2018 áprilisában a horvát kormány már majdnem leszerződött egy tanácsadói konzorciummal, melynek többek között a Morgan Stanley és az Intesa Sanpaolo is tagja volt. Ez akkor 8 millió eurójába került volna a horvát kormánynak, de végül nem született meg a megállapodás, ugyanis a felek nem értettek egyet minden apró részletben.
A Mol jelenleg az Ina legnagyobb tulajdonosa, a maga 49,1%-os részesedésével, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A horvát kormány a társaság 44,8%-át kontrollálja, míg a maradék 6,1% intézményi és magánbefektetők kezében van.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a Mol, mint stratégiai partner játékban maradhat-e, a miniszter azt válaszolta: ez a lehetőség sincs kizárva. Úgy vélte: nem sérültek az INA érdekei azért, mert a visszavásárlási folyamat lassabban alakult a tervezetnél.
Zágráb 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz, mert a horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, és elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, továbbá a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésének megállapítására vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
A Mol árfolyama nem reagált érdemben a hírre, a papír jelenleg fél százalékos csökkenést mutat, mellyel idén már 3%-os ereszkedésben van.
