Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
Üzlet

Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon

Hétfőn sor került a ZalaZONE járműipari tesztpálya első ütemének avatására, az összességében 45 milliárd forintból megvalósuló beruházás több szempontból is egyedülálló lesz a világon. Ennek köszönhetően pedig érdemben hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének egyik európai központjává váljon. Az esemény után Szalay Zsolttal, a ZalaZONE tesztpálya innovációs és kutatási vezetőjével többek között a beruházás szükségességéről, finanszírozásáról, megtérüléséről és a jövő technológiáiról is beszélgettünk.
Miért van szüksége Magyarországnak egy autóipari tesztpályára?

A magyar kormány kiemelt célja, hogy a járműipar területén tovább erősödjön a kutatás-fejlesztési pozíciónk és a járműgyártás mellett egyre hangsúlyosabb legyen a magasabb hozzáadott értéket teremtő kutatás és innováció szerepe. Hazánkban jelenleg mintegy 10 ezer járműipari fejlesztőmérnök dolgozik, a telekommunikáció területén pedig szintén további 10 ezer mérnök. Az autonóm járműirányítás és az elektromos járművek térnyerése nemcsak a járműgyártókat, de a fejlesztőket is komoly technológiai kihívások elé állítja. Ezen kihívások egyike az elérhető tesztelési kapacitások korlátossága. A hagyományos tesztpályák közül több ugyanis kizárólag a pályát működtető autógyár számára elérhető, a nyitott jellegű pályák pedig rendszerint telítettek. Ezen túlmenően az európai tesztelő kapacitások kevésbé vannak felkészülve a járműipari technológiaváltásból eredő újfajta tesztelési igényekre, mely a ZalaZONE egyik erőssége, nevezetesen, hogy kifejezetten a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek tesztelési igényeire tervezték.

A hazai autóipari fejlesztéseket ráadásul mostanáig kényszerűségből külföldön tesztelték, jóllehet az iparvállalatok által megfogalmazott igény egy magyarországi járműipari tesztpályára már a 2000-es évek elején megfogalmazódott. A kormány stratégiai döntése erre adott időszerű választ, különösen annak fényében, hogy a modern járművek egyre inkább négy keréken guruló számítógépek, vezethető mobiltelefonok. A technológiai váltás miatt összefonódnak a járműipari, a szoftver-technológiai és a telekommunikációs fejlesztések, melyek együttes kipróbálására, tesztelésére és demonstrációjára teremt kiváló lehetőséget a ZalaZONE tesztpálya. A közelmúltban megalakultak továbbá az Ipar 4.0, az 5G Koalíció, valamint a Mesterséges Intelligencia Koalíció nemzeti platformok, melyek feladata az összehangolt technológiaváltás elősegítése. Abban bízunk, hogy fentiek eredményeként Magyarország nem csak követője, hanem alakítója lesz a világban zajló trendeknek, többek között a járműipar és az önvezető technológia területén is.

A tesztpálya megépítésével a magyar kormány nem csupán egy beruházásról döntött, hanem arról is, hogy Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének egyik európai központjává kíván válni.



Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
Fotó: Portfolio/Ács András
Ahogy említette, Európában számos nagy múltra visszatekintő tesztpálya üzemel már, a zalaegerszegi mivel nyújt majd többet annak érdekében, hogy a világ vezető autóipari vállalatai velünk szerződjenek, nálunk végezzék a fejlesztéseiket?

Jelenleg nagyon erős a piaci igény a korszerű, legújabb technológiákat kiszolgáló tesztelési környezet iránt, hiszen a világon található kevés tesztpálya mindegyike régebben, kizárólag a hagyományos járműdinamikai és tartóssági tesztek elvárásainak megfelelően épült. Ráadásul ezek nagy része jelentősen leterhelt. A világon jelenleg működő tesztpályák közül még kevesebb az olyan, amely a hagyományos teszteken felül komplex autonóm funkciók vizsgálatát is lehetővé teszi: ahol bonyolult közlekedési szituációk és összetett járműves funkciók biztonságos körülmények között vizsgálhatók.

Magyarország a lehető legjobb pillanatban és villámgyors ütemben látott neki a nemzetközi szinten is egyedülálló komplexitású járműipari tesztpálya létrehozásának 2017-ben.

A ZalaZONE esetében nemcsak Európában, hanem több szempontból a világon is páratlan próbapályáról van szó.

Itt a hagyományos tesztpálya funkciók a jövő járműveire szabott infrastruktúra-elemekkel és a nyílt közúti tesztek lehetőségével együttesen valósítanak meg egy többszintű validációs rendszert.

Mik a legfontosabb különbségek a hagyományos dinamikus fókuszú tesztek és az önvezető autózáshoz kapcsolódó technológiák tesztelése között?

Erre a kérdésre mi is csak közel tíz hónapos munka eredményeként tudtunk válaszolni, a még 2015-ben létrehozott autóipari munkacsoport segítségével. Az iparági szakértőkből, egyetemi kutatókból és közlekedési szakemberekből álló munkacsoport elsődleges feladata az volt, hogy meghatározza, mitől lesz egy tesztpálya kifejezetten a hálózatba kapcsolt és automatizált járművek tesztelésére alkalmas. Rendszeres szakmai megbeszélések keretében vizsgáltuk milyen speciális tesztelési igényei lehetnek az ilyen járműveknek és beazonosítottuk, mik lehetnek a magyar tesztpálya megkülönböztető jegyei egy hagyományos tesztpályával összehasonlítva. Nyolc plusz egy ilyen egyedi tesztfunkciót sikerült beazonosítanunk. A "plusz egy" a mesterséges városi környezetet jelöli, mert autonóm járműves tesztekkel kapcsolatban általában ez az első, ami a szakemberekben felötlik, de lesz például egy másfél kilométer hosszú valódi autópálya szakasz is, mely jelenleg egyetlen tesztpályán sincs.

Ezekhez milyen különleges infrastruktúra kiépítése szükséges?

Az autonóm járműveket már nem elég önmagukban tesztelni, megfelelő vizsgálatukhoz a teljes közlekedési környezetük is szükséges, beleértve az utakat, gyalogosokat, bicikliseket, másik gépjárműveket, közlekedési lámpákat, épületeket és mindenféle kommunikációs hálózatot. Mivel nemcsak gazdaságilag nem racionális, de fizikailag is lehetetlen minden közlekedési helyzet előállítása, a tesztpályán olyan különleges infrastruktúra kialakítása szükséges, mely lehetővé teszi ezen helyzetek virtuális térben és valós környezetben történő vizsgálatát is. A Műegyetem és a ZalaZONE közös kutatócsapata által kidolgozott ún. szcenárió alapú tesztelési módszertan (Scenario-in-the-Loop - SciL) lényege pontosan ez, hogy elmossa a határokat virtualitás és a valóság között, az autonóm járművek funkcionalitását a valós környezethez hasonló, komplex közlekedési helyzetben, biztonságos körülmények között teszteli. Meggyőződésem, hogy ez lesz az autonóm járművek validációjának és jóváhagyásának az alapja a jövőben.

A jövő járművei már az 5G hálózaton kommunikálnak egymással, több konkrét példát is láttunk a beruházás első ütemének avatásán. Az 5G hálózat teljes kiépítését mely cégek végzik, milyen lefedettséget biztosítanak majd?

Azt tapasztaljuk, hogy a legmodernebb járművek tesztelése során az autógyárak mellett a legtöbb esetben megjelenik egy általuk preferált telekommunikációs partner és egy információtechnológiai szolgáltató is. Ahhoz, hogy a ZalaZONE e tekintetben is vonzó tesztpálya tudjon maradni, meg kell őriznie saját technológia- és szolgáltatófüggetlenségét.

Ezért a ZalaZONE egyetlen lehetősége, hogy olyan teljes lefedettségű, semleges kommunikációs platformot alakít ki, ahol minden potenciális partnere komfortosan érzi magát, legyen szó akár a rövid hatótávú, úgynevezett V2X (ITS-G5) vagy a kérdésben is említett 5G mobilkommunikációs hálózatról.

Kiemelték, hogy az önvezető autózáshoz kapcsolódó tesztek nem csak a ZalaZONE területén folynak majd, hanem lesz egy több száz kilométeres magyarországi és egy Ausztriát, valamint Szlovéniát érintő nemzetközi szakasz is. Ezeken az útszakaszokon hogyan, milyen hálózaton keresztül kommunikálnak majd a fejlesztés alatt álló járművek?

Annak érdekében, hogy a régió minél inkább élen járjon az új és innovatív technológiák elterjedésében, valamint létrejöhessen itt egy európai szinten is elismert tudáscentrum, az Ausztria, Szlovénia és Magyarország között elindított stratégiai együttműködés mellett számos nemzetközi projekt is előkészítés alatt áll, többek között Németország különböző térségeivel, illetve mintegy 30 külföldi kutatóintézettel. A régió pozicionálásában fontos szerepet tölt be a Zalaegerszeg-Graz-Maribor háromszög által kijelölt, három ország határain átívelő tesztkörnyezet, melynek szerves eleme a kommunikációs hálózat, illetve annak átjárhatósága.

Ennek egyes szakaszain már folyik a V2X hálózat kiépítése, de komoly érdeklődés mutatkozik az 5G mobilhálózati lefedettség kialakítása iránt is.

Az önvezető járművek biztonságos haladásához nyilván elengedhetetlen a gyors és folyamatos adatforgalom biztosítása. Nem okozhat ezekben fennakadást az országhatár átlépése?

Európai szinten nélkülözhetetlen, hogy az országhatárok átlépése a járműves kommunikáció szempontjából észrevétlen maradjon. Ugyanakkor számos kérdés nyitott még az átjárhatóság, az ún. interoperabilitás tekintetében. Kifejezetten emiatt tartjuk értékesnek, hogy a szomszédos országokkal összefogva kialakítsunk egy határokon átívelő, a kommunikációs kérdések vizsgálatára is alkalmas tesztkörnyezetet.

Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
Fotó: Portfolio/Ács András
Magyarországon 2017. április 12. óta van lehetőség arra, hogy az önvezető járműveket a közúton is teszteljék a fejlesztők. Sikerült a legliberálisabb jogi környezetet kialakítani az egész Európai Unióban, amely lehetővé teszi a Level 5-ös, vagyis a teljesen önvezető autók valós körülmények közötti tesztelését. De milyen szabályozás vonatkozik majd a tesztelés alatt álló járművekre, ha átmennek majd az imént említett országokba?

Az Ausztria, Szlovénia és Magyarország között elindított stratégiai együttműködés keretében napirenden van a különböző országok által kibocsátott tesztelési licenszek kölcsönös elfogadásának kérdése. Magyar oldalról a Mobilitás Platform Jogi Munkacsoportja vesz részt a három ország jogi háttérkörnyezetének elemzésében. Reményeim szerint az eredményes közös munka példaértékű lehet majd az Európai Unió többi tagországa számára is.

Az első ütem önálló beruházásnak is tekinthető abban az értelemben, hogy bizonyos tesztek lefolytatása lehetővé vált. Eddig mely nagy autóipari cégekkel kötött szerződést a ZalaZONE, illetve az előzetes felmérések alapján hány autóipari vállalattal születhet majd hosszú távú megállapodás?

A potenciális üzletfelek az előzetes járműves teszteléseket már 2018 szeptemberében megkezdték. A járműipari tesztelések során megszokott titoktartási kötelezettség azonban nem teszi lehetővé, hogy néven nevezzem szerződött partnereinket. Annyit elmondhatok, hogy közvetlenül autógyártóval és kiemelt beszállítókkal is kötöttünk már keretmegállapodásokat és jelenleg is folynak tárgyalások további üzleti partnerekkel.

Nem titok az sem, hogy tulajdonképpen minden iparági szereplővel van kapcsolatunk, akár egy titoktartási szerződés keretében történő információcsere, egy szakmai látogatás vagy egy szándéknyilatkozat erejéig.

Egyértelmű, hogy nagyon komoly érdeklődés mutatkozik a tesztpálya szolgáltatásai iránt. A potenciális ügyfelek leginkább Magyarország átfogó szemléletét emelik ki pozitívumként, azt, hogy a komplex tesztpályán kívül a közúti tesztekkel, az oktatással, kutatással, a jogi háttérrel és az infrastruktúrával is minden részletre kiterjedően foglalkozunk.

Elkészült az első ütem A hagyományos járművek mellett önvezető és elektromos hajtású gépkocsik tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017 májusában tették le, első ütemét 2019. május 20-án avatták fel, az összesen 45 milliárd forintos beruházás befejezése 2020-ra várható. A Zalaegerszeg határában 265 hektáros területen elterülő ZalaZONE járműipari tesztpálya első moduljaként készült el a 300 fős konferenciatermet magába foglaló fogadóépület. Továbbá elkészült a két kilométeres kezelhetőségi pálya, ahol a menetstabilizálást, a kormány- és fékrendszert vagy a sávtartó funkciókat tesztelik. A mintegy 300 méter átmérőjű dinamikai felület 800 méteres ráfutósávval rendelkezik, ami egyebek mellett a "jávorszarvastesztek" elvégzésére is alkalmas, a fékek vizsgálatát pedig nyolc különböző sávból álló felületen végezhetik. Elkészült a smart city, az okosváros első öthektáros területe is, ami városi környezetet imitáló körülményeket biztosít. A 2000 négyzetméteres technikai épület 16 személyautó és három kamion elhelyezésére lett kialakítva. Az állami tulajdonú Autóipari Próbapálya Zala Kft. beruházásában zajló projekt első üteme 21 milliárd forintba került.

Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
A ZalaZone Zalaegerszegi Járműipari Tesztpálya fogadóépülete. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mikor beszélhetünk majd arról, hogy a tesztpálya teljes kapacitáskihasználtság mellett üzemel?

Erre még korai, illetve felelőtlenség lenne bármilyen konkrétumot mondani. A hálózatba kapcsolt és automatizált járművek fejlesztése még évtizedekre meghatározza az autóipart, tehát a ZalaZONE-nal is ilyen távlatokra tervezünk. Az építkezés előrehaladtával arányosan tervezzük felfuttatni a pálya kihasználtságát is. A ZalaZONE járműipari tesztpálya azonban több színtéren is új távlatokat nyit: az oktatás és az ipar együttműködésével reményeink szerint regionális fejlesztőközponttá válik Magyarország. Ez csak idő kérdése.

Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
Fotó: Portfolio/Ács András
Hány autóipari vállalat végezhet majd párhuzamosan, egymás munkáját nem zavarva teszteket Zalaegerszegen?

Ez üzleti szempontból már a tervezés során felmerült, emiatt került például funkcionális alapon elkülönítésre 5 zóna a smart city területén, hogy egyszerre 5 különböző vevőt tudjon kiszolgálni és ne kelljen minden esetben az okos-városi területet teljes egészében bérbe venni.

Ezek a területek egyébként vizuálisan is szeparáltak lesznek, így az adott esetben párhuzamosan tesztelő versenytársak is biztonságban érezhetik magukat. A többi pályaelemnél is meghatároztuk a járművek maximális számát, melyek esetén még biztonságosan használható az adott pályaelem. De természetesen lehet exkluzív használatot is igényelni egy-egy pályaelem esetében, ha valaki teljesen elszigetelten szeretné a teszteket végrehajtani.

A 45 milliárd forintból megvalósuló beruházást, más országok példájához hasonlóan, teljes egészében az állam finanszírozza. Miért éri meg Magyarországnak ekkora tőkét invesztálnia a fejlesztésbe, miért nem magánberuházók valósítják meg a projektet?

Egy ilyen beruházás várható közvetlen pénzügyi megtérülése (ROI) alacsonyabb, mint egy átlagos ingatlanfejlesztésé, emiatt nem ez a legvonzóbb befektetés a magánszektor számára. Más országok esetében sem véletlen, hogy az állam volt a kezdeti beruházó, hiszen maga a pénzügyi befektetés a tesztpálya használatért fizetett ellenértékén túl a kapcsolódó több ezer fejlesztőmérnök bérének járulékain és a fogyasztásukhoz kapcsolódó adókon keresztül nemzetgazdasági szinten térül meg.

Az igazi haszon azonban a magas hozzáadott érték és az a tudás, ami ennek eredményeként a régióhoz, az országhoz kötődik, és amely például egy gyár áttelepíthetőségével ellentétben nehezen mozdítható.

Csak a mai napig több mint 5 globális ipari szereplő döntött úgy, hogy a tesztpályához kapcsolódó ökoszisztémának köszönhetően Magyarországra telepíti kutatás-fejlesztési tevékenységét és ez még csak a kezdet. Ezért a mintegy 45 milliárd forintból megvalósuló ZalaZONE zalaegerszegi járműipari tesztpálya egy olyan kísérleti infrastruktúra, amely még számunkra is meglepő mértékben vonzza a nemzetközi járműipari kutatás-fejlesztésben érintett szereplőket, valamint a termékek validációjában és tesztelésében érintett vállalatokat.

Ugyanakkor nem csupán az ország, hanem kiemelten Zalaegerszeg és a zalai térség számára is fontos beruházásról van szó. A ZalaZONE mint katalizátor a térségbe vonz további üzleti tevékenységeket, szolgáltatásokat, továbbá innovatív jellegéből adódóan számos kutatás-fejlesztésre specializálódott technológiai cég betelepülése várható a tesztpálya környezetébe. Erre kiváló példa a magánberuházás keretében, 700 millió forintos költséggel épülő és nemsokára befejezésre kerülő innovációs központ épületegyüttese, amely a tesztpálya közvetlen szomszédságában 135 szakember befogadására képes.

Hogyha csak az üzleti lábát nézzük a projektnek, milyen bevételi forrásai lesznek a ZalaZONE tesztpályának, illetve ezekből fenntartható lesz hosszútávon a működés?

A működés fenntarthatósága nem is kérdés, az operatív bevételekből megtérüléssel is számolunk, csak hosszabb távon.

Célszerű megkülönböztetni azonban a pályainfrastruktúra bérbeadását a komplex autonóm járműves tesztek előkészítéséhez nélkülözhetetlen addicionális mérnöki szolgáltatásoktól, melyek szintén a tesztpályához kötődnek. Jól működő helyeken azt tapasztaljuk, hogy egy ekkora létesítmény esetében már a tesztelésekhez közvetlenül kapcsolódó mérnöki szolgáltatások is kb. 300 mérnök számára jelentenek folyamatos munkát.

Milyen díjakkal számolhatnak majd az egyes vállalatok, ezek a díjak hogyan viszonyulnak az iparági sztenderdekhez?

A járműves tesztpályák díjai a világpiac által meghatározottak, a sztenderd díjaktól való túlzott eltérés akár felfelé, akár lefelé több szempontból is kockázatos lenne. Nyilván mi is ennek megfelelően járunk el és igyekszünk a tesztpályát nemcsak tartalmilag, hanem üzletileg is versenyképessé tenni.

Előzzük a világot: egyedülálló tesztpálya épül fel Magyarországon
Fotó: Portfolio/Ács András
Említette, hogy az igazi haszon a magas hozzáadott érték mellett az a tudás lesz, amely a beruházásnak köszönhetően felhalmozódik. A magyar felsőoktatásban több szak is indult, amelyek kapcsolódnak az önvezető autózáshoz. Éves szinten hány fiatal szerezhet majd gyakorlati tudást, tapasztalatot a zalaegerszegi tesztpályán?

Jelenleg is kb. 60 fiatal mérnökhallgató végzi a tesztpályán a szakmai gyakorlatát vagy készíti a diplomatervét. Ezenfelül három teljesen új felsőoktatási képzési program került kidolgozásra az elmúlt időszakban. A csak angol nyelven folyó autonóm járműmérnök mesterszakot (Autonomous Vehicle Control Engineer M.Sc.) a Műegyetem indította, a szintén csak angol autonóm rendszerek informatikus képzést (Computer Science for Autonomous Systems M.Sc.) pedig az ELTE, míg a magyar nyelvű járműmérnök B.Prof. képzést közvetlenül a zalaegerszegi tesztpálya mellett szeretnénk beindítani. Az iparági kereslet a jól képzett mérnökök iránt hatalmas, emiatt már a középiskolákban különböző programokat indítottunk a fiatalok megnyerésére. Csak autonóm járműmérnökből az ipar igénye 100 új mérnök évente. Ennek az elvárásnak igyekszünk megfelelni a most felfutó létszámmal, hogy folyamatosan tervezhető számú és magasan képzett szakemberekkel láthassuk el az iparvállalati partnereinket.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
wall street_shutterstock