Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött
Üzlet

Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött

Portfolio
Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött, ugyanakkor a több szempontból mintának tekintett Ausztria a 6. a rangsorban.
Az energiaszektor dekarbonizációs kihívásával a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című, június 4-i konferenciája bővebben is foglalkozik. Még nem késő jelentkezni!


Az országok világszerte növelik a tiszta, megújuló energiaforrások arányát az energiamixükben, azonban ezt nem teszik elég gyorsan ahhoz, hogy megvalósíthassák a Párizsi Klímaegyezményben vállalt közös céljukat, vagyis hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését a 21. század végéig 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 fokon tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. Az erőfeszítés jelenlegi elégtelensége kiderül például abból is, hogy a felmelegedés mértéke máris az 1 Celsius-fokot közelíti, amint azt az University of Oxford projektje, az Our World in Data kimutatásai is jelzik. Nem mellesleg, a tiszta energiaforrásokra való átállással, ezáltal a légszennyezettség csökkentésével - különösen sűrűn lakott, például városi környezetben - évente sok ezer emberéletet lehetne megmenteni közvetlenül is.



A közös vállalás sikere attól függ, hogy az egyes országoknak milyen gyorsan sikerül a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés fő felelősének tartott fosszilis energiahordozókról (szén, kőolaj, földgáz) áttérni a fenntartható forrásokra. Ez, vagyis a fenntartható és megfizethető globális energiarendszer megvalósítása együttműködő és szisztematikus megközelítést tesz szükségessé a kormányok és országok részéről az olyan lehetőségek kihasználása érdekében, mint például a negyedik ipari forradalom új technológiái.

Az egyes országok döntéshozói azonban koránt sem teljesítenek egyformán ebben a feladatban - erősíti meg a World Economic Forum jelentése (A hatékony energiaátmenet elősegítése), amely 115 országot értékel annak alapján, hogy mennyire haladtak előre a fenntartható energiarendszerek kialakításában. A jelentés egy úgynevezett energiaátmenet-index (ETI) mentén értékeli az egyes országokat, illetve energiarendszereiket a következő szempontok alapján: energiabiztonság és hozzáférés; gazdasági fejlettség és növekedés; környezetvédelmi fenntarthatóság és a jövőre való felkészültség. A jelentés másodlagosan a rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség szempontjából is értékeli az országokat.


Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött
Nagyobb térképért katt!

A lista első 10 helyét nyugat- és észak-európai országok sajátítják ki, a hatodik helyen azonban Ausztria található. Az éllovas országok jelentős különbségeket mutatnak már elsődleges energiamixüket tekintve is, mindre jellemző azonban a technikai fejlődés, illetve a hatékony politikai döntéshozatal és végrehajtás kombinációja. Ez stabil szabályozási kereteket, innovatív, a befektetések számára vonzó üzleti környezetet, valamint nem utolsó sorban erős politikai elkötelezettséget jelent az energiarendszer átalakítása iránt.

Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 41. pozíciót foglalja el, közvetlenül Románia mögött és Horvátország előtt, 59 százalékos (ETI) indexszel. Összevetésül, a rangsort vezető Svédország 75 százalékosETI- indexszel rendelkezik. A rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség tekintetében Magyarország 66 és 52 százalékot kapott, szemben a 81, illetve 69 százalékot elérő Svédországgal.

A környező országok közül az említett Ausztria szerepel a legjobban hatodik helyezésével, amely mindhárom mutatóban 71 százalékos eredményt ért el. Szlovénia a 24. helyen következik, Szlovákia a 33., Románia a 40., Magyarország a 41., Horvátország a 42., Szerbia a 99., míg Ukrajna a 107. helyen áll. A volt szocialista országok körében Litvánia érte el a legelőkelőbb, 19. helyezést (65, 72 és 57 százalékos értékekkel), de a 20. Észtország és a 23. Lettország sem szégyenkezhet. Csehország csak a 49., Lengyelország pedig csak a 75. - mindkét ország ipara jelentős mértékben függ a széntől, ami vélhetően érdemben befolyásolta helyezésüket is.

Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az egyes országok felelőssége nyilvánvalóan eltér egymástól abban a tekintetben, hogy milyen mértékben járultak és járulnak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Magyarország például az emberiség teljes szén-dioxid-emissziójának mindössze alig több mint 1 ezrelékéért felelős.


Ezek az országok teszik a legtöbbet a katasztrófa elkerüléséért - Magyarország Románia mögött

Ami az emberiség globális teljesítményét illeti az energiaátmenetben, a tiszta, fenntartható energiaforrásokra való átállás sebessége globálisan az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére lassult a 2019-es jelentés szerint, ami mindössze három évvel a Párizsi Klímaegyezmény aláírása után nem sok jót jelez. A világ tavaly ismét több szenet fogyasztott, mint a megelőző évben, nagyrészt az új ázsiai szénerőművek hatására, amelyek átlagos élettartama mindössze 11 év, vagyis még évtizedekig folytathatják működésüket. A fosszilis energiaforrások területére érkező befektetések 2017-ben ismét bővültek, 2014 óta először; a teljes globális primer energiaellátásban a fosszilis tüzelők aránya 81 százalékon stagnál. A globális szén-dioxid-kibocsátás így 2018-ban a jelentés szerint több mint 2 százalékkal, az utóbbi évek legmagasabb értékével nőhetett, miközben az ENSZ tavaly őszi jelentése szerint annak érdekében, hogy az emberiségnek esélye legyen elkerülnie a katasztrofálismértékű klímaváltozást, 2050-ig gyakorlatilag nullára kellene visszavágni a globális szén-dioxid-kibocsátást.

Az energiaszektor dekarbonizációs kihívásával a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című, június 4-i konferenciája bővebben is foglalkozik. Még nem késő jelentkezni!

A jelentés teljes terjedelemben angol nyelven elérhető itt.

Címlapkép: shutterstock
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
repules szegell iata GettyImages-1180597944