Így ugorhatnak szintet a magyar kis- és közepes vállalatok

Öt főbb tapasztalatot osztott meg a külföldi terjeszkedésről rövid előadásában Oláh Gábor, a Capture Group alapítója és vezetője. A cég nagyobb vállalatoknak szolgáltat informatikai megoldásokat, szoftvereket. A cég 10 éves működését két fázisra bontotta: 2009-2014 között a hazai piac volt a fókuszuk, majd onnantól külföldre irányult ez és így markánsan nőtt az árbevételük (mind a hazai, mind a külföldi). A külföldi terjeszkedés három főbb fázisa: 2015-től organikus a fejlődés meglévő csapattal, 2017-től helyi csapatot építettek külföldön, majd idéntől joint venture cégek alapítása és partnerségek. A kitartó próbálkozások végül eredményekre, sikeres szerződésekre vezettek.

A külföldre lépés főbb tanulságai kapcsán például arra mutatott rá, hogy senki sem fog a kkv vezetése helyett külföldre menni, azaz bele kell ebbe állni. Ez persze nem működik stabil itthoni bázis és finanszírozási háttér nélkül. Lényeges a folyamat során az, hogy tudni kell, mikor kell külső segítséget kérni és az is fontos, hogy kell egy helyi cég és csapat, amely piacismerettel rendelkezik (svájci cég szívesebben működik együtt svájcival, így érdemes ottani céget is alapítani). Az is lényeges szerinte a sikerhez, hogy folyamatosan és tudatosan integrálni kell a begyűjtött információkat és működési tapasztalatokat a cégcsoport működésébe.

A második szekció panelbeszélgetői a piaci konszolidáció témakörét járták körül Weinhardt Attila, a Portfolio elemzőjének moderálása mellett. Varga János Tamás, a VJT & Partners Ügyvédi Iroda irodavezető partnere arra mutatott rá, hogy bármennyire is halad a maga útján a konszolidáció egy adott piacon, a végén közbeszólhatnak az érzelmi kérdések. Az eladó ugyanis annyira a központi eleme a cégnek, hogy az életévé válik. Tapasztalatait is megosztotta: nem nagyon alakult ki verseny magyar és külföldi vevők között egy adott eladó cégért. Egy felvásárlásban gondolkodó magyar kkv ugyanis maga nézi ki proaktív módon a célvállalatot és megy oda hozzá - magyarázta.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a hazai kkv-szektor rendkívül fragmentált és a hazai mikrovállalkozók nem úgy gondolkodnak, hogy össze tudnának állni egymással, mint két kicsi legó. Szerinte a tőkefinanszírozásnak több problémája van, mivel piszok drága lehet, másrészt a tőketulajdonos egyből bele akar szólni a cég életébe, így a mai kkv-k elveszítik az előnyüket, a rugalmasságukat. Az államnak bele kell szállnia ebbe a történetbe, létérdeke, hogy a kkv-t megtámogassa, mert ezek a kkv-k komoly szerepet töltenek be a gazdaságban.

Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy tagolt vállalati struktúrával élünk együtt a magyar gazdaságban. A lényeg az, hogy van egy olyan vállalati réteg, amelyik egyre inkább komoly stratégiai élethelyzetbe került és fontos kérdéseket kell megválaszolnia: felvásárlás, konszolidáció, továbblépés, munkaerő megtartás. Ezek mind olyan kérdések, ahol felmerülhet a finanszírozás. Ebben a helyzetben a tőkepiac is felmerülhet reális alternatívaként, és örömteli, hogy egyre több ilyen cég lesz, aki ráeszmél erre - mondta.

Szekeres Viktor, a Gloster tulajdonosa kiemelte: nem mindig az ár a legfontosabb egy felvásárlás során. Ők voltak olyan tranzakcióban, ahol nem ők adták a legjobb árat az eladás előtt álló cégért, hanem a csomag volt vonzó. Például az vonzó egy ilyen ajánlatban, hogy az integrált cég egy vállalatcsoport része lesz, amely a tőzsdére lép és így az eladó cég is részesedést szerez a tőzsdei cégben.

Siklósi Zoltán, az Invescom alapítója úgy vélekedett, hogy a Hiventures most bejelentett tőkeprogramja abszolút hiánypótló. Van olyan menedzsment csapat, akik egy felvásárlási folyamatban egy Hiventures-finanszírozást felhasználva abszolút kompetitív ajánlatot tudnak tenni - mutatott rá.

Szekeres Viktor, a Gloster tulajdonosa a piaci konszolidáció gyakorlati oldaláról beszélt előadásában. Meglátása szerint van néhány fontos trend, ami meghatározza a hazai kis- és középvállalkozások működési környezetét. A legdurvább trend a munkaerőhiány, az IT-szektorból például 35 ezer ember hiányzik. Emiatt évről-évre kétszámjegyű a bérnövekedés üteme. Egyes kisebb cégeknek néhány éven belül a kisebb cégeknek matematikai esélyük nem lesz, hogy megfelelő munkaerőt találjanak - vélekedett Szekeres Viktor. Erre szerinte a megoldás, hogy időben a megfelelő méretre növekedjen a társaság.

A második trend a generációváltás, amivel 40 ezer hazai cég érintett. A harmadik fontos tényező az innováció hiánya, főleg a folyamatinnováció hiánya. A munkavállalók a tulajdonos-ügyvezető meghosszabbított kezeként működnek - vélekedett.

Meghatározó trend továbbá, hogy az olcsó pénz korszaka tartósan fennmarad.

Ebben a környezetben a megfelelő stratégia az M&A tevékenység. Mi integrációt is végrehajtunk, amikor megvásárolunk egy céget - mondta. Ezzel a tulajdonosnak azt tudjuk üzenni: az ő életművét nem csak megveszi valaki, hanem tovább is viszi - tette hozzá. Ezek a tulajdonosok, ha nem ezt tapasztalják, akkor nem adják el a cégüket - húzta alá.

Szekeres Viktor a saját cége tapasztalatát is megosztotta: már nem ő vezeti a céget, hanem egy management csapat, standardizált folyamatok mentén működnek, és hamarosan üzletági stratégiára állnak át. Azt is megismételte, hogy jövő tavasszal terveznek a tőzsdére menni.

Ascsillán Endre, GE Magyarország alelnöke előadásában azt mutatta be, hogy egy nemzetközi multinacionális vállalatnak milyen beszállítói igényei vannak. Előadását azzal kezdte, hogy két évvel ezelőtt az anyavállalat eldöntötte, hogy diverzifikálnia kell a beszállítói hálózatát. Ezt a kereskedelmi viták váltották ki. Ennek nyomán kettéosztották a világot: vannak a high cost országok és a best cost országok. Ezek minőségben ugyanarra képesek. Az a feladatunk, hogy itt a régióban megtaláljuk a best cost országok beszállítóit.

Beszámolt arról is, hogy milyen személyes élmények érik, amikor a vezető magyarországi beszállítók tulajdonosaival ül le tárgyalni. Egyrészt kihívás, hogy a tárgyaló felek nagy része már 65 év feletti. Másrészt komoly probléma, hogy a mérnök kollégák nem beszélnek angolul, de a tulajdonos nem is engedi el őket, mert ha nem tanulnak meg angolul, akkor legalább nem mennek el külföldre.

A hazai beszállítói piaccal kapcsolatban aláhúzta: óriási probléma a beszállítói kkv piac fragmentáltsága. Ezért például 1-1 munkadarab megmunkálásához 25 helyre kell elmennie a GE-nek, ez pedig hatékonyságveszteség. Ezért szükség van a piac konszolidációjára, a cégek felvásárlására, ehhez pedig fair exit pontokra van szükség a kkv-tulajdonosok számára.

A beszállítóvá válás részletes folyamatáról is szólt Ascsillán Endre. Az első lépcső a kapacitásértékelés, majd jön a minősítés (auditok a beszállítóvá válásával), első megrendelések, stabil megrendelésállomány, majd a stratégiai beszállítói státusz és végül a terjeszkedés.

Rengeteg tartalék van a rendszerben, rendelkezésre állnak a megrendelések, kontingensek. Ezeket kellene ellátniuk a sikeres hazai beszállítóknak - hívta fel a figyelmet. Azt javasolta, hogy egyszerre több lábon (OEM-mel kapcsolatban) álljon egy adott beszállító, úgy jöhet létre sikeres magyar középvállalat.

Radácsi László, a 2017-ben megalapított BGE Budapest LAB (www.budapestlab.hu) igazgatója a családi vállalkozási kutatási programjáról és arról az 5 fő témáról beszélt, ami a generációváltás kérdésében lényeges. Adataik szerint a családi cégek a működő magyar kis- és középvállalkozások mintegy 58%-át, 29500 céget tesz ki és a többgenerációs családi vállalkozások kb. 2800 céget tesznek ki. Kijelentette: azok a cégek kezdik el mutatni a családi vállalkozásokra jellemző tulajdonságokat, ahol már átestek egy generációváltáson. Nemzetközi kutatások szerint 30% a sikeres első generációváltás aránya és ez az arány a második és harmadik váltással radikálisan csökken – tette hozzá.

Elemzésük rámutat, hogy a többgenerációs cégek kezdik el mutatni a családi vállalkozások külföldön megfigyelt jellegzetességeit, így jobb a működés hatékonysága, a munkaerőmegtartási képessége, stb. A téma aktualitását jelzi, hogy adataik szerint a családi vállalkozások közel 40%-át érinti néhány éven belül a generációváltás szükségessége és megállapította: nagyon nincsenek felkészülve erre az érintettek. Ez azzal a veszéllyel is jár, hogy jelentős érték tűnhet el a magyar gazdaságban, ha nem lesz sikeres a következő évekbeli generációváltás Magyarországon.

Öt legfőbb kihívás, ami a mikro- és kkv-k előtt áll a generációváltás során: 1) átláthatatlan pénzügyi és tulajdonviszonyok, ami az érdeklődő külső vevőket akár el is riaszthatja 2.) a cégértékelés és a vagyonelemek értékelése nagyon nehezen kivitelezhető ezeknél a jellemzően 5-7 fős pici cégeknél, mert a siker alapja sok esetben hagyomány és kapcsolatrendszer 3.) jelentős szervezetfejlesztési lemaradás azonosítható ezeknél a cégeknél az elmúlt évtizedek vezetési struktúrája nyomán 4.) paternalista vezetési struktúra (erő-pók kultúra, a vezető mindent kézben tart, és ez a fejlődés egyik gátja). 5.) a cégátadás lényeges gátja az érzelmi szál, azaz a régi tulajdonosok nem tudják érzelmileg elengedni a céget, hiába esküsznek meg arra, hogy már kivonulnak és pihenni fognak.

Dr. Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokértfelelős államtitkára azzal indította előadását, hogy a kormány békeidőben építkezik, válságidőben krízist kezel. Szerinte a gazdaságpolitika sikeresen kezelte a 2010 óta jelentkező kihívásokat. A legfontosabb mérföldköveknek nevezte, hogy a kiszámítható monetáris politika alacsonyan tartja az inflációt, az uniós források beépülnek a gazdaságba, rekordalacsony munkanélküliség, emelkednek a bérek. Korántsem teendők nélkül állunk itt: alacsony a termelékenység, a betöltetlen álláshelyek száma magas - mondta.

Az állami vállalatok már nélkülözhetetlen tényezők a magyar gazdaságban, gazdasági erejüknél fogva, általuk nyújtott ellátásbiztonság okán. A kkv-k részére nyújtott szolgáltatásaival komoly hozzáadott értéket ad a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség javításához - vélekedett.

Az külön kiemelte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank komoly kompetenciaközponttá vált az EU források felhasználásában. Elismerően szólt a Hiventures eddigi tevékenységéről.

György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára azzal indította beszédét, hogy a kórház átlaghőmérséklete megfelelő. Ezzel a magyar gazdaság állapotára utalt. De van, akit kihűlés fenyeget, mások túlfűtöttek. Megemlítette, hogy a magyarországi kkv-k nagyon fontos szerepet játszottak a gazdasági növekedésben, az elmúlt időszakban gyorsabban növekedett a hozzáadott érték termelésük, mint a nagyvállalatoknak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány november 5-én fogja bemutatni. A tárca hét területet azonosított, ahol beavatkozásra van szükség - mondta. Ezek: vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet, kkv-k üzleti környezetének fejlesztése, innovációs és digitális teljesítmények erősítése, szükséges tudás megszerzésének támogatása, kkv-k finanszírozáshoz jutása, kkv-k nemzetköziesedésének elősegítése, kkv-k generációváltása.

Óriási potenciált lát a minisztérium a kkv-k képzésében - fogalmazott. Ez nemcsak a digitális tudást jelenti, hanem a pénzügyi és vállalkozói ismereteket - tette hozzá.

Fotók: Stiller Ákos