GettyImages-1159931407
Üzlet

Ebből nagy baj lehet: nem az elektromos autó, hanem a városi terepjáró a forradalom igazi sztárja

A világnak sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kellene fókuszálnia, ennek érdekében a kormányoknak, beruházóknak, vállalatoknak és mindenki másnak egy olyan nagykoalícióba kellene tömörülniük, amely elkötelezett a klímaváltozás kezelése iránt. Ezt nem egy radikális zöldszervezet képviselője, hanem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója, Fatih Birol mondta a globális energiaszektorról szóló idei jelentés sajtóbemutatóján.

Az IEA szerint ma egy sor ellentmondás feszíti az energia világát, amelyek között a legnagyobbak: az olajpiacok és a geopolitikai feszültségek, a szén-dioxid-emisszió és az éghajlatvédelmi célok, valamint az energiához való hozzáférés ígérete mindenkinek és a villamos energia elérhetőségének hiánya mintegy 850 millió ember számára. A műfajában talán legfontosabbnak számító 810 oldalas jelentés (World Energy Outlook 2019) középpontjában egyértelműen az emberiség energiafelhasználásából származó, a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gáz kibocsátás áll. Ezzel kapcsolatban az elmúlt években érezhetően egyre élesebbé vált a jelentések megfogalmazása.

Az energiapolitikai döntéshozókat például gyakorlatilag felszólítja, hogy a tények alapján mérjék fel a jelenlegi helyzetet és döntéseik következményeit, vagyis tulajdonképpen azt állítja, ma egyáltalán nem ezen, az egyébként alapvetően elvárható módon működnek.

A Nemzetközi Energiaügynökség három fő forgatókönyv formájában vetíti előre a várható jövőt. Ezek azt mutatják meg, hogyan alakulhat a globális energiafelhasználás és emisszió, amennyiben 1) a jelenlegi pályát követi, bármilyen további politikai intézkedés nélkül; 2) a már megfogalmazott politikai szándékok és célok teljesülnének; illetve 3) ha minden, a fenntartható energiagazdaság eléréséhez szükséges döntés megszületne és meg is valósulna.

Az első szcenárió megvalósulásával a globális energiaigény évente átlagosan 1,3 százalékkal nőne 2040-ig, az üvegházgáz-kibocsátás "könyörtelenül" tovább emelkedne, az ellátásbiztonsági kihívások pedig csaknem minden tekintetben tovább fokozódnának. A második forgatókönyv az energiaigény évente átlagosan 1 százalékos bővülését vetíti előre. Bár ebben az esetben a növekmény több mint felét a fotovoltaikus napenergia elégítené ki, és bizonyos szektorok, illetve országok jelentős haladást érnének el az ellátás és fogyasztás átalakításában, a tiszta energia technológiák terjedése így sem lenne képes ellensúlyozni a bővülő világgazdaság és népesség hatásait. Az emisszió növekedése ugyan lassulna, de 2040-ig biztosan tovább emelkedne, a világ pedig így is messze elmaradna a közös éghajlatvédelmi célok teljesítésétől.

A második számú forgatókönyv teljesülése esetén 2035 körül a fotovoltaikus napenergia átvenné az első helyet a földgáztól a legnagyobb telepített áramtermelő kapacitások rangsorában. Jóval kisebb rendelkezésre állása miatt azonban a napenergia alapon termelt áram mennyisége továbbra is elmaradna a gázétól. A jelenlegi szándékok és célok alapján azonban 2040-ig a globális gázerőművi kapacitás is tovább bővülne, míg a szenes termelő kapacitás gyakorlatilag stagnálna. A szeles és vízerőművi termelő kapacitás ugyan lendületesen bővülne, azonban a többi megújuló és a szintén karbonsemleges nukleáris kapacitás csak mérsékelten növekedne. Bár a napenergia térnyerése meggyőzőnek tűnik, a földgáz előretörése, különösen 2025 után, nincs összhangban a fenntarthatósági célokkal. Ezek elérése érdekében a 2025-ös évet követően a Nemzetközi Energiaügynökség szerint már kizárólag megújulókat és atomerőműveket lenne szabad telepíteni, miközben óriási szén, olaj és földgáz kapacitásokat kellene kivonni a termelésből.

weo 2019_1

A fenntartható energia célok elérése a jelenleg tervezetthez képest sokkal gyorsabb és szélesebb körű változásokat követelne meg az energiarendszer minden részében. Az IEA harmadik számú forgatókönyve a Párizsi Klímaegyezménnyel összhangban a globális hőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt tartaná, és folyamatos erőfeszítéseket tartalmazna ennek 1,5 fokra történő korlátozása érdekében. Ugyanakkor teljesítené az egyéb, így az energiához és tiszta levegőhöz való hozzáféréssel kapcslatos célokat is, a kibocsátás radikális csökkenését eredményezné, miközben az energiaigény is mérséklődne. Hogy a fenntartható fejlődési forgatókönyv (zölddel jelölve) mekkora váltást jelentene a tervezett energiapolitikai intézkedésekhez képest (kettes számú forgatóköny, sárgával jelölve), illetve a jelenlegi pályához képest (első számú forgatókönyv, pirossal jelölve) azt az alábbi ábra érzékelteti. A vízszintes tengely a globális szén-dioxid-kibocsátás, a függőleges tengely a primer energiaigény alakulását jelzi.

weo 2019_2

A 2010-es évek növekvő szén-dioxid-kibocsátása nagyrészt a villamos energia keresletének erősödésével függ össze, második legfontosabb oka azonban az utcai terepjárók vagy SUV-ok növekvő népszerűsége. Ennek negatív hatása az üvegházhatású gázok kibocsátására akkora, hogy bőven ellensúlyozza az egyébként javuló üzemanyag-hatékonyság és az elektromos autók terjedésének pozitív következményeit. Míg 2010-ben még csak 35 millió futott belőlük az utakon, 2018-ra számuk 200 millió fölé emelkedett. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez már ma is érzékelhető extra keresletet támaszt az olajpiacon, miután a SUV-k átlagosan 25 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak kilométerenként, mint a középkategóriás személyautók, ráadásul elektromos hajtással való ellátásuk is jóval nagyobb kihívást jelent.

Hölgyeim és uraim, jelentésünk azt mutatja, hogy az autóipar átalakulásának sztárja nem az elektromos autó, hanem az SUV

- fogalmazott az IEA ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón.

weo 2019_3

Az egyes technológiákban rejlő, ki nem használt lehetőséget jól mutatja a tengeri (offshore) szélenergia példája. Az ebben rejlő technikai potenciál meghaladja a fotovoltaikus napenergia és a szárazföldi szélenergia által kínáltat is, és akkora, hogy a mai villamosenergia-igényt többszörösen képes lenne fedezni (lásd az alábbi grafikont). A parttól távolabbi, állandóbb szelekben rejlő lehetőségek jobb kihasználását nem csak az egyre nagyobb turbinák, de újabb, már megvalósítási fázisban lévő fejlesztések, mint például az úszó szélerőművek is elősegíthetik a jövőben. Az egyre versenyképesebb költségű projektek piaca 2040-ben már ezermilliárd dolláros nagyságrendben vonzhatja a beruházásokat, miután Európa sikere a technológiával az Egyesült Államok, Kína és más országok érdeklődését is felkeltette. A tengeri szélenergia terjedésének további lökést jelenthetne, amennyiben a technológia a hidrogén alacsony karbonintenzitású előállításának alapvető metódusává válna, amire vonatkozóan egyébként már ma is léteznek tervek.

weo 2019_4

A megújuló energiaforrások csak az egyik eszközt jelentik, a sok, alkalmazni szükséges megoldás közül, amelyekkel a hosszú távon is fenntartható energiarendszer elérhető. Az energiapazarlás csökkentése, vagyis az energiahatékonyság növelése azonban egyértelműen a legfontosabb, legerősebb eszköz nem csak a klímacélok teljesítése, de az ellátásbiztonság és az energia elérhetőségének fokozása érdekében is. Az ebben rejlő potenciált azonban az emberiség (szintén) alig-alig aknázza ki, ami az IEA szerint mély aggodalomra ad okot. Míg - mint az előző grafikonon mutatja - a fenntarthatóság eléréshez a világ végső energiafogyasztásának csökkennie kellene, a jelenlegi energiapolitikai célok és tervek alapján azonban további masszív emelkedés előtt áll a fűtés, hűtés, világítás, mobilitás és egyéb energiaszolgáltatások iránti növekvő igények miatt. A világgazdaság energiaintenzitásának javulása (az egységnyi gazdasági aktivitáshoz használt energia mennyisége) lassul: tavaly mindössze 1,2 százalékkal nőtt, miközben legalább 3 százalékos ütemre lenne szükség. Ez szintén a megfelelő új energiahatékonysági politikák és a meglévő intézkedések szigorítására irányuló erőfeszítések hiányát tükrözi.

A következő ábra jelzi, hogyan alakult az egyes szektorok végső energiafogyasztása 2000 és 2018 között, és hogy mi várható a jelenlegi energiapolitikai célok és tervek alapján 2040-ig, valamint hogy hogyan kellene csökkenteni a szektorok felhasználását és a végső energiafogyasztást a fenntartható forgatókönyv szerint.

weo 2019_5

Az energiahatékonyság számos módon javítható az ingatlanok szigetelésétől a digitalizáción át új, innovatív technológiák fejlesztéséig és alkalmazásáig. Az olyan nyersanyagok, mint az acél, az alumínium, a cement és a műanyagok hatékony tervezésével, felhasználásával és újrahasznosításával önmagában meg lehetne állítani a fenti szektorokból származó emisszió növekedését.

Összegzésül a jelentés megállapítja: Az amerikai palaolaj és -gáz, illetve a napenergia példája azt mutatja, hogy a gyors változás lehetséges, de az irányt és a sebességet a kormányok határozzák meg. A napenergia és néhány más megújuló technológiát a kezdeti politikai és pénzügyi támogatást követően ma már jelentős nagyságrendben telepítik. A teljes energiarendszer átalakítása azonban a technológiák jóval szélesebb körében követeli meg a haladást, beleértve az energiahatékonyságot, a szén-dioxid-leválasztás-hasznosítás és tárolás (CCUS) technológiáját, a nukleáris energiát és egyebeket is. A cselekvésre pedig nem csak a villamosenergia-, hanem minden szektorban szükség van.

A CO2-kibocsátás várható alakulása és csökkentésének lehetőségei a fenntartható fejlődés forgatókönyv alapján forrás, illetve technológia szerint:

weo 2019_6

A fenntartható energiagazdaság felé átmenetben mindenki segíthet, de a kormányoknak kell vezetniük a változást. Az egyének, a civil társadalom, a vállalatok és a befektetők kezdeményezései sokat számíthatnak, ám sorsunk alakítására a kormányoknak van a legnagyobb hatása. Ők jelölik ki azokat a kereteket, amelyek meghatározzák az innováció és beruházás feltételeit. A világ a kormányoktól várja az előttünk álló útra vonatkozó tiszta jelzéseket és egyértelmű irányokat - fogalmaz a Nemzetközi Energiaügynökség.

(Címlapkép: Sina Schuldt/picture alliance via Getty Images)

 
donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
ott_one_2019_1500x844