kórház váróterem
Üzlet

Egyre többen szavaznak a magánegészségügyre és az egészségbiztosításokra Magyarországon

Portfolio
Egyre többen fordulnak magán-egészségügyi szolgáltatóhoz Magyarországon, piaci becslések szerint legalább mintegy 300 milliárdot költünk el náluk évente, ebből több mint 200 milliárdot legálisan. A magán-egészségbiztosítások szerepe ezen belül ma még szerény (tavaly lépte át a biztosítói kifizetés a 10 milliárd forintot), de 10-ből 1 magyar ma már így is egyértelműen a magánszolgáltatókat preferálja. Érdekes képet mutat a piacról a CIG Pannónia felmérése és a MABISZ statisztikája.

Egyre népszerűbbek az egészségbiztosítások

Minden tizedik magyar többségében magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordul, negyedük viszont kizárólag az állami ellátást veszi igénybe. A fizetős orvosi szakrendelések közül a fogászat, a nőgyógyászat és a szemészet a legnépszerűbb – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Mielőtt a kutatásra rátérnénk, érdemes szót ejtenünk az egészségbiztosítások piacának a növekedéséről is.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint 2018-ban

  • 19,5 milliárd forintnyi egészségbiztosítási díjat fizetett a magyar lakosság, ami csaknem négyszerese a hat évvel korábbi szintnek,
  • 10,4 milliárd forintnyi kárkifizetés (az egyéb biztosítói tartalékváltozást is ide számítva) történt, ami kilencszerese a 2012-es adatnak,
  • 75 ezer forintra emelkedett a szerződések darabszáma, ami pedig duplázódást jelent több mint fél évtized alatt.

Tavaly az egészségbiztosítási díjbevételek 28%-kal nőttek, a szerződésszám 31%-kal emelkedett. A csoportos (vállalati) szerződések miatt jóval nagyobb a tényleges ügyfélszám a szerződésszámnál: piaci becslések szerint mára meghaladhatta a 300 ezret azok száma, akiknek van valamilyen magánpiaci egészségbiztosításuk.

Épp ez utóbbi tendenciáiban hozott, pontosabban hozhatott volna változást az idei év: megszűnt a munkáltatói befizetések 2012 óta élő, a minimálbér 30%-áig igénybe vehető adókedvezménye. A biztosítók jellemzően a csoportos egészségbiztosítások iránti friss kereslet növekedésének lassulására számítottak emiatt. A már élő szerződések esetében 2019-ben ugyanakkor nem tapasztalható radikális elfordulás, egyrészt mert élnek még a tavalyi évben kötött szerződések, továbbá mivel a magánegészségügy piaca folyamatosan és dinamikusan bővül, a szolgáltatások iránti egyéni kereslet felhajtóerőként hat az egészségbiztosítások piacának egészére. Így várhatóan 2019-ben is tovább nő az egészségbiztosítási díjbevétel a magyar biztosítóknál. Ezt látszanak alátámasztani az MNB (a MABISZ-éhoz képest kevésbé átfogó, ezért általunk nem tárgyalt) évközi statisztikái is.

Minden tizedik magyar a magánszolgáltatókat preferálja

Egy tavalyi TÁRKI kutatás szerint a magyarok éves szinten fejenként 200 000 forintot költenek jövedelmükből magánegészségügyi szolgáltatásokra.[1] A magánegészségügy növekvő szerepét a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatása is megerősítette. A megkérdezettek csupán negyede állította, hogy még nem járt magánrendelésen, azon belül is különbség mutatkozik a fiatalabbak és idősebbek válaszai között. A 35 év alattiak közül csupán minden ötödik válaszadó kerülte el a magánrendelőket, míg az 56 évnél idősebbek közül többen, közel harmaduk jár kizárólag állami egészségügyi intézménybe. Vagyis a fiatalabb generációk növekvő arányban használják a privát egészségügyi szolgáltatásokat.

A kutatásban résztvevők több mint harmada állította, hogy általában állami ellátást vesz igénybe, viszont adódnak olyan helyzetek, amikor vállalják a magánrendeléssel járó kiadásokat. A megkérdezettek több mint tizede ellenben azt nyilatkozta, hogy többségében magánrendelésre jár. A fizetős szolgáltatásokat igénybe vevők között is megfigyelhetők a korosztálybeli különbségek: a 25-35 évesek hatoda preferálja a magánrendelést, míg a nyugdíjhoz közelítők csupán 7 százaléka veszi gyakran igénybe a fizetős betegellátást.

A megkérdezettek közel 40 százaléka úgy véli, a magánrendeléseken több idő és figyelem jut a betegekre, harmaduk szerint pedig a fő vonzerő, hogy nincsenek hosszú várólisták. A kényelemért, a figyelemért és a rövid várakozási időért cserébe megéri fizetni - vallja a megkérdezettek több mint háromnegyede. Meglepő módon a kutatásban résztvevők nem gondolják azt, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók felszereltsége vagy a rendelők, kórtermek tisztasága kiemelt szerepet játszana a döntésében.

Ha már a fizetős rendelést látogatják, akkor leginkább a fogászati kezelést (57%), a nőgyógyászati ellátást (36%) és a szemészetet (21%) veszik igénybe a magyarok. Szakrendelésektől függetlenül, ha a szolgáltatástípusokat vizsgáljuk, akkor a kutatásban résztvevők legnagyobb arányban magánellátást akkor vesznek igénybe, ha egynapos sebészeti beavatkozásról van szó (32%). Ezt követi a diagnosztikai vizsgálat (28%) és a kórházi fekvőbeteg-ellátás (23%).

A cikk megjelenését a Best Doctors egészségbiztosítást kínáló CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. támogatta.

A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Debrecen télen
70 milliós befektetést is kaphatnak magyar startupok

A programhoz partnerként csatlakozott a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
cimlap_Davos0124