cimlap
Üzlet

Klímaváltozás és energetika - Mit hoz a jövő?

Portfolio
Lezajlott a Portfolio tizedik alkalommal megrendezett energetikai konferenciája, az Energy Investment Forum. A konferencia fókuszában ezúttal a hazai gáz- és villamosenergia-ellátás küszöbön álló - részben a nemzetközi viszonyok változásából fakadó - alapvető átalakulása, illetve az energiaszektorban ezek hatására jelentkező leglényegesebb kihívások álltak. A nap folyamán előadást tartott többek között Dr. Kaderják Péter, energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének Mérsékléssel foglalkozó Munkacsoportjának alelnöke és Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza.

Mi lesz az erőművekkel?

Az Energy Investment Forum utolsó panelbeszélgetésének résztvevői arról beszélgettek, hogy támogatások nélkül, tisztán piaci körülmények között is életképesek tudnak-e maradni az erőművek.

A piaci környezettel kapcsolatban Horváth Péter, a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója elmondta, hogy ha a 2019-es évet élnénk újra és újra, akkor egy jó és kiszámítható időszak jönne. Az évtized közepén a konvencionális erőművek gödörbe kerültek, aki túlélte, az kikecmergett belőle. A gázbázisú erőművek azokat a kihívásokat, amikkel szembesültek (van-e jövőkép, a ciklusnak megfelel karbantartás véghezvitte) letudták az elmúlt években, ami bíztató. Mindenkinek fel kell venni azokat a képességeket, amelyek ebben a versengő környezetben szükségesek, ami kérdés, hogy mi lesz a versenyszám, milyen termékben, milyen piacon, milyen szegmensben kell versenyezni.

Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a jelenlegi piac ahogy mindenkinek, úgy nekik is jó. A cégen belül szokták emlegetni, hogy ha nyáron mennek, akkor mindig jön a válság és idén mentek az erőművek nyáron. A kockázatkezelést előtérben kell tartani, de folyamatosan beruháznak, a mostani bruttó fedezet 60 százaléka abból jön, ami néhány éve még nem volt. A termékek nagyot változtak és a jövőben is nagyot fog változni.

Lendvay Péter, , a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke szerint arra válaszolva, hogy hogy fog bővülni a megújuló rész, elmondta, hogy mindig a meglévő konvencionális erőművekhez hasonlítjuk a szegmenst, pedig csak most próbálnak piacra lépni. A piac még zöldfülű, és egy olyan befektetői kört hoz, aki nem feltétlenül iparági szereplő. 

Gaál József, az MVM Zöld Generáció termelési igazgatója szerint a szélerőmű elérte azt az élettartambeli időt, ami kikerült a KÁT-rendszerből, komoly kihívások vannak, amivel szembe kell nézni. Ahogy öregszenek a berendezések, elérhetnek egy olyan határköltséget, ami a rentábilitás korlátait jelenti. A naperőművek még rentábilisnak tekinthetők a mai KÁT-rendszert figyelembe véve. De olyan más megoldásokra is szükség lesz, amivel csökkenteni lehet az üzemeltetési költséget.

Arra a kérdésre, hogy ha most kellene invesztálni, akkor milyen technológiába tennének beruházást, Horváth Péter elmondta, hogy leginkább a rugalmasságba invesztálna. Lendvay Péter a hálózatfejlesztésbe és a tárolásba, Gaál József az energiatárolást és a naperőműveket említette, Vinkovits András pedig a szakképzést és az informatikát.

eif_panel4

"Párizsig érnek a Főtáv csővezetékei"

VAL05735

Klímakatasztrófa fenyegeti a világot, erre a válasz a fenntartható energiarendszerek számának növelése lehet. Kína után Magyarországon halnak meg a legtöbben a rossz levegő miatt, Budapest az élhető városok rangsorában csak a 79-ik. Ennek javításához járulhat hozzá a távhő-szolgáltatás, amire vannak is kézenfekvő példák: Bécs hőigényének 38 százalékát távhővel látják el – mondta Medvegy Zoltán, a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. műszaki fejlesztési és karbantartási igazgatója előadásában.

Budapesten 240 ezer lakást fűtenek távhővel, 30 százalék a hőpiaci részaránya a cégnek a fővárosban, az országos primer energia-mérlegben pedig 2 százalék a lenyomata. Ha az összes csővezetéket egymás mögé tennénk, akkor ez a vezeték Párizsig érne, ennek karbantartása komoly kihívás. Távlati cél, hogy Budapest minden kerületében megjelenjen a távhő – jelenleg 18 kerületben érhető el. Szigetüzemben működnek a jelenlegi rendszerek, a legjelentősebb költség az energiaköltség (75-85 %). Jelenleg átlagosan 3633 Ft/GJ áron tudják szolgáltatni a távhőt. Ez a gáz alapú termeléshez képest egyelőre drágább. A jövőbeni budapesti hőgyűrű 40 milliárd forintos beruházással jöhet majd létre, ez 200 MW fogyasztási piacbővítés. Az elmúlt 4 évben évről évre 30 MW-nyit bővül a cég, ami körülbelül Kaposvár hőigényének felel meg.

A negyedik szekció utolsó előadásában Tóth Tamás, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal általános elnökhelyettes, a megújulók elterjedéséhez szükséges állami támogatási rendszerekről beszélt. Ezek a kezdeti magas költségeket voltak hivatottak kompenzálni, de voltak negatív hatásaik is, például a piactorzítás, a fogyasztók számára növekvő költségek.

Nincs igazi alternatívája az ukrán gáztranzitnak

VAL05441

A magyar gázhelyzet volt a téma a konferencia harmadik szekciójának panelbeszélgetésén, ahol az ukrán tranzit alternatíváit, főként a román gáztranzit és a horvát LNG lehetőségeiről beszéltek. Szekeres Eszter a MET Central Europe Wholesale Operations and Optimization ügyvezető igazgatója a rugalmasságot hangsúlyozta, hiszen több lehetséges forgatókönyv is van a gáz diverzifikációjára, de még egyikről sem lehet biztosan tudni, melyik lesz a befutó. A román Neptun Deep gázmező kiaknázása késni fog az eredetileg tervezett 2022-es időponthoz képest, így ezzel az opcióval csak később számolhat Magyarország, Krk-ről pedig limitált LNG mennyiség hozható be. Bár Szekeres Eszter lát potenciált az LNG-ben, hozzátette, hogy ez a megoldás akkor lehetne versenyképes Magyarországon, ha árban versenyezni tud a jelenleg elérhető földgázárakkal.

A bizonytalan ukrán tranzittal kapcsolatban Kovács Kristóf, a Hegymegi-Barakonyi és Társa - Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda energiapiaci tanácsadója elmondta, hogy biztosan születik megegyezés az oroszok és az ukránok között, a kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen időtávra. Mindenkinek érdeke, hogy az ukrán tranzit egy stabil útvonal legyen.

Az ukrán vonalat mindenképpen fent kell tartani, az összes alternatív útvonal együtt nem képes akkora mennyiséget szállítani, ezért nem kalkulálunk az ukrán tranzit elhagyásával. A jelenlegi várakozásaink, hogy a meglévő megegyezést hosszabbítják meg egy vagy fél évre

– mondta Moldován Félix, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Energia és Klímadiplomáciai főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Képeken az Energy Investment Forum 2019

Mi lesz, ha bemondja az EU 2050-re a karbonsemlegességet?

Mi lesz, az energiaszektorral, ha az EU kitűzi 2050-re a karbonsemlegességi célt? Milyen tervek vannak a megújuló energiatermelés felpörgetésére? Mit hozhat az elektromos autók terjedése? Többek között erről is beszéltek hazai energetikai cégek vezetői a Portfolio Energy Investment Forumon.

Tovább a cikkhez

Bőven van elég gáz Magyarországon a télre

Magyarországon mindig lesz orosz gáz. Ennek az az oka, hogy jelenleg nincs versenyképesebb árú gáz a piacon és az orosz tárgyalási technika olyan, hogy bármikor be tudnak menni a legjobb ár alá – mondta el a Portfolio Energy Investment Forumon Moldován Félix, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese, a magyarországi gázellátás jövőjéről beszélve.

Tovább a cikkhez

A fogyasztói reakciók formálják a piacot

STA_2755

"A fogyasztók többsége nem igazán van tisztában energiafogyasztásának mértékével, csak néhány kattintással befizeti a számlát. Pedig ahhoz, hogy csökkentsük a fogyasztásunk és döntést tudjunk hozni arról, hogy mennyi energiát vásárlunk, ahhoz tisztában kell lenni vele, hogy mennyi energiát használunk" – mondta Dervalics Ákos az InnoEnergy HUB Hungary country menedzsere.

Dervalics szerint az energiarendszer működőképességének záloga, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyát fenntartsák, a fogyasztókat pedig három területen lehet befolyásolni:

  • energiatakarékosság
  • milyen forrásból vásároljon – zöld
  • illetve, hogy ő maga is termeljen

Olyan értékajánlatokat kell megfogalmazni, amik a fogyasztók számára elfogadhatók. Ez akkor tud eredményeket hozni, ha az egész középpontjába a fogyasztók gondolkodását tesszük.

Az üzleti modellek tesztelése már elindult, a fogyasztók reakcióit, igényeit kell figyelni. Dervalics szerint egy energiaszolgáltatónak nem az a célja, hogy minél több energiát adjon el, hanem hogy energiabiztonságot teremtsen.

Ki lesz az energiavállalatok Ubere?

STA_2697

Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnöke a jövő energiavállalatáról beszélt. A legizgalmasabb kérdés szerinte, hogy mik azok az diszruptív elemek, amelyek fundamentális megoldást hoznak, ki lesz az energiavállalatok új Ubere? De ez, egy vállalat vezetése szempontjától majdnem mindegy is, a nagy kérdés inkább, hogy hogyan lehet erre a változásra felkészülni.

Olyan piacon dolgozunk, ahol az alapvető fundamentumok változnak, amire ráadásul kevés hatásuk van az energiavállalatoknak. Tökmindegy, hogy mit gondolunk ezekről - hogy melyik megoldás fog működni, az attól függ, hogy a legnagyobb szereplők mi mellett teszik le voksukat.

A fundamentális változásokat több tényező is okozza:  

  • Geopolitika – az energia fontos csataterévé vált a geopolitikai kérdéseknek.
  • Zöld energia – minden abba az irányba mutat, hogy a megújulók kerülnek előtérbe. Tudjuk mit kell csinálni, mindenki látja a kihívásokat, de per pillanat egy vállalat szempontjából ez kockázatos irány. Mesterséges ösztönzők hajtják a folyamatot, de ha ezek változnak máris belép a kockázat a képletbe.
  • Fogyasztói trendek – a fogyasztókat kell megfogni, arról fog szólni az energiaipar is, hogy a fogyasztót kiszolgálják, miközben eddig a termékek voltak a középpontban. Ma és a jövőben a kérdés az lesz, hogyan jutunk el a fogyasztókhoz.
  • Csökkenő jövedelmezőség – egyik legnagyobb probléma az iparágban, sokkal nagyobb hatékonyságot követel a szereplőktől. Abba az irányba tolják a vállalatvezetőket, hogy minél hatékonyabbak legyenek, ha nem, kiesnek a versenyből. Ez minden eddiginél nagyobb rugalmasságot követel a cégektől, ez fogja leginkább meghatározza majd a jövő energiavállalatának versenyképességét.

A mérethatékonyságnak és az adaptivitásnak egyszerre kell megfelelni.

Mérethatékonyság

  • Folyamatosan keresni kell a horizontális és vertikális integrációs lehetőségeket
  • Nemzetközi működés – korábban nagy nemzeti energiamonstrumok voltak, amelyek nem fenyegették egymás piacát, már ez megváltozott. Kevés olyan energiavállat van, amelynek ne lenne nemzetközi energiastratégiája, mert a nemzeti piacok túl kicsik ahhoz, hogy a mérethatékonyságot el tudják érni a vállaltok.
  • Költséghatékonyság – az alapfolyamatokat a legnagyobb költséghatékonyság mellett kell működtetni.

Adaptivitás

  • Rugalmas szervezeti megoldások más iparágakból
  • Döntéshozatali mechanizmusok – globális és lokális szintek elkülönítése, összehangolása
  • Információáramlás – stratégia infelxiós pont: ez akkor történik, amikor a korábbi fundamentális alapok, amire a bizniszünket építettünk, teljesen megváltoznak. Ezt kell jól felmérni, hogy mikor jön el.
  • Benchmarking – vannak olyan iparágak, ahol már megindultak ezek a változások, az IT-nél például már régóta minden erről szól, alapérték a rugalmasság.

Érdemes egy utolsó esélyt adni az atomenergiának

Érdemes egy utolsó esélyt adni az atomenergiának – véli Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza. Ez ugyanis segíthet elérni a dekarbonizációt, ami pedig a klímaváltozás megfékezéséhez kell.

Tovább a cikkhez

A szélenergia már most versenyképes piaci alapon

A klímaváltozás gazdasági hatásairól és a megújuló villamosenergiatermelés pénzügyi hatásairól beszélt előadásában Kovács Csaba, a KPMG energetikai tanácsadásával foglalkozó partnere a Portfolio Energy Investment 2019 konferencián.

Tovább a cikkhez

Meg lehet állítani a bolygó felmelegedését, de sokba fog kerülni

STA_2446

Nemrég Budapest is klímavészhelyzetet hirdetett, de ma már egyre kevesebben kérdőjelezik meg az éghajlatváltozás súlyosságát – 153 ország 1100 kutatója figyelmeztetett közös felhívásban, hogy éghajlat vészhelyzet van. Évtizedenként majdnem 50 százalékkal nő a szélsőséges időjárási jelenségek száma, a valaha mért 10 legmelegebb évből 8 az ezredforduló óta volt, tavaly volt a legmelegebb év, közben két évszázados áradás is volt a Dunán – szemléltette Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Tantestületének mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke előadásában a klímaváltozás érezhető jelenségeit.

A legutóbbi jelentések szerint még meg lehet állítani a bolygó felmelegedését másfél fokon, de ehhez az évszázad közepére karbonsemlegessé kell válnunk, de 2030-ra is le kell felezni a karbonemissziót. „Nagyon hamar el kell kezdeni gigantikus méretekben kivonni a CO2-őt a levegőből, erre a legjobb megoldás az erdősítés” – mondta a klímaszakértő. Emellett a leghatékonyabb megoldás az energiafogyasztás lecsökkentése lenne.

Ürge-Vorsatz szerint a fosszilis energiaforrásokból ki kell vonni a tőkét, mától nem szabadna ezekbe befektetni, nem kell hagyni tönkre menni ezeket, de nem szabad új beruházásba kezdeni, az atomenergiába és zöld megújulókba kell fektetni. A tőkekivonás már megkezdődött, de még nem elégséges. Ugyanakkor látni, hogy még az Egyesült Állomokban is rekord mennyiségű zöld energiát vásároltak 2018-ben.

„Folyamatosan alul becsültük a megújuló energia sikerét, erre a valóság rácáfolt.” A klímaszakértő példaként hozta fel a Bécsi Műszaki Egyetem épületét, amely energiasemleges, sőt, több energiát termel, mint amennyit fogyaszt. „Tized annyira csökkentették az épület energiafogyasztását, amivel l erőművé vált az épület. A kivitelező cégnek évi 70 hasonló projektje van, évi 1 milliárd euró értékben. De Miskolc környékén is épültek már energiasemleges lakóházak.

Kaderják: A GDP 2,5 százalékát kéne klímacélokra fordítani

A Portfolio Energy Investment Forum konferenciáját Dr. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár előadás nyitotta meg, amiben bemutatta, hogy milyen stratégiai változásokra van szükség ahhoz, hogy tartani tudjuk azokat a klímacélokat, amelynek köszönhetően nemcsak élhető környezetet tarthatunk fent, de akár a világ más országai számára is példát mutathatunk. Ehhez persze radikális változásokra lesz szükség.

Tovább a cikkhez

Az eseményről folyamatosan beszámolunk. A várható előadások és programpontok előzetesen itt érhetők el.

energyinvestmentforum
Roska Botond
Ader Janos 2050 Magyarorszag klimasemlegesseg GettyImages-810451352
Varga Judit magyar vetoGettyImages-1156220693
unios tagsag visszaforditas Emmanuel Macron GettyImages-1187821001
Motor app Continental
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
repules szegell iata GettyImages-1180597944