martin_reeves_bcg_photo_pigac_si_027_2040
Üzlet

Mi lesz, ha majd a robotok dolgoznak helyettünk? Erre a cégeknek is fel kell készülni

Egy esetleges közelgő recesszióban azok a vállalatok teljesíthetnek jól, melyek nem átlagosan viselkednek – mondta a Portfolionak adott interjúban Martin Reeves. A Boston Consulting Group (BCG) Henderson Institute nevű think tankjének igazgatójával Bledben beszélgettünk a hosszútávú kilátásokról is, például arról, milyen céget érdemes most alapítani annak, aki 2040-ben is sikeres akar lenni.
A robotizáció lehetséges gazdasági következményeiről is szó lesz a Budapest Economic Forum konferencián.

Mik a legnagyobb kihívások ma a cégvezetők számára?

Sok kihívás van, amik régebb óta folyamatosan jelen vannak, az a masszív bizonytalanság, a technológiai fejlődés és a társadalmi-környezeti problémák. A technológiai fejlődés folyamatosan gyorsul, a gépek ma már sok területen jobban tudnak teljesíteni, mint az emberi munkaerő. A demográfiai problémák, a népesség elöregedése a cégek számára is kockázatot jelentenek, emellett foglalkozniuk kell a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a globális felmelegedéssel.

Összességében a világ komoly változásokon megy keresztül, viszont a tapasztalatok szerint a nagyvállalatok nehezen változnak, ez önmagában egy kihívás számukra.

Hogy tudnak felkészülni a cégek egy esetleges közelgő recesszióra?

A recesszió nem szokatlan jelenség, a legtöbb cégvezető ma is emlékszik legalább egy gazdasági visszaesésre. A fő kérdés, hogy a mostani ugyanolyan lesz-e, mint a legutóbbi, vagy teljesen más. Egyelőre senki nem tudja megmondani, valóban lesz-e recesszió a gazdaságban, a kilátások vegyesek, de napról napra rosszabbak. Most a világtörténelem leghosszabb növekedési szakaszában van a gazdaság, az amerikai hozamgörbe inverzzé vált, ami komoly recessziós jel, szóval a gazdaság egyértelműen csökkenő aktivitást mutat, különösen Németországban és Kínában, ami az egész világ számára intő jel.

Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők!

A sorozat eddig megjelent cikkei:
Forradalmi hangulat van, az elitek elárulták a társadalmakat (Holtzer Péter)
Magyarország európai gyökerei eltéphetetlenek, ez az életbiztosításunk (Jaksity György)

Rengeteg olyan jel van, melyek arra utalnak, hogy recesszió felé tartunk, vagy legalább egy komolyabb lassulás jön.

Az okok azonban teljesen mások lehetnek, mint 2008-ban. Akkor az amerikai ingatlanpiac és jelzálogpiac összeomlása vezetett válsághoz, most szerintem több potenciális dolog van, ami kiválthat hasonlót. Ilyen például az amerikai-kínai kereskedelmi háború vagy a technológiai buborék, emellett aggasztó a kínai vállalatok jelentős hitelállománya is. További kockázatot jelent a populista politikai erők előretörése, szerintem most nagy a politikai hiba esélye.

martin_reeves_bcg_photo_pigac_si_088

Említette, hogy a technológiai fejlődés felgyorsult. Egy recesszió ezt megakaszthatja?

A közelgő esetleges recesszióban éppen az lehet a trükkös, hogy nem biztos, hogy olyan lesz, amilyet megszoktunk. Egy tisztán ciklikus recesszióban a vállalatoknak is a gazdaság visszaesésére kell koncentrálniuk, most azonban azt látjuk, hogy a lehetséges gazdasági visszaesés mellett komoly hosszútávú változások indultak el, mindkettőt szem előtt kell tartani.

Mi lehet a „titkos recept” a recesszióban?

Egy korábbi tanulmányunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a vizsgált több ezer cég 14 százaléka recesszióban is tudta növelni a marzsát és a profitját. Amikor megvizsgáltuk ezeket a cégeket találtunk köztük közös pontokat. Az egyik ilyen, hogy proaktívan léptek akkor, amikor még nem beszélhettünk recesszióról, de már láttuk annak jeleit.

Mit tesz egy átlagos vállalat a recesszióban? Túl későn és túl kicsit lép, ráadásul elsősorban a költségcsökkentésben. Ennek eredményeként pedig a profitnövekedése visszaesik. A sikeres cégek felkészülnek a kiszámíthatatlanságra, többféle forgatókönyvet vesznek alapul.

Fontos, hogy a sikeres cégek nem átlagosak, a gondolkodásukban, viselkedésükben is alkalmazkodnak egy esetleges recesszióhoz.

A legfontosabb különbség a sikeres és sikertelen cégek között recesszió idején nem a költségekben, hanem a növekedésben van. Azok tudnak pozitívan kijönni ebből a helyzetből, akik felkészültek, készek akár vásárolni is a piacon akkor, amikor mindenki eladni akar. A legtöbb cég azt gondolja, hogy egy recessziós környezet nem a legjobb idő a növekedésre, később mégis azok lesznek sikeresek, akik nem a költséghatékonyságra, hanem a növekedésre fókuszálnak. Komoly hiba az is, hogy a legtöbb cég nehéz gazdasági környezetben a rövidtávú kihívásokra, a túlélésre koncentrál, figyelmen kívül hagyja a hosszútávú strukturális változásokat.

Milyen vállalatok lehetnek sikeresek hosszútávon a következő tíz-húsz évben? Vannak a jövőbeli sikernek felismerhető jelei?

Tíz-húsz éve még azt gondoltuk, hogy a siker egy hirtelen bekövetkező állapot, ezért a jelenlegi sikeres vállalkozásoknak nincs sok közük a jövő sikeres cégeihez. Ez ma is így van, ha megnézzük a tíz évvel ezelőtti sikeres cégeket és a maiakat, akkor alig van átfedés közöttük. Vagyis azt mondhatjuk, hogy

nincs különösebb oka annak, miért lehetnének a ma sikeres vállalkozói a jövőben is sikeresek.

Aki a következő évtizedekben sikeres akar lenni, annak néhány fontos jellemzővel kell rendelkeznie, mivel ma nem csak a bizonytalanság szokatlanul nagy, de a globális verseny is átalakulóban van. Az egyik ilyen fontos tulajdonság, hogy a cégek a tanulás mértékében fognak versenyezni. Nem elsősorban a tanulás mennyisége lesz fontos, hanem az, mennyire képesek új dolgokat tanulni. 

Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy ma már nem csak emberi munkaerőről, hanem az emberi munkaerő és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról beszélünk. Meg kell találni az egyensúlyt abban, hogy a gépek milliszekundumok alapján hoznak döntéseket, miközben a nagy társadalmi-politikai változások évtizedekbe telnek.

A technológiai fejlődés persze fontos munkaerőpiaci kérdéseket is felvet, hiszen a monoton munkák jelentős része kiváltható robotokkal. Aki a jövő nyertese akar lenni, annak erre is fel kell készülni elsősorban azzal, hogy több lábon áll.

A technológiai változások miatt a cégeknek többet kell költeniük innovációra a jövőben, mint eddig?

Igen, azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb változás az üzleti életben a technológia lesz, a mi előrejelzéseink szerint még nagyobb lehet ez a forradalom, mint amit most gondolunk. Vagyis lényeges lesz, hogy ki mennyit invesztál ebbe a fejlődésbe, a gépi tanulás folyamatába. Persze most mondhatjuk, hogy ez nem reális a kisebb országok, kisebb cégek számára, de szerintem ez lesz a fókuszban minden vállalatnál.

martin_reeves_bcg_photo_pigac_si_091

Képzeljük el, hogy én egy fiatal vállalkozó vagyok, aki egy húsz év múlva is sikeres vállalkozást akar indítani, és önhöz megyek tanácsért. Milyen vállalkozás elindítását javasolná most?

A legfontosabb, hogy előre nézzen, nem szabad a múltbeli tapasztalatokra támaszkodni. Szerintem az IoT (Internet of Things) egy fontos szektor lesz a jövőben, ahogy a B2B-platformokra (Business to business) is érdemes lehet most építeni. A technológiában szerintem a hálózatépítés, a biotechnológia, a géntechnológia, a 3D-nyomtatás és a gépi tanulás kecsegtet most fényes jövőképpel. Emellett a nanotechnológiában vagy a robottechnológiában is érdemes lehet ma vállalkozást indítani.

A stratégia szempontjából szerintem ma nagyon fontos, hogy egy vállalkozó rugalmas legyen, egyszerre több lehetőséget vizsgáljon, több területen fektessen be, mivel a bizonytalanság az átlagosnál nagyobb.

Kelet-Közép-Európában a legnagyobb versenyelőnyünk továbbra is az olcsó munkaerő, ha viszont a technológiai fejlődés folytatódik, akkor kevesebb emberi munkaerőre lehet szükségük a cégeknek. Ön szerint melyik régiók vagy országok lehetnek az átalakulás nyertesei és vesztesei?

A technológiai átalakulást elsősorban az Egyesült Államok és Kína mozgatják, a világ többi országa számára a legfontosabb kérdés az lehet, hogyan akadályozzák meg a leszakadást. Ez nagy kihívás lesz Nyugat-Európa számára, mely jelenleg stagnál. A kisebb országok számára szerintem nem ennyire egyértelműek a hátrányok, vannak pozitív példák, mint Észtország, Szingapúr vagy Írország.

A legfontosabb, hogy az országnak legyen egy stratégiája arról, hogyan akar meghatározó világgazdasági tényező maradni az óriások mellett. Ez jelenhet egy olyan stratégiát, ami egy kicsi, látszólag jelentéktelen piacra vagy iparágra koncentrál.

A másik fontos dolog, hogy egy országnak a jövőben még inkább nyitottnak kell lennie a beruházásokra, vállalkozóbarátnak kell lennie. Erre jó példa Írország vagy Szingapúr, melyek proaktívan léptek fel ezen a területen. Fontos a jó üzleti környezet, a tőke biztonságának garantálása, ezzel lehet meggyőzni a vállalkozókat, hogy letelepedjenek ott.

További stratégia lehet az, ha egy kisebb ország a szomszédos óriásokhoz megfelelően tud csatlakozni gazdaságilag, erre jó példa Szingapúr. Egy kis ország számára sikeres modell lehet az is, ha az új technológiák felhasználásának élharcosává válik, ezt csinálta sikeresen Észtország vagy Ausztria, mely a stratupokat vonzotta magához.

Egy kis ország szempontjából a mostani helyzetben az a megfelelő álláspont, ha mindkét nagy szuperhatalomhoz, az USA-hoz és Kínához is megpróbál közeledni, egyensúlyozni köztük.

Mit gondol a robotizáció társadalmi következményeiről? Kell attól tartani, hogy ha az emberek elvesztik a munkájukat, akkor társadalmi elégedetlenségek jönnek?

Szerintem egyelőre abban vannak véleménykülönbségek, milyen gyorsan terjed majd el a robotizáció. Egyesek szerint a munkahelyek 40 százalékát viszonylag gyorsan ki lehet váltani robotokkal és gépekkel, mások szerint viszont amennyi álláshely megszűnik, annyi új munkahelyet teremt a technológiai fejlődés. Vagyis egyelőre a szakértők sem értenek egyet abban, mivel jár majd ez az átalakulás, így korai lenne előrejelzéseket megfogalmazni.

Sok társadalom már ma is olyan helyzetben van, amikor az emberek nem részesülnek a technológiai fejlődés előnyeiből. Részben emiatt a munkásosztály és a középosztály elindított olyan politikai átalakulásokat, melyek nem feltétlenül előnyösek a vállalkozások számára.

A technológiától, a globalizációtól és a migrációtól való félelem indított el olyan folyamatokat, mint a Brexit, az újfajta nacionalizmus vagy a populizmus. Ezek olyan folyamatok, amikre nem mondhatjuk, hogy csak a kormányoknak kell velük foglalkozni, a cégek számára legalább olyan fontosak.

Néhány közgazdász szerint a robotizáció elterjedésével be kellene vezetni az alapjövedelmet, vagyis pénzt adni az embereknek, hogy elköltsék. Ön egyetért ezzel?

Van racionalitása ennek a megoldásnak is, egyelőre nem látjuk az ezzel kapcsolatos kísérletek egyértelmű pozitív eredményét, vagyis egyelőre senki nem tudja véglegesen eldönteni, jó megoldás-e. Szerintem a jelenlegi helyzetben meg kell próbálni más eszközöket, más megoldásokat is, és utána mérlegelni, melyik a legoptimálisabb.

Nem biztos, hogy a jövőben mindannyiunknak teljes munkaidőben kell dolgoznia, ahogy eddig megszokhattuk.

martin_reeves_bcg_photo_pigac_si_113

Mit gondol a technológiai óriásvállalatokról, mint a Facebook vagy a Google, melyek az életünket teljesen átszövik, és lassan olyan helyzetben lesznek, mint a bankok 2008 előtt? Újra eljöhet a „too big to fail” probléma?

Ez komplikált kérdés, hiszen a cégek valóban nagyobbak, mint valaha, hatalmas a piaci részesedésük, viszont a technológiai szektor keretei is kitágultak. Szerintem ezek a cégek többnyire hatékonyabb működést, olcsóbb szolgáltatást tesznek lehetővé a felhasználóknak, vagyis nem sértik az érdekeiket. Szerintem sokkal inkább szabályozni kellene az adatok védelmét, a cégek befolyását, mint feldarabolni ezeket a vállalatokat.

Az elmúlt években komoly vizsgálatok indultak a nagy techcégek ellen elsősorban Európában például az adóelkerülési gyakorlatuk miatt. Mi lehet az egységes európai digitális adó jövője?

A probléma, hogy ezek globális vállalatok, az egész világon szolgáltatnak, miközben a jogi szabályozás nemzeti hatáskörben van, ebben van egy ellentmondás.  A következő évek egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogyan lehet ezeket a globális cégeket megadóztatni, hogyan lehet a digitális kereskedelmet szabályozni. Szerintem ebben egy tagállamonkénti megoldás átláthatatlansághoz vezetne, ahogy az is, ha a cégek belátására bíznánk a kérdések megoldását. Szerintem erre multilaterális, globális válaszokat kell adni, még az sem lenne megoldás, ha az EU-nak lenne egy sztenderdje, az USA-nak egy másik, Kínának egy harmadik, és így tovább.

wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
boeing 737NG
LONDON, ENGLAND - OCTOBER 03: British Prime Minister Boris Johnson leaves 10 Downing Street on October 3, 2019 in London, England.
barcelona katalán tüntetés rendőrség
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Alteo klub