Nyakunkon a világméretű összeomlás - Magyarország már nem szólhat bele a játszmába
Üzlet

Nyakunkon a világméretű összeomlás - Magyarország már nem szólhat bele a játszmába

Portfolio
Miközben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottsága szerint 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását, különben a klímaváltozás beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat, Magyarország csak minimális mértékben tud hozzájárulni az ügy sikeréhez, hiszen a globális kibocsátásnak mindössze alig több mint egy ezrelékéért felelős. Voltak azonban idők, amikor az ország ennél jóval nagyobb szerepet játszott az üvegházgáz-kibocsátásban: a 19. század végén még az egy főre eső és az összesített kibocsátás tekintetében is a világ 15 legnagyobb kibocsátója közé tartoztunk. A hazai szén-dioxid-kibocsátás csúcsát az 1950-es évek erőltetett iparosítása hozta el, ehhez képest napjainkra kevesebb mint negyedére csökkent Magyarország részesedése a globális szén-dioxid-kibocsátásból.
Saját bőrünkön gyakran nem érzékeljük azt, amit a statisztikai adatok egyértelműen jeleznek: a globális átlaghőmérséklet gyors emelkedését. A távoli földrészekről érkező aggasztó hírek egyelőre a jelek szerint a társadalmak és a kormányok többségének ingerküszöbén nem jutnak át, az éghajlat helyi változását és eltérését a sokéves átlagtól pedig sokszor pozitívan fogadjuk, különösen, ha az évszakban megszokott hűvös, csapadékos idő helyett napsütés és kellemesen enyhe hőmérsékleti viszonyok uralkodnak.

Pedig a Föld éghajlata rohamtempóban melegszik, az 1980-as évek eleje óta évtizedenként több mint 0,1 Celsius-fokkal, amit a University of Oxford projektje, az Our World in Data kimutatásai is jeleznek. A felmelegedés az északi féltekén az átlagnál is gyorsabb. Mindez egybevág más jelentésekkel, például a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának 2018 őszén publikált anyagával, amely szerint több európai város átlaghőmérséklete már 2017-ig több mint 1,5 Celsius-fokkal emelkedett a 20. században mért átlaghoz képest, vagyis a felmelegedés sok helyen már most meghaladta a Párizsi Klímaegyezményben is célul kitűzött, legfeljebb 1,5 fokos hőmérséklet-emelkedést (az elsődleges cél 2 fokon belül tartani a felmelegedést).


A jelenséget mai tudásunk szerint nagyrészt az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid-kibocsátás okozza. Az emisszió és a szén-dioxid légköri koncentrációja 2018-ban valószínűleg új rekord magasságba emelkedett, pedig az ENSZ klímaváltozással foglalkozó bizottságának legutóbbi jelentése szerint 2030-ra 45 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szintekről, 2050-re pedig nullára kellene visszaszorítani ahhoz, hogy elkerüljük a katasztrofális mértékű klímaváltozást.


Az egyes országok hozzájárulása a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz természetesen óriási szórást mutat. Míg 2016-ban Kínában valósult meg a teljes globális emisszió közel 30 százaléka, addig Magyarország mindössze annak 0,14 százalékáért, tehát alig több mint ezred részéért volt felelős. Az arány nagyjából megegyezik a skandináv államokéval, valamivel kisebb, mint Ausztria, Csehország vagy Románia, de nagyobb mint Szlovákia, Szerbia vagy Bulgária súlya.

Ez enyhe emelkedés 2013-2014-hez képest, azonban hosszú távon a hazai kibocsátás részaránya fokozatos csökkenést mutat. Az 1950-1960-as években az arányszám még többnyire 0,5-0,6 százalék között mozgott; de újabb jó fél évszázadot, a 19. és 20. század fordulójáig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy fél százalék feletti magyar hozzájárulásról beszélhessünk. Az 1750-ig visszaszámolt adatok alapján Magyarország szén-dioxid-emissziója a reformkor elején, 1830-ban vált látható nagyságúvá, ekkor a mait megközelítő, 0,13 százalékos súllyal járult hozzá a globális emisszióhoz. A becslésen alapuló, ezért óvatosan kezelendő adatbázis szerint a legnagyobb, 0,6 százalékot valamivel meghaladó részesedést 1954-ben, a legalacsonyabbat, nem egészen 0,04 százalékot 1846-ban érte el az ország: ez azt jelenti, hogy 1954-ben több mint 15-ször nagyobb részét tette ki a magyar kibocsátás a globális emissziónak, mint bő évszázaddal korábban.


Magyarország 48 millió tonna CO2-t bocsátott a légkörbe 2016-ban, ami eltörpül Kína több mint 10 milliárd tonnás vagy az Egyesült Államok jóval 5 milliárd tonna feletti emissziójától, de Németország több mint 800 millió tonnája mellett is. A régiós országok között Csehország hasonló lakosságszám, de nagyobb ipari szektor mellett több mint kétszer annyi szén-dioxidot termelt (105 millió tonna), de Ausztria és Románia (68, illetve 78 millió tonna) emissziója is jócskán meghaladta Magyarországét, Ukrajnáról nem is beszélve (241 millió tonna). Abszolút értelemben a legtöbb szén-dioxidot, több mint 90 millió tonnát 1984-ben bocsátotta a légkörbe a magyar gazdaság. A kedvező folyamat szorosan összefügg a magyar gazdaság karbonintenzitásának visszaesésével, amiben a szocialista nagyipar összeomlása jelentős szerepet játszott.


A fentiekből következően a klímatéma szempontjából az egyik legfontosabb mutató, az egy főre vetített kibocsátás tekintetében Magyarország Európában a legjobbak között van 4,89 tonna/fő/év adatával, amit csak néhány balkáni ország és Moldova múl alul. Nem így volt ez a 19. és 20. század fordulóján, amikor jóval alacsonyabb, 1,35 tonnás értékével is Magyarország a világon a 13. volt az egy főre eső emissziót tekintve.


A fentiekből következik az is, hogy Magyarország a múltbeli emissziót is magába foglaló kumulatív adatok tekintetében nem szerepel a lista első felében. A 2016-ig összesen kibocsátott 4,83 milliárd tonna CO2 jóval elmarad nem csak a kétes dicsőségű első helyet magáénak tudó Egyesült Államok 394 milliárd tonnás, valamint az európai első Németország közel 90 milliárd tonnás adatától, de a térségben Csehország és Románia (egyaránt 8 milliárd tonna felett) és Ausztria (5,24 milliárd tonna) is jóval többet termelt az üvegházhatású gázból, mint Magyarország, nem beszélve a széntől erősen függő Ukrajnáról és Lengyelországról (25-26 milliárd tonna). A korábbiakon túl történelmi és földrajzi okok miatt is (az első világháborút követő területi, lakossági, bánya- és erdő-veszteségek) a 19. század végéig kell visszamennünk ahhoz, hogy az összesített magyarországi kibocsátást világszinten is meghatározónak láthassuk; 1883-ig például Magyarország bocsátotta ki a 13. legtöbb szén-dioxidot a világ összes országa körül.


Címlapkép: MTI/EPA/Patrick Plül
BET
öngondi
elektromosauto0922
spurs190920egy
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
BET
Olvasta már? Áttörte a falat az OTP