Fenntarthatatlan az állami egészségügyi rendszer, de lehet rá egy megoldás

Magyarországon egészségkárosodás - baleset vagy betegség - esetén alanyi jogon járnak bizonyos szolgáltatások a társadalombiztosítás keretében. Felmerül a kérdés: szükség van-e magán-egészségbiztosításra? Mit tapasztalnak, mely megoldások a legnépszerűbbek?

Zolnay Judit: Az állami egészségügyi rendszer a finanszírozás szempontjából a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy ez változzon, politikai döntésre van szükség. A rendszer működésében pillanatnyilag számos ellentmondás, visszásság van, hiszen az állami egészségügyben kötelezően befizetett összeg mellett a betegek és/vagy hozzátartozóik jelentős magánkiadásokat is tapasztalhatnak, amely viszont nem "okos pénz" formájában csatornázódik be. Változásra van szükség, aminek egyik pillére lehetne a magán-egészségbiztosítás. Az állami egészségügynek jót tenne, ha az az összeg, amit most a betegek hálapénz formájában kifizetnek, a rendszerszerűen kerülne be.Ha meghalljuk azt a szót, hogy életbiztosítás, sokan inkább egy megtakarításra és nem egy védelmet nyújtó kockázati termékre gondolunk. Mi erről a véleménye? A MetLife-nál mi a helyzet, még most is a unit-linked termékek dominálnak?

Z. J.: Sokat dolgozunk azért, hogy ez a közfelfogás megváltozzon, és azt gondolom, eredményesek is vagyunk: 4-5 évvel ezelőtt az új szerződéseink 90-95 százaléka megtakarítási típus volt, tavaly ez az új szerződések díjbevétele arányában 65 százalék, míg a kockázati biztosítások aránya 35%-ra nőtt. Úgy látjuk, a magyar lakosság nyitottsága fejlődik, egyre többen gondolnak a jövőre, sokan hoznak már döntést a nem várt baleseti és egészségügyi kockázatok pénzügyi kezelésére. Ez sem véletlen persze, hiszen a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy ha valami váratlan dolog történik és kiesnek a munkából, akkor ez hatással lesz az egész család bevételére is.

A hagyományos életbiztosítás a nyugati világban már természetes döntés, itthon most kezd elindulni a generációkon átívelő gondoskodás igénye. Ennek is van persze racionális magyarázata: az a generáció köt életbiztosítást, amelyik most már abban a korban van - jellemzően a 45-50 éves korosztály -, hogy biztos egzisztenciával bír, van családja, van vagyona. Vagyis van mit veszítenie neki és a szeretteinek is.

Ez a típusú megoldás az, amire azt szoktuk mondani, hogy a legszebb szerelmes levél egy kockázati életbiztosítás, amely egy tragédia esetén segíteni tud a hátramaradottaknak a felmerülő anyagi problémák megoldásában.

Persze más motiváció is vezethet egy kockázati életbiztosítás megkötéséhez. Egy ügyfél például azzal indokolta meg a döntését, hogy azt tudja, hogy a gyermeke sokáig emlékezni fog rá és szeretettel gondol majd rá, viszont az unokája nem ismeri annyira. Viszont ha egy nagyobb összeget hagy rá, akkor beírja magát a családi történelemkönyvbe, úgy fogják emlegetni, mint a nagypapát, akinek köszönhetően meg tudták tartani a házat vagy a családi vállalkozást.

Független, MLM-rendszerben működő biztosításközvetítők építették fel a MetLife életbiztosítási állományának jelentős részét. Jelenleg hogy fest az értékesítési mix a biztosítónál?

Z. J.: Változatlanul a nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb az ügyfeleink körében. A magyar felnőtt lakosság számára a megtakarítás már természetes igény, de úgy tapasztaljuk, hogy, egyre nyitottabbak az egészségügyi és baleseti eredetű kockázatok lefedésére is, a biztosításra. Újonnan bennünket választó ügyfeleink körülbelül fele a saját szakembergárdánk, értékesítési országos hálózatunkon keresztül lép velünk kapcsolatba. Független értékesítési partnereinken keresztül tudjuk kiszolgálni a további ügyfeleket, az újonnan közvetített szerződések felét köszönhetjük az alkusz és bróker partnereinknek.

Hamarosan piacra dobja az állam az új nyugdíjcélú megtakarítást, a nyugdíjkötvényt. Mekkora kiszorító hatása lehet ennek a nyugdíjbiztosítások és nyugdíjpénztárak piacán?

Z. J.: Minél több termék közül választhat egy ügyfél, annál jobb, annál szélesebb palettájú a magyarországi hosszú távú megtakarítások piaca. Biztos vagyok benne, hogy minden termék meg fogja találni az ügyfélkörét. Részleteket a nyugdíjkötvényről még nem tudni, de első körben úgy tűnik, egyszerűen kezelhető termék lesz, kiváló azoknak, akik nem akarnak vagy nem tudnak foglalkozni a megtakarításaikkal.

Az utóbbi időben egyre inkább felértékelődik a "company care" jelentősége Magyarországon. Év elején viszont megszűnt a munkáltató által fizetett egészségbiztosításoknak és más kockázati biztosításoknak a minimálbér 30%-áig járó adókedvezménye. Adódik a kérdés: milyen lesz a magyar biztosítási piac 2019-ben? Hogyan fejlődhet tovább?

Z. J.: A meglévő ügyfélkörünk 95 százaléka számára nem volt kérdés, hogy megújítsa idén a szerződését. Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyféligény nem változott. Azt gondolom, aki ezt a juttatást kizárólag az adókedvezmény miatt választotta, az a jövőben valószínűleg nem fogja fizetni.

Sok munkáltató azonban felülvizsgálta a döntését, mivel a legnagyobb problémája a munkaerőhiány és a megfelelő szakemberek megtartása. A cégeknek az az érdeke, hogy elégedett és egészséges munkavállalók dolgozzanak náluk. Olyan juttatást kell biztosítani, ami a dolgozót hosszú távon is a vállalathoz köti, ami értéket teremt és képvisel, és amiért az alkalmazott, mint magánszemély nem biztos, hogy fizetne.Plusz szolgáltatást kell biztosítani, hiszen a munkavállalók választanak, a munkáltatók versenyeznek a munkaerőpiacon.

A MetLife-nál például milyen juttatási csomagot biztosítanak az alkalmazottak számára?

Z. J.: Ahogy mondtam, a csoportos biztosítás vonzó a munkavállalók és a munkaerőt megtartó megoldás a munkaadó számára is, épp ezért nálunk minden alkalmazott részesül ebben a juttatásban, ami számukra a nem várt helyzetekben egy kiegészítő pénzügyi megoldást jelent. Ez viszont nem a cafeteria, hanem a munkáltatói juttatási csomag része. Természetesen a munkaadók megtartásában óriási szerepe van a fizetésnek, nem lehet kimaradni a bérversenyből, de már korántsem csak a pénz számít a munkavállalóknak. Lojalitásukat a béren felül számos dolog befolyásolja, köztük a juttatási csomag és a kedvező és rugalmas munkakörnyezet is.

Mit gondol, mi kell ahhoz, hogy a dolgozók elégedettek legyenek? A MetLife milyen pluszt tud nyújtani az alkalmazottaknak?

Z. J.: Nálunk az, hogy valaki kisgyermekes anya vagy apa, nem jelent hátrányt, nem diszkrimináljuk emiatt, mindenki azonos esélyekkel indul. Nekem is van három gyerekem, tudom, mivel jár ez. Épp ezért próbálunk olyan feltételeket megteremteni, ami megkönnyíti a családos munkavállalók helyzetét. Van egy szobánk egy kisággyal, ahová a kisgyermekes szülők elvonulhatnak, a nők tudnak szoptatni. Szervezünk gyerektábort a dolgozók gyerekeinek, negyedévente vannak olyan tematikus napok, amikor egy pszichológus gyerekneveléssel kapcsolatos előadásán lehet részt venni, és igyekszünk a munkára fordítandó idő beosztásában és a munkavégzés helyében is rugalmasnak lenni.

Nem probléma a home office vagy a kötetlen munkaidő, van, aki például projektalapon dolgozik. Van egy édesapa akinek, két hónapja születtek meg az ikrei, és azt kérte, hetente egyszer hadd dolgozhasson otthonról. Ő is elégedett ezzel a beosztással, a felesége - aki szintén nálunk dolgozik - is az, hiszen több időt tudnak együtt tölteni. Sokan találják meg a párjukat a munkahelyükön, ezzel sincs semmi gond, nálunk annyi a kikötés, hogy a felek között ne legyen alá-fölérendeltségi viszony. Volt már példa erre is, de akkor a pár egyik tagjának új munkakört biztosítottunk. Önismerettel, egészséges életmóddal és a nők versenyképességének fejlesztésével is foglalkozunk, kurzusok, képzések és előadások állnak rendelkezésre a fejlődni vágyók számára.

A kötetlen és rugalmas munkaidővel nem élnek vissza az alkalmazottak?

Z. J.: Nem, egyáltalán nem volt ilyen gond. A kollégáim úgy érzik, a szabadság nagyobb felelősséggel is jár, és ennek megfelelően végzik el a munkájukat is. Véleményem szerint, ha megteremtjük a megfelelő körülményeket a munkatársak számára, folyamatosan inspiráljuk is őket a jobbá válásban. Ezért is gondolom azt, hogy

kell egy jó alap, egy versenyképes bér, kellenek financiális juttatások, szükség van a company care részre is, ami szolgáltatások formájában valósul meg, de fontos odafigyelni a dolgozók mentális és fizikai egészségére is. A teljes élet koncepcióját próbáljuk behozni a munka világába.

Sok területen a robotizáció jelenti a munkaerőhiány okozta problémák megoldását. Ön mit gondol, mit hoz a technológiai fejlődés a biztosítók számára? Kell attól tartania az ügynököknek, hogy a gépek elveszik a munkájukat?

Z. J.: Az emberi munkaerőt nem fogja kiszorítani, ebben biztos vagyok. Egy biztosítás megkötése érzelmi döntés. A szakemberekre, akik az ügyféllel beszélgetnek, felmérik a helyzetét, a jövőben is szükség lesz. Ők azok ugyanis, akik a kliensek jövőbeni énjét képviselik, olyan kérdésekre hívják fel a figyelmét, amiről az ügyfél nem szeretne tudomást venni. Például arra, hogy elképzelhető, valaki tovább fog élni, mint azt gondolja, vagy épp rövidebb ideig fog élni annál, mint reméli. Történhet valami, ami miatt munkaképtelenné válik, akár egész életére vagy egy kritikus megbetegedéssel kell szembenéznie. Ezekkel a lehetőségekkel számolni kell, fel kell hívni az emberek figyelmét a kockázatokra, ezért a jövőben is szükség lesz emberekre.

Az más kérdés, hogy ezek a szakemberek hogyan használják a rendelkezésre álló technológiát.

Ma már aktívan jelen kell lenni a digitális térben, az ügyfélnek számít, milyen képet fest magáról a biztosítási tanácsadónk. Fontosak az ajánlások, fontos, ki mit posztol a közösségi oldalára, milyen a kapcsolata a többi ügyfelével.

Az Egyesült Államokban például a biztosítási ügynök általában a család barátja, szoros a kapcsolat az ügyfél és a tanácsadó között, aki részt vesz családi eseményeken, tulajdonképpen az ügyfele életének szerves része. Ettől Magyarországon még messze vagyunk, de ez az ideális, hogy ne csak akkor találkozzunk a biztosító emberével, ha baj van. Büszke vagyok sok- sok munkatársamra, akik az amerikai képzéseinknek is köszönhetően már ebben a szellemben végzik a munkájukat.

• Címkék:
• Vallalatok,
• biztosítás,
• biztosító,
• cafeteria,
• munkaerő-piac,
• juttatások,
• HR