A legtöbb európai országban persze teljesen mások az anyák munkavállalásával kapcsolatos szabályok. Több helyen csak fél évig maradhatnak otthon a gyermekükkel, amihez képest bizonyos szempontból családbarátabbnak tűnhet a Magyarországon igénybe vehető, akár 3 éven át járó fizetett szülési szabadság. Közben azonban komoly nehézséget okoz, hogy a nők a több éves kihagyás után nem, vagy nehezen tudnak visszatérni a munka világába, és ez sok esetben visszatartja őket a gyermekvállalástól.
Jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája.
Ez annak ellenére is így van, hogy az utóbbi években család- és foglalkoztatás-politikai eszközökkel is igyekeznek segíteni őket a munkaerő-piaci reintegrációban. Ilyen volt a gyed extra bevezetése 2014-ben, amelynek egyik eleme, hogy ha a szülő visszamegy dolgozni, a munkabére mellé megkapja a gyedet is, vagyis most már az ellátás mellett is lehet legálisan munkát vállalni. Persze ennek a széleskörű igénybevételéhez arra is szükség van, hogy minél több családbarát munkahely várja a munkavállalókat.Ha a cégek nem lépnek, nem lesz változás
Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR Vezérigazgató-helyettese szerint gazdaságilag nem fenntartható, hogy sok nő nem tud visszatérni a munkaerőpiacra - jellemzően egy gyermekszületés miatti - karrierszünet után. A szakember a Portfolio-nak elmondta: a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a nők minél kényelmesebben és gyorsabban visszatérhessenek a munkaerőpiacra, a Vodafone-nál például keresik a kismamák számára a részmunkaidős lehetőségeket.Akkora munkaerőhiány van, és olyan nehéz a munkaerő megtartása, hogy a kismamák egy olyan utánpótlást képeznek, ami megoldást jelenthet erre a problémára.
- tette hozzá Tóth Zsuzsanna.A HR vezető példaként említette azt is, hogy a cég felsővezetésében négy női menedzser dolgozik, közülük mindenkinek van családja és gyerekei, ezzel is szeretnének egyfajta irányt mutatni a fiatal munkatársaknak, hogy lehet felsővezető is az, aki közben családot alapít és gyerekeket nevel.
A nyitottság gazdaságilag is célravezető
Sok cég felismerte mára, hogy a hatékonyság kulcsa az, hogy minél több szemszögből nézzenek a csapatok egy adott problémákra, ehhez pedig a szülési szabadságról visszatérő kismamákon túl a társadalom minden rétegére szükség lehet.
Tóth Zsuzsanna Fotó: Vodafone Magyarország
"Azt látom, hogy a munkavállalók számára fontos, hogy jól érezzék magukat a munkahelyükön, amihez színes, nyitott, tehetséges légkörre van szükség. Ennek egyik alapfeltétele az, hogy az adott cég egyenlő esélyeket kínáljon tekintet nélkül a származásra, nemzetiségre, kulturális háttérre, szexuális irányultságra, nemi identitásra, életkorra, családi állapotra, hátrányos helyzetre, politikai- vagy vallási meggyőződésre. Ha egy munkavállalónak nap, mint nap azzal kell foglalkoznia, hogy titkolózzon, vagy más képet mutasson magáról, mint amilyen valójában, az a hatékonyság rovására megy" - magyarázta a vezérigazgató-helyettes. A nyitott vállalati kultúra egyik alappillérét jelenti, hogy a munkáltató csak a teljesítményt nézi és minden munkavállaló elfogadja a másikat. Azaz a vállalat mindenkihez szól és mindenkit vár, aki rendelkezik megfelelő szakmai tudással, tehetséges, és hajlandó folyamatosan tanulni.
TÁMOGATOTT TARTALOM
A cikk megjelenését a Vodafone Magyarország támogatta.
