Elek Péter, Dialóg, befektetési igazgató
A piacok véletlenszerűen mozognak annak függvényében, hogy az amerikai elnök, Donald Trump milyen üzeneteket tesz közzé a Twitteren, ezért a piaci helyzet nehezen modellezhető. Csak a fundamentumok alapján a részvénypiacok nyugodtan mehetnek új csúcsokra, különösen a jelenlegi kötvénypiaci hozamokat figyelembe véve: az S&P500 által kínált osztalékhozam jóval magasabb a tízéves amerikai kötvényhozammal összehasonlítva. Elek Péter optimista a részvénypiacok esetében, nem vár recessziót, a piacok nyugodtan mehetnek tovább. A hangulati tényezők, például Trump Twitter-háborúja azonban bekavarhat, ha az amerikai elnök újabb Twitter-üzeneteivel ismét ráijeszt a befektetőkre.
A jegybankok oldaláról nem vár lépéseket az elkövetkező időszakban, a részvénypiacnak van egy lendülete, egy egészséges növekedése, hiába ment ki új csúcsra az amerikai részvénypiac, nem nevezhető drágának, egyszerűen azért, mert a fundamentumok bőven alátámasztják az emelkedést Amerikában, illetve különösen Amerikában, de a többi piacon is alapvetően javuló eredményeket láthatunk mindenhol. Ha a kereskedelmi háború normalizálódna, az lendíthetne a piacokon felfelé, de több mint egy év van az amerikai elnökválasztásig, addig sok minden történhet, és Donald Trump vélhetően nem fog megállapodni a kínaiakkal, amíg nem érzi úgy, hogy totális győzelmet aratott.
A kockázatot elsősorban a kereskedelmi háború jelenti, ami az amerikai gazdaságot olyan nagyon nem lassítja, de a konfliktus Kínának gondot okozhat és Kínán keresztül az egész világnak is betehet. A korábban irányadó geopolitikai kockázatok (például Észak-Korea, Szíria) valamelyest a háttérbe szorultak, a legnagyobb kockázatot az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi konfliktusa jelenti.
Elek Péter felfelé várja a nemzetközi piacokat, ha nem fordul jelentősen rosszabbra az USA és Kína kereskedelmi konfliktusa, akkor emelkedhetnek a részvénypiacok, a jelenlegi hozamszinteken a kötvények nem túl vonzók, de a részvénypiac még tartogathat lehetőségeket. A magyar piac esetében azonban mintha elfogyott volna az érdeklődés, mintha Magyarország lekerült volna a térképről: a külföldi befektetők fejlődő piaci részvénybefektetései esetében úgy tűnik, mintha Magyarország valahol az utolsók között lenne, míg az orosz piac idén úgy tűnik, hogy különösen népszerű a befektetők körében, Közép-Európa többi piaca azonban eléggé lemaradó hozzájuk képest.
Gyurcsik Attila, Accorde, befektetési igazgató
Gyurcsik Attila szerint az elmúlt hónapok folyamán kettősség uralkodik a piacokon, egyrészt a globális feldolgozóipar recesszióba került, élén Kínával és a hozzá kapcsolódó fejlődő piacokkal, és látható is, hogy a feldolgozóiparban erős országok a recesszió szélére kerültek, és ezen országok tőzsdei gyengélkednek. Míg az erős technológiai- és szolgáltató szektorral rendelkező Egyesült Államok tőzsdéi a történelmi csúcsaik közelében járnak, mivel az USA nem annyira az iparban erős. A nagy dilemma az, hogy valamikor a feldolgozóipari recesszióból kikerül-e a világgazdaság, és új életre kel a tőzsdéknek az a része, amik eddig gyengén teljesítettek, tehát az európai- és a fejlődő piacok, vagy a feldolgozóipar gyenge teljesítménye szép lassan lehúzza magával a szolgáltatószektort is. Az elmúlt néhány hónapban ellentmondásos makroadatok érkeztek, a feldolgozóipar nem javult, viszont a szolgáltatószektor tartotta magát, ez a fajta sávozás látszott is a piacokon, és az inkább szolgáltató szektorban erősebb Egyesült Államok felülteljesített.
Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi konfliktusa szintén fontos tőkepiacokat mozgató tényező volt az elmúlt időszak során, ami nem is feltétlenül kereskedelmi háború, hanem a világ vezető hatalmáért folytatott pozícióharcnak történelmi távlatból nézve egy apró fejezete. Az Egyesült Államokban közeledik az elnökválasztás, és bár Donald Trumpnak viszonylag kevés ideje van arra, hogy a kínai féllel megegyezzen, azonban az elnök próbál megállapodni, a piacok pedig bíznak abban, hogy a felek végül tényleg meg tudnak egymással egyezni. A fenti két folyamat pedig egymással összefügg, ha marad a kereskedelmi háborús bizonytalanság, akkor vélhetően a feldolgozóipar sem lesz képes olyan könnyen talpra állni.
A tőzsdei emelkedés esetében a jegybankok eszköztára viszonylag korlátozott, az Európai Központi Bank esetleges újabb kamatcsökkentése az európai konjunktúrán érdemben nem igazán tud majd segíteni, mivel Európában nem a magas finanszírozási költségek okoznak problémát, hanem annak sokkal mélyebb, strukturális okai is vannak, és van egy ciklikus oka is, a kínai gazdaság lassulása. De a világon a jegybankok többsége eszköztelen, a Fednek van még néhány vágásnyi mozgástere, amit tulajdonképpen előre beárazott a piac, hiszen lejöttek a piaci hosszú hozamok. A monetáris politika viszonylag eszköztelen, a fiskális politika esetében van mozgástér, elsősorban Európában tudna ez segíteni. A piacok esetében segíthet egy megállapodás az USA és Kína között, egy tartós vagy ideiglenes tűzszünet jót tesz a hangulatnak.
A kereskedelmi háború esetleges eszkalálódása, a további vámemelések alkalmazása önmagában nagyon rossz forgatókönyvet jelentene a globális gazdaság számára, ez az első számú kockázat. További kockázati tényezőt jelent, ha a feldolgozóipari gyengélkedés magával rántaná a szolgáltató szektort is, és ekkor egy globális lassulás, recesszió közeli állapotba kerülhetne a világgazdaság, és egy ilyen környezetben a tőzsdék sem teljesítenek jól.
A nemzetközi piacok számára két nehezen megjósolható tényező, a global macro és a kereskedelmi háború alakulása határozhatja meg az irányt, azonban az Accorde befektetési igazgatója kevésbé optimista, és úgy véli, látunk még ijedséget a piacokon az év hátralévő részében a kereskedelmi háborús fronton, és kérdéses, hogy a makroadatok ilyen rövid távon meg tudnak-e fordulni.
Zsiday Viktor, Citadella, portfoliómenedzser
Zsiday Viktor szerint alapvetően folytatódhat az emelkedés a tőzsdéken, a problémát az jelenti, hogy míg az ipar gyenge, a szolgáltatószektor rendben van, és egyelőre nem tudható, hogy melyik húzza majd magával a másikat. Mivel a szolgáltatószektor jóval nagyobb és erősebb és lát arra jeleket, hogy a kínaiak hajlandóak stimulálni, illetve Donald Trumpnak az elnökválasztás miatt már nem sok ideje van arra, hogy a kínaiakkal megegyezzen, ezért ez a csata inkább abba az irányba dőlhet el, hogy a szolgáltatószektor felhúzza magával az ipart, és így viszonylag stabilizálódni fog a gazdaság helyzete és emiatt a tőzsdéken inkább az emelkedés a valószínűbb.
A legfontosabb a növekedés, mindenki azt nézi, hogy a melyik irányba dől el a csata, és a következő hónapok folyamán a legfontosabb indikátorok a beszerzési menedzserindexek lesznek, az ipari- és a szolgáltató szektorra figyelnek a befektetők és ez fogja vezetni a piacokat. A piacok inkább hajlanának arra a nézetre, hogy inkább talpra áll a gazdaság, de ha a szolgáltató szektorra is átterjed a negatív tendencia és az ipari beszerzési menedzserindexek is rosszak lesznek, akkor ezt a nézetet nem lehet fenntartani, azonban a piacokat ezek a makroadatok fogják vezetni az elkövetkező három-négy hónapban.
A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy még mélyebbé válik a kereskedelmi háború, beomlanak a beruházások, ami a világgazdaságot egy recessziós pályára tolja be, ezért a vállalati beruházásokkal-, és a lakossági fogyasztással kapcsolatos várakozások a legfontosabbak, amik főleg attól függenek, hogyan alakulnak ezek a geopolitikai játszmák az Egyesült Államok és Kína között. Ha elmélyül ez a nemcsak kereskedelmi háború, akkor valószínűleg inkább a recesszió felé haladhatunk, ami megijesztheti a piacokat, ez jelenti a legfőbb kockázatot.
A nemzetközi piacok esetében amennyiben igaznak bizonyul a fenti feltételezés, és nem mélyül el a kereskedelmi háború és nem rántja magával az ipar a szolgáltató szektort, akkor lehetséges egy 5-10 százalék közötti emelkedés az év végéig. Az elmúlt egy-két évben elképesztően megváltozott a tőzsdék árazása, és nem a részvények árazásának megváltozása miatt, hanem a kötvényhozamok összeomlása miatt hirtelen sokkal jobb színben tűnnek fel a részvények. A részvények azért vonzók, mert nincsen alternatívájuk az intézményi befektetők számára, a megváltozott környezetben relatíve sokkal vonzóbbá váltak a részvények az elmúlt egy évben.
Címlapkép forrása: Education Images/Universal Images Group via Getty Images
