Sokan már a szenes erőművek korszakának végéről beszélnek, Kínában azonban a globális trendekkel ellentétesen tovább bővülnek a szenes kapacitások. A júniusig tartó 18 hónapban 42,9 gigawattal nőttek a szenes erőművi kapacitások az országban, sorra kötik rá a hálózatra az újabb erőműveket, ráadásul további 121,3 gigawatt szenes kapacitás van építés alatt, azokat az erőműveket a következő években kötik majd rá a hálózatra. Csak összehasonlításképpen: az építés előtt álló kapacitások nagyjából fedezni tudnák egész Franciaország áramigényét.
Kína egyébként energetikai forradalmat hirdetett meg, mivel az országban kifejezetten magas a levegő szállópor- és károsanyag-koncentráció, a cél az, hogy folyamatosan csökkentsék a szenes erőművek arányát az áramtermelésben. Ehhez a célhoz egyébként közelebb jutottak az elmúlt években, hiszen a 2012-es 68 százalékról tavaly 59 százalékra csökkent a szenes erőművek aránya az áramtermelésen belül, 2020-ra pedig 55 százalék közelébe csökkenhet, még úgy is, hogy folyamatosan épülnek újabb és újabb szenes erőművek.
Kína szénfogyasztása azonban abszolút értékben folyamatosan nő, mivel az ország áramigénye is emelkedik, ezt pedig részben egyre több szenes erőművel elégítenek ki. Az idei első 3 negyedévben Kína 40 új szénbánya megnyitását engedélyezte, és zöld finanszírozási forrásokból is támogatnak szenes projekteket.
A kínai politikusok egy része attól tart, hogy a megújuló energiatermelés túlságosan megbízhatatlan, és a dekarbonizáció, a szenes projektek visszavágása egész régiókat sújthat, ráadásul a gazdaság tervezett felpörgetése miatt több elektromos áramra lehet majd szükség, emiatt nem egyértelmű, hogy Kínának több vagy kevesebb szenes erőműre lenne szüksége.
(Reuters)
Címlapkép: Ryan Pyle/Corbis via Getty Images
