabályozási kérdések, korlátok lebontása, adózási szempontok, befektető-védelem, oktatás), illetve rendszeres időközönként számoljon be az elért eredményekről.

Portfolio: Piaci szereplőkkel beszélgetve az a véleményünk, hogy a kormány számára egyre növekvő fontosságú egy erős magyar tőkepiac létrehozása, és az elmúlt években a jogszabályi környezetben végrehajtott változásokból is arra lehet következtetni, hogy van szándék a tőzsde szerepének erősítésére, igazán erős üzenete azonban annak lenne, hogy ha állami cégeket vinnének tőzsdére. Ezen az úton jelzésértékű lenne a javaslatban szereplő tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos vagy megbízott kinevezése.



Az MNB szerint a tőzsdei forgalom és a piaci kapitalizáció növelése mellett a kiegyensúlyozottabb befektetői bázis megteremtése kívánatos, ez elsősorban a hazai intézmények és háztartások eszközportfóliójában a magyar tőzsdei részvények arányának növelésével érhető el, a nemzetközi befektetői kör érdeklődésének fenntartása mellett. Ezen a területen az MNB javaslatai:

11. A tőzsdei osztalék adómentessége

A hazai lakosság tulajdonosi bázisának erősítését segítheti a BÉT-en megvásárolt részvények osztalékkifizetése után fizetendő adó eltörlése természetes személyek számára.

Portfolio: Ha a javaslat megvalósul, az élénkíthetné az osztalékalapú befektetéseket, hiszen az osztalékjövedelem jelentős részét viszik el az adók. Egyébként idén év elejétől változott az osztalékjövedelem adózása: tavaly még 15 százalék személyi jövedelemadót, és a bruttó osztalék 14 százalékának megfelelő egészségügyi hozzájárulást (EHO) kellett fizetni az osztalékjövedelem után, 2019 év elejétől viszont a 15 százalék személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mellett nem EHO-t, hanem szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizeti, addig az összegig, míg a minimálbér 24-szeresét el nem éri az összes SZOCHO alá eső jövedelmek összege.

12. Munkavállalói részvényprogram ösztönzése

Itt abból indulnak ki a javaslattevők, hogy a cégből kapott részesedés ösztönzőleg hat a teljesítményre, és a tulajdonosok által kijelölt célok elérésére, ezen keresztül pedig növelhető a lakossági befektetői bázis is, ezért lenne célszerű államilag is támogatni a tőzsdei cégek MRP programjait a program költségeinek az adóalapból való leírásával.

Portfolio: MRP több hazai tőzsdei vállalatnál, így többek között a Magyar Telekomnál, a Richternél és a Molnál is működik. Ezek a programok azon túl, hogy fontos szerepet töltenek be a munkaerő motiválásában, nagyobb teljesítmény honorálásában vagy megtartásában, kedvező adóterhelésű, és így a munkáltató számára olcsóbb jövedelem juttatását teszik lehetővé. Az MRP legnagyobb előnye ugyanis az adózásában rejlik, a magasabb adóterhelésű munkajövedelemmel szemben az alkalmazottak a jövedelmük egy részét tőkejövedelemként, 15 százalékos adózás mellett vehetik fel. Vagyis az MRP már jelenleg is nyújt előnyöket a cégek és alkalmazottaik számára, a javaslattevő a program költségeinek az adóalapból való leírásával ebben még tovább menne.

13. Jóléti alapok létrehozása a nyugdíj- és egészségmegtakarítások fúziójával

Ez a tanulmány szerint a jelenlegi önkéntes nyugdíj-, egészség-és önsegélyező pénztári szereplőket tömörítené egybe. Ebben a Jóléti Alapban minden egyes munkavállaló és munkáltató a bruttó bér egy bizonyos százalékát fizetné be a munkavállaló saját dedikált jóléti számlájára, melynek lenne külön nyugdíj-és egészségzsebe. Mint írják, az állam a két szereplő befizetése mellé további adókedvezményeket biztosítva (munkavállalói befizetések után szja-visszaigénylés, munkáltatói befizetés adóalapból történő leírása) tehetné a rendszert még vonzóbbá. A hazai tőkepiac számára elsősorban a nyugdíjzsebbe beáramló friss tőke biztosíthatna folytonos keresletet a hazai részvények után, így a hosszú távú lakossági megtakarítások közvetlenül tudnák finanszírozni a gazdaság növekedését és emelni az ország innovációs képességét.

Portfolio: Holtzer Péter nyugdíjszakértő már évek óta hasonló rendszerről beszél, a témában több interjút készítettünk vele, a legutóbbi itt olvasható. Az MNB javaslatának részleteiről egyelőre nem sokat tudunk, de összességében egy tőkésített nyigdíjrendszerpillér megvalósítása körvonalazódik, amely hajaz a lengyeleknél nemrég bejelentett hasonló intézkedésre.

14. NYESZ számlán is osztalékadó mentesség

A jelenlegi szabályozás szerint csupán a TBSZ-en tartott részvények utáni osztalék mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az MNB azt javasolja, hogy ezt az adókedvezményt a Nyugdíj Előtakarékossági Számlákra is terjesszék ki.

Portfolio: Az elmúlt években a TBSZ-szel szemben a NYESZ folyamatosan veszített a jelentőségéből, 6 év alatt a TBSZ-ek száma 2,5-szörösére emelkedett, a NYESZ-ek száma pedig harmadával csökkent, így mostanra több mint háromszor annyi TBSZ van (357 ezer), mint NYESZ (114 ezer). A trendek nem véletlenek: azzal együtt is egyre kevésbé népszerű a NYESZ, hogy az SZJA-ból évente akár 100 ezer forint (speciális esetben 130 ezer forint) is visszaigényelhető, a fő visszatartó erő az, hogy csak a nyugdíjba vonulás után lehet hozzáférni a megtakarításhoz, ezen a osztalék adómentessége sem változtat.
zöldpártok bern svájc tüntetés
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
BÉT