Az állami csodafegyver, amivel nem lehet felvenni a versenyt
Üzlet

Az állami csodafegyver, amivel nem lehet felvenni a versenyt

Alapvetően az elmúlt években már legalább ötletelés szintjén elhangzott tőzsdefejlesztési javaslatokat gyűjtötte össze az MNB a versenyképességi programjában, vannak azonban új elemei is a jegybank javaslatcsomagjának, ezek közül a hazai tőzsdei befektetésekre fókuszáló alapok felállítása az egyik legizgalmasabb téma, hiszen az ötlet megvalósításának akár komoly piactorzító hatása is lehet, mondták el három nagy hazai befektetési szolgáltató vezetői. Cselovszki Róberttel, az Erste Bank Pénz-, Tőkepiacok és Vagyonkezelés divízió vezetőjével, Régely Károllyal, a Concorde Értékpapír vezérigazgatójával és Szécsényi Bálinttal, az Equilor vezérigazgatójával beszélgettünk az MNB versenyképességi programjának tőkepiaci fejlesztésről szóló javaslatairól.

Találtatok új elemeket az MNB programjának tőzsdefejlesztésről szóló részében?

Cselovszki Róbert: Alapjaiban véve szinte mindenről volt már szó, legalább az ötletelés szintjén. Ez teljesen összhangban van azzal, hogy az MNB már évek óta szabályozó hatóságként és piaci szereplőként egyaránt elkötelezett a hazai tőkepiac fejlesztése iránt. A most nyilvánosságra hozott versenyképességi programban új operatív tőzsdefejlesztési elemként lehet tekinteni az új adókedvezményekről szóló elképzelésekre (a tőzsdei bevezetés költségének nyereségadó-csökkentő tétellé nyilvánításától a BÉT-en jegyzett társaságok osztalékára adott adómentességig), illetve az állami befektetési alapok létrehozásának ötletére.

Régely Károly: A javaslatok többsége évek óta témája a tőzsde fejlesztéséről szóló eszmecseréknek. Ezek megvalósulását azóta várja a tőkepiac mióta az állam az MNB-n keresztül többségi tulajdont szerzett a magyar tőzsdében. Az állami szerepvállalást és a tőzsde fejlesztésének érdekében beharangozott lépéseket jelentős fordulatként értékelte anno a piac. (Hiszen előtte évekig csak negatív változások érték a piacot. Elég, ha a teljesség igénye nélkül a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésére, vagy a különadó bevezetésére gondolunk). A tulajdonosváltás a valóságban új szemléletet és hozzáállást hozott ugyan a tőzsde vezetésébe, de a sikeres tőkepiaci fordulatot gazdaságpolitikai döntések idáig nem segítették, sőt.

A gazdaságpolitikai célok között elsődleges helyre került az államháztartás hiányának belső finanszírozása. Az egyébként növekvő lakossági megtakarításokat az állam egyre inkább a lakossági állampapírok felé terelte és tereli. Az éves diszkontkincstárjegyek hozamát több, mint 2%-kal meghaladó éves lakossági állampapírok hozama a befektetők által a tőzsdei papíroktól elvárt hozamot is megemelte, hiszen nőtt a kockázatmentes hozam. A lakossági állampapírok kiszorító hatása ma már erősen érzékelhető.
Miközben a befektetők által elvárt hozam növekedett a kínálati oldalon potenciális kibocsátóként számba vehető vállalkozások könnyedén juthattak olcsó forráshoz az állam által kedvező feltételekkel sikeresen megvalósított Növekedési Hitelprogramokból. A befektetői kereslet és a kibocsátói kínálat között a gazdaságpolitika egyéb, elsődleges céljai miatt egy olyan olló alakult ki, amely rövid távon csak újabb állami beavatkozással orvosolható.

Szécsényi Bálint: A Magyar Nemzeti Bank a BÉT többségi részesedésének megvásárlásával már 2015-ben elkötelezte magát a tőzsde és a tőkepiac fejlesztése mellett, ezért a BÉT - melynek tulajdonosai között a hazai tőkepiac meghatározó társaságai is jelen vannak, így az Equilor is - ettől kezdve minden erőforrását a piac fejlesztése érdekében igyekszik felhasználni. Középtávú stratégiai célokat fogalmazott meg, melyek között szerepeltek a korábbi években már felmerült, de támogatás hiányában elhalt témák is. Ezek között volt többek között az állami társaságok tőzsdei bevezetése, az adókedvezmények kiszélesítése vagy a nyugdíjcélú megtakarítások tőzsdére irányítása. Jelentős újítás a kkv-kra specializált és a digitális platformok fejlesztése, valamint a hazai tőzsdére koncentráló befektetési alapok létrehozása, melyek közül az utóbbi lehet a legjelentősebb hatással a piaci kereslet és a likviditás növelésére.

A javaslatok közül melyik fejtené ki a legnagyobb hatást a magyar tőkepiacra?

Cselovszki Róbert: Legnagyobb hatása egyértelműen egy állami vállalati IPO sorozatnak lenne. Ezt követheti bármilyen adókedvezménnyel megtámogatott értékpapír-vásárlási konstrukció. Legnagyobb negatív hatása viszont annak lehetne, - hogy az érem másik oldaláról is beszéljünk, - ha a hatóság piaci súlyával és a rendelkezésre álló eszköztárral torzítaná a piacot, illetve bizonyos értékesítési folyamatokat.

Az állami csodafegyver, amivel nem lehet felvenni a versenyt
Cselovszki Róbert
Régely Károly: A Magyar Nemzeti Bank tervében a tőkepiac fejlesztését támogató lépések mindegyike kedvező hatást gyakorolna a tőkepiac fejlődésére. A legnagyobb hatást a javaslatok együttes megvalósítása jelentené, hiszen azok némelyike a keresleti, míg mások a kínálati oldal számára kínálnak kedvezményeket. Az előző válaszomban bemutatott olló csak a két oldalnak együttesen jutatott kedvezményekkel zárható. Az állami vállalatok privatizációja során egyszerűbb kedvezményeket adni a lakosságnak, mert az eladó kevésbé ár-érzékeny. A kereslet adóelőnyökkel (lásd osztalék adómentessége) ösztönözhető, illetve megteremthető állami alapokon keresztül is. A kibocsátói oldalnak tett adókönnyítések (új tőzsdei részvény TBSZ-re helyezhetősége, tőzsdei bevezetés költségeinek leírhatósága...) kompenzálhatják az egyébként a lakossági állampapírok által megemelkedett elvárt hozam és a magyar tőzsde illikviditása miatt kedvezőtlen értékesítési ár miatt az eladónál jelentkező árfolyamveszteséget.

Szécsényi Bálint: A napvilágot látott, tőkepiac fejlesztését célzó javaslatok, amennyiben csak részben valósulnak meg, már akkor is jelentős lökést adhatnak a piacoknak. Ugyanakkor önmagában egy-egy lépés önmagában kevés lehet, fontos volna egy csomagban meglépni őket, erősebb löketet adni a fejlődésnek. Úgy látom, hogy az MNB és a kormányzat ugyanazon célok felé mozog, a gazdasági növekedést támogató intézkedéseket terveznek, melyek ha megvalósulnak - függetlenül attól, hogy ki javasolta - az egész gazdaság érdekeit fogják szolgálni. Mint arról már korábban is beszéltem , úgy tapasztalom, hogy a tőzsde nem csak jegybanki, hanem komoly kormányzati támogatást is maga mögött tudhat, így bízom benne, hogy a mostani javaslatokból hamarosan konkrétumokat is láthatunk.

Van olyan javaslat, amelyikkel nem értetek egyet?

Cselovszki Róbert: Az állami befektetési alapok kezelését és azok befektetési politikájának kialakítását kell jól átgondolni, hogy ezeknek ne legyen piacot torzító hatásuk.

Régely Károly: Az adott körülmények között a javaslatok mindegyikével egyetértek, de hosszú távon kedvezőbbnek tartanám a kisebb állami jelenlétet a tőkepiacon. Az egyik oldalon a piacot állami beavatkozással (kettős kamatrendszer, támogatott hitelek...) torzítjuk, majd újabb állami beavatkozással (adókedvezmények, állami vállalatok értékesítése...) kívánjuk helyrehozni és fenntartani annak működését. Írom ezt a tőkepiac szemszögéből, nem vitatva azt, hogy a gazdaságpolitikának lehetnek egyéb kiemelt céljai.

Az állami csodafegyver, amivel nem lehet felvenni a versenyt
Régely Károly
Szécsényi Bálint: A különböző platformok fejlesztése véleményem szerint nem feltétlenül szükséges, hiszen a BÉT infrastruktúrája kiváló alapokat nyújt most is szinte bármilyen termék fejlesztésére és a likviditás biztosítása, továbbá a piac átláthatósága szempontjából is előnyösebb, ha a kereskedés koncentráltan történik meg.

Melyik javaslatnál mennétek még tovább?

Cselovszki Róbert: Bármilyen adócsökkentésnek komoly hatása lehet, ez a piac kezdete óta egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen ösztönző erővel bír. A TBSZ futamidők lerövidítése is ilyen lehet, csak hogy konkrét, az elképzelések között nem szereplő, de már többször felvetett példát is említsek.

Szécsényi Bálint: Az MNB által készített program a piac szélesítését a tőkepiaci eszközök kínálatának és keresletének ösztönzését is célozza, mely minden szempontból egybevág a piaci szereplők érdekeivel. Fontos, hogy a gyakorlati bevezetés a BÉT tagjaival és kisebbségi tulajdonosaival egyeztetve történjen meg, mert kizárólag a piaci szereplőkkel összefogva lehet a fenti célokat elérni, hiszen ők szolgálják ki a kereskedési, tanácsadási szolgálatásokkal az ügyfeleket és szervezik a kibocsátásokat is. A múltban több példa is volt rá, hogy a szabályozás nem vette figyelembe a piaci gyakorlatot és minden szándék ellenére nem sikerült áttörést elérni az adott területen, bízom benne, hogy egy ilyen alaposan kidolgozott program felügyeleti és jogszabályalkotói oldalról is támogatást fog élvezni.

Az állami csodafegyver, amivel nem lehet felvenni a versenyt
Szécsényi Bálint

Hogyan látjátok annak az esélyét, hogy állami vállalatokat vigyenek tőzsdére?

Cselovszki Róbert: Nem újdonság az ötlet, és eddig sajnos még nem valósult meg belőle semmi. Viszont fontos kiemelni, hogy ez egyszerre politikai és gazdasági döntés is. Bármikor megtörténhet, hogy a tulajdonos stratégiai elképzeléseit újragondolja és dönt egy tőzsdei bevezetésről.

Régely Károly: Az állami vállalatok tőzsdei megjelenése politikai döntés. A támogatott lakossági jegyzéssel új befektetők jelenhetnek meg a piacon. A tőzsdei részvénnyel, mint alternatív befektetési eszközzel szélesebb megtakarítói réteg ismerkedhetne meg. Ugyanakkor a kis-közepes vállalatok IPO és várható likviditási diszkontját figyelembe véve és kalkulálva a lakossági állampapírok, mint kockázatmentes eszköz magas hozamából számolt elvárt hozammal, ezen vállalatok papírjai is vélhetően kétszámjegyű, esetleg magas egyszámjegyű hozamot kínálva lennének eladhatóak a lakosság irányába, ami egy jelenlegi alacsony hozam környezetben csupán gazdaságilag nehezen indokolható. Politikai döntés és elköteleződés nélkül ez aligha valósítható meg.

Hogyan értékelitek az MNB javaslatát befektetési alapok létrehozására?

Cselovszki Róbert: Alapjaiban az ötlet egyik lehetséges kivitelezése az alacsony volumennel és likviditással rendelkező KKV-k piacra lépésének, valamint annak, hogy ott valós forgalmat bonyolítsanak le. Mindemellett a már korábban említett szabályozói, hatósági szerepkört úgy gondolom nem lenne szerencsés összekeverni a piaci pozíciókkal, és a jó szándékú beavatkozásokkal torzítani a piacot. Vannak feladatok, amelyeket érdemes a piaci szereplőkre bízni. Ehhez újra kell gondolni az alapok értékpapír vásárlási politikáját, különös tekintettel az állampapírokra.

Régely Károly: Az állam egy csodafegyvert adna a saját maga által kiválasztott alapkezelő kezébe, amellyel semelyik más alapkezelő nem tudná felvenni a versenyt. A tőkepiacot még inkább az állam uralná. Nem jó érzéssel töltene el a tudat, hogy miközben a tőzsdei kibocsátók egyre nagyobb része valamilyen formában államhoz köthető, addig a befektetésekről (és ily módon a források odaítéléséről) döntő befektető is az állam (MNB?) befolyása alá kerülne különösképpen hogy a piac felügyeletét is az MNB látja el.

Szécsényi Bálint: A KKV-k finanszírozása szempontjából még mindig sok kedvezőbb lehetőség áll a cégek rendelkezésére (támogatott hitelek, állami és EU-s tőkeprogramok), ezért ezen cégek tőkepiaci jelenléte még hosszú távon is sok kérdést vethet fel a hatékonyság szempontjából.
A hazai tőzsdei befektetésekre fókuszáló alapok felállításakor fontos, hogy versenysemleges és transzparens módon működő struktúrák jöjjenek létre, melyek a befektetési szolgáltatókon keresztül is elérhetőek a társaságok és az ügyfelek számára is.

Összességében hogyan értékelitek a tőkepiac fejlesztésével kapcsolatos MNB-javaslatokat?

Cselovszki Róbert: Alapvetően nagyon pozitív az, hogy az MNB évek óta szabályozó hatóságként és piaci szereplőként egyaránt elkötelezett a hazai tőkepiac fejlesztése iránt. Ez kiemelten fontos tényező, hiszen mind a két funkciójában elengedhetetlen a szerepvállalása, az MNB nélkül nagyon nehéz lenne bármilyen irányba is hatékonyan elmozdulni.

Régely Károly: A javaslatok előremutatóak, de ahogy szokták mondani a lényeg a részletekben, a megvalósításban rejlik.

Milyen következtetéseket lehet levonni abból, hogy a Pénzügyminisztérium szűkebb programjában semmilyen szerepet sem kapott a tőkepiac fejlesztése?

Cselovszki Róbert: Az egyik szervezet viszonylag szabadabban ötletelhet, hiszen nem nála van ezek hatásmechanizmusának (lásd költségvetés) közvetlen kezelése. Így ez természetesen szülhet érdekellentéteket. Ez csak akkor nem jó, ha ennek az esetlegesen elmaradt kompromisszumoknak a piac látja hátrányát.

Régely Károly: A gazdaságpolitikai célok között továbbra is elsődleges helyen szerepel az ország külső sérülékenységének csökkentése. Valójában ma a megtakarítók által elérhető befektetési eszközök többsége igen nehezen veheti fel a versenyt hozam-kockázat tekintetében az ÁKK által kínált befektetési eszközök hozamával. A tőkepiac fejlesztése így erős ellenszélben kellene megvalósuljon. Úgy érzem, mindaddig amíg az elsődleges szempontok nem valósulnak meg, addig nem is érdek a lakossági megtakarítások részvények (vagy egyéb eszközök, például ingatlanalapok) irányába terelése.
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
zöld park shutter
orbán viktor évértékelő
koronavirus
BullvsBear
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
BÉT