Az eredeti tervben szereplő július 1-től már élesben ment volna a rendszer, de ezt 8 hónappal elhalasztják, hogy minden bank megfelelően fel tudjon készülni. A rendszer tényleges indításának esetleges csúszásáról voltak már pletykák, de a halasztásnak ekkora mértéke meglepetés, és arra utal, hogy a rendszer egyes szereplői messze állnak a bevezetés feltételeinek teljesítésétől.
"Ahhoz, hogy a rendszerhez csatlakozás és a biztonságos működés valamennyi pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában biztosítható legyen, július 1-jétől a rendszer éles próbaüzeme kezdődik, a lakossági és vállalati ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető" - jelezte a döntést mai közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybank a közleményében emlékeztet rá, hogy "az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját biztosító Giro Zrt. és a Magyar Nemzeti Bank határidőre elkészült a rendszer működését megalapozó technikai feladatokkal." Ezután a cikk első mondatában már kiemelt üzenet következik, miszerint a biztonságos működés garantálásához szükség van még 8 hónapra, addig pedig éles próbaüzemnek nevezik a rendszer működtetését. Ezzel a jegybank tulajdonképpen azt jelezte, hogy nem rajta, hanem a kereskedelmi banki szektor felkészületlenségéből következett a halasztás.
A közlemény további része arra emlékeztet, hogy "Az azonnali fizetési rendszer létrehozásáról 2017 elején hozta meg a szükséges döntéseket a Magyar Nemzeti Bank, amelynek célja a hazai pénzforgalmi szektor, a pénzügyi infrastruktúra és ezen keresztül a magyar gazdaság versenyképességének növelése. A döntés értelmében az év minden napján, 24 órában, legfeljebb 5 másodperc alatt lehet majd átutalásokat teljesíteni úgy, hogy az átutalás kezdeményezése során lehetőség lesz a jelenlegi hosszú számlaszámok helyett a kedvezményezett más azonosítóját (például mobiltelefonszám, e-mail cím) megadni."
A példa nélküli beruházás a hazai bankszektor informatikai rendszereinek átalakítását igényli, ezért a jegybank folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését. Ennek fényében indokolt, hogy a vonatkozó rendeletben meghatározott 2019. július 1-i időpontban csak a rendszer éles próbaüzeme induljon meg, a lakossági és vállalati ügyfelek számára pedig a teljes indulásra egy későbbi időpontban kerüljön sor
- indokolt a jegybank.Egyúttal a közlemény azt is kiemeli, hogy az MNB és a GIRO Zrt. oldaláról az infrastruktúra teljes mértékben készen áll az éles üzemi működésre, ugyanakkor
a piaci szereplők oldalán azonosított kockázatok miatt a Pénzügyi Stabilitási Tanács 2019. május 28-i ülésén úgy döntött, hogy a pénzügyi stabilitás fenntartása, az elektronikus fizetésbe vetett bizalom megőrzése és a szolgáltatással tervezett ügyfélélmény elérése érdekében az ügyfelek számára az azonnali fizetés 2020. március 2-ától lesz elérhető.
A döntést megalapozó rendeletmódosítás értelmében a 2020. március 2-i határidőre minden érintett pénzforgalmi szolgáltatónak teljes funkcionalitással készen kell állnia a szolgáltatás nyújtására - hangsúlyozza a közlemény utolsó mondata.A fentiekből arra lehet következtetni, a tegnapi cikkünkben vázolt két lehetőség közül a pilot-időszak mellett döntöttek, a tesztidőszak hossza ugyanakkor nem csupán 1-2 hónap lesz, hanem 8 hónap. Ez ahhoz képest, hogy elvileg a bankok július elsejére készültek, meglepően hosszúnak tűnik, de persze az MNB rálát a bankok készültségi állapotára, így a pilot hossza indokolt lehet.
Úgy tudjuk, a bankok között vannak, akik kifejezetten jól álltak a fejlesztéssel, vannak, akik ugyan elkészültek, de azért most örülnek annak, hogy plusz időt nyertek a tesztelésre, és lehettek olyan szereplők is, amelyek miatt egy ilyen első és második ránézésre is hosszú tesztidőszak volt indokolt, azaz rosszul álltak a fejlesztéssel.
A döntés nagy "nyertesei" az utóbbi csoportba tartozó bankok, míg az első csoportba tartozók bosszankodhatnak, hogy pénzt, erőforrást nem kímélve befejezték volna a határidőre a fejlesztést, de a bankrendszer egészének felkészültsége nem tette lehetővé, hogy elinduljanak. Úgy tudjuk, egyes bankoknál az is költségtétel lesz, hogy deaktiváljanak az időpontra már felkészített rendszereket emiatt.
Az azonnali fizetési rendszer nem csupán azt jelenti, hogy az átutalásaink - akár e-mail címre vagy más másodlagos azonosítókra utalva is - azonnal elérhetővé lesznek a fogadó fél számláján 0-24 órában az év minden napján, hanem hosszabb távon erre új fizetési szolgáltatások is épülhetnek. Ilyen lehet majd egy pl. QR-kódra épülő bolti fizetési rendszer, személyek közötti pénzküldési szolgáltatás, vagy éppen a fizetési kérelem tranzakciós típusra épülő új típusú szolgáltatás, mely a sárga csekkek és a készpénz új alternatívája lehet.
Az azonnali fizetési rendszer (AFR) legfontosabb paraméterei:
- Minden bank csatlakozik a rendszerhez, mely a tervek szerint 2019. július 1-jén kezdte volna meg működését,
- az azonnali rendszer egész évben, 0-24 órában, a hét minden napján működik, a tervezett karbantartásra legfeljebb évente 24 órája lesz a bankoknak,
- a tranzakciók tipikusan 1-2 másodpercen (de maximum 5 másodpercen) belül teljesülnek, a pénz a címzett számlájára kerül, és akár egyből el is költhető,
- a magyar központi rendszert eleve úgy építik meg, hogy később az európai uniós SEPA szabványoknak is megfelelhessen, illetve később eurós fizetési tranzakciókat is képes legyen kezelni,
- a magánszemélyek esetében minden 10 millió forint alatti átutalás azonnali lesz. (Kivételt jelentenek a papír alapon benyújtott utalások, és az átutalási megbízás alapján későbbi értéknappal teljesítendő tételek),
- a vállalatok és egyéb szervezetek által indított utalások esetében csak a 10 millió forint alatti és egyedi, egyesével benyújtott utalásokra vonatkoznak az új, kötelező szabályok. A több, egyedi utalást tartalmazó kötegek feldolgozási módjáról a bankok üzletszabályzataikban és az ügyfeleikkel kötött szerződéseikben szabadon rendelkezhetnek.
- Az azonnali fizetési rendszerben másodlagos bankszámla azonosítóval is indíthatók utalások, mint pl. mobiltelefonszám vagy e-mail cím, és egy új típusú tranzakció, a fizetési kérelem is szerepel benne. Ezek segítségével egyrészt csak e-mail vagy telefonszám megadásával is utalhatunk majd (bankszámlaszám ismerete nélkül), másrészt bolti mobilfizetési és személyek közötti fizetési megoldások is születhetnek.
- A fizetési kérelem esetében a nem pénzforgalmi (pl. közüzemi) szolgáltatók akár a számlavezető bankjukat kikerülve, közvetlenül is csatlakozhatnak a központi infrastruktúrához. Mindenki ugyanazt az ügyfélbarát szabványt fogja használni.
