Palkovics László
Üzlet

Néhány órán belül olyan programmal áll elő a kormány, amilyenre még nem volt példa

Portfolio
"Vállalkozóbarát környezet kialakítását szolgálja az új stratégia" címmel adott ki sajtómeghívót az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A kkv-stratégiát november 5-én mutatják be, a Portfolio a helyszínről élőben tudósít.

A keddi rendezvényen elhangzottakról külön cikkben számolunk be:

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadást tart a KKV Stratégia Konferencián. Az esemény fókuszában a Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája (2019-2030) áll, amelyet a minisztérium több mint 1000 vállalkozó, számos szakmai szervezet és társminisztérium közreműködésével dolgozott ki. Az egyértelmű intézkedési tervet tartalmazó stratégiai dokumentum fő célja a hazai kkv-k hozzáadott értékének, termelékenységének és exportképességének növelése - olvasható az ITM meghívójában.

Az eseményen előadást tart Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, György László államtitkár, és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A november 5-én reggel 9 órakor kezdődő eseményről élőben tudósítunk. Egy korábbi háttérbeszélgetésen már vázoltuk, hogy mit tartalmazhat a stratégia.

Hogy néz ki a hazai kkv-szektor?

A Pénzügyi Szemlében épp a napokban jelent meg egy összefoglaló írás arról, hogy milyen problémái és lehetőségei vannak a szektornak. Ezek szerint több mint 700 ezer kis- és középvállalkozás van ma Magyarországon, melyek kétmillió munkavállalót foglalkoztatnak. Teszik ezt az átlagot tekintve alacsony szintű termelékenység mellett, jelentős strukturális, pénzügyi és egyéb problémákkal övezve. Szakértők egyöntetű véleménye szerint hatalmas növekedési tartalék van ebben a szegmensben, ezt ugyanakkor csak azok a cégek érhetik el, amelyek képesek túllépni a saját árnyékukon. 

A kis- és középvállalkozások - vagyis azok a társaságok, ahol az összes foglalkoztatott létszáma 250 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg - a mintegy 718 ezres létszámukkal a teljes magyar vállalati kör 99 százalékát adják. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal 2017-es adatai alapján a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járulnak hozzá a kkv-k a működő vállalkozások összteljesítményéhez. A kkv-szektor a vállalati szférában dolgozók mintegy 70 százalékát foglalkoztatja, összesen mintegy kétmillió főt. A számok alapján világosan látszik, hogy a kkv-szektor egy nagyon markáns és széles tömeget jelent, de ezek a cégek a nagy, jellemzően multinacionális vállalatoktól jelentősen elmaradó hatékonyságot mutatnak, így bőven lehet tere az előrelépésnek.

A Portfolio korábbi elemzése a témában:

A magyar kkv-szektor legfőbb problémái:

  1. Gyenge hatékonyság: egy átlagos magyar kkv termelékenysége mindössze egyharmada a nagyvállalatoknál regisztrált szintnek.
  2. Elégtelen beruházási ráta: A magyar kkv-k nem elég tőkeintenzívek, az alacsony beruházási ráta - és ezen belül a technológiai, termelékenységet növelő beruházások alacsony részaránya - konzerválja az elavult termelési rendszereket és így a lemaradást az élvonalhoz képest.
  3. Mérsékelt kutatási és innovációs teljesítmény: a kkv-k jelentős részénél hiányzik az innovációhoz szükséges tudás és a tőke, sőt létezik egyfajta bizalmatlanság is, hogy kihez fordulhatnának a tudás megszerzéséért. Nagyon kevés kkv használ korszerű vállalatirányítási szoftvereket, sőt: minden ötödik vállalkozásnak még honlapja sincsen.
  4. Alacsony bérszínvonal, aminek nyomán a képzett és tapasztalt munkaerőhöz való hozzáférés is korlátozott. A munkaerő Nyugat-Európába történő elvándorlása - ami Magyarország esetében nem kiugróan magas, mintegy 600 ezer főre tehető - a kkv-szektort sújtotta leginkább. A humánerőforrás minőségét javíthatnák a vállalati továbbképzések, de ez nem jellemző a kkv-kra.
  5. Jelentős hátrányt szenvednek kis méretük és ebből kifolyólag kicsiny gazdasági erejük miatt: ártárgyalásokon, akár a végtermék, akár az alapanyagok esetében rossz alkupozíció, korlátozott hozzáférés a tőkepiacokhoz, nehézkes az ügyfélszerzés.
  6. Az idősödő cégvezetés és a generációváltás kiemelt probléma: a hazai vállalkozások közel 20 százaléka esetében a legfiatalabb tulajdonos is már 60 év feletti. ami azt jelenti, hogy a generációváltás problémája néhány éven belül fokozódni fog. Az is jellemző továbbá, hogy a családi vállalkozások több mint 70 százaléka úgy képzeli el az utódlást, hogy az ügyvezetési feladatokat egy családtagnak adja át. Rudas László, a Családi Vállalkozások Országos Egyesületének elnöke ennek kapcsán a közelmúltban hangsúlyozta: "Nyugat-Európában minden harmadik cég éli csak túl a generációváltást, amely arány Magyarországon akár még rosszabb is lehet, tekintettel a gyengébb vállalkozói kultúrára."
  7. Magyarországon a cégtulajdonosi és a menedzseri munkakör nem vált el, vagyis jellemzően azok irányítják a kkv-kat, akik alapították. Ezek a cégek időközben vállalati méreteket vettek fel, ugyanakkor irányítási modelljük megmaradt egy induló vállalkozás szintjén. A képzett menedzsment hiánya rontja a versenyképességet és korlátozza vállalati életciklus-modellen belüli továbblépés lehetőségeit. Ennek egyik következménye, hogy a Budapest LAB kutatása szerint az elmúlt években a kkv-k csupán mintegy 29 százaléka tört be új piacokra és 60 százalékuk semmilyen exporttevékenységet nem végez.
  8. Hiányos vállalatépítési kompetenciák: ahhoz, hogy a nagyra nőtt családi vállalkozások valódi vállalattá fejlődjenek, tudatos fejlesztésre van szükség, az ehhez szükséges tudással és tapasztalattal azonban a legritkább esetben rendelkeznek az alapító-tulajdonosok. Az ilyen jellegű fejlesztési tevékenységek komplex megközelítést kívánnak a jövőkép- és stratégiaalkotástól egészen a végrehajtásig. Sajnos kevés olyan külső szakértő vonható be ebbe a folyamatba, akik rendelkeznek a szükséges tapasztalatokkal, továbbá a bizalom korlátozott az ilyen jellegű külső segítség iránt.
  9. Az állami és uniós támogatási rendszer hiányosságai: a nagyobb cégekhez képest a kkv-k kifejezetten nehezen érik el a finanszírozási forrásokat. Elméleti szinten számos pénzügyi forrás áll rendelkezésükre, azonban csak a belföldi pénzügyi intézetektől származó hitelek, és az uniós támogatással nyújtott vissza nem térítendő támogatások játszanak meghatározó szerepet. Ki kell emelni tovább a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramjait.
  10. Magas közterhek és adminisztrációs terhek: a kkv-k közterhei magasabbak a nagyvállalatok terheinél, illetve az adminisztrációval töltött idő is túl magas. Továbbá a nagy és multinacionális vállalatoknak jelentősen kedveznek a kormányzati munkahely-teremtési támogatások is.

A cikk szerzői néhány javaslatot is megfogalmaznak annak érdekében, hogy a hazai kkv-k vállalatokká váljanak. "A fenti problémák jelentős része magától nem oldódhat meg, ehhez szükség van az állam segítségére, valamint olyan szakértők segítségére, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy egyes vállalkozások vállalattá fejlődhessenek" - írják a szerzők, akik a következő eszközöket sorolják fel:

  • A munkahelyteremtő beruházások helyet a termelékenységet javító, technológiai beruházások és tudásintenzív ágazatok támogatása. Ahogy arra az Állami Számvevőszék nemrég publikált tanulmánya rámutatott: a munkaerőpiac jelenlegi helyzete már nem indokolja az egyedi munkahelyteremtés közpénzből való további ösztönzését, ehelyett a tudásintenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási ágazatokat érdemes támogatni. Ez egy átállás lenne a beruházásvezérelt modellről az innovációvezérelt modellre.
  • A szintugrást, vállalatépítést megcélzó kezdeményezések és tanácsadói erőfeszítések támogatása. Svéd példa alapján a kkv-k kaphatnának olyan vouchert, amelyet tanácsadói szolgáltatásra válthatnak be a vállalatépítés elősegítésére.
  • Az utódlást támogató vállalatfejlesztési programok szakértői támogatásának finanszírozása és támogatása. A generációváltás problémája támogatható különböző motivációs eszközökkel.
  • Szakképzési rendszer átalakítása a munkaerő-piaci folyamatokhoz.
  • Adókedvezmények bevezetése, technológiai és versenyképességet javító beruházások esetén.
  • A kkv-k adminisztrációs terheinek célzott csökkentése. Ezen a területen számos előrelépés történt az elmúlt években.
  • Foglalkozási, ágazati differenciált minimálbér kialakítása.

Címlapkép forrása: MTI/Illyés Tibor

borkai zsolt_győr_mti
Varga Mihály
Szekesfehervar panelbeszelgetes cimlap1500
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Tudatos tervezés és stratégia nélkül nincs tőzsdei siker!
Alteo klub