softbankceo
Üzlet

Rábízták a világ pénzét az okos emberekre, akik szó nélkül bedőltek az év legnagyobb szemfényvesztésének

Portfolio
Nem volt a legjobb ötlet a Softbanktól a WeWorkbe tenni dollármilliárdokat - ez a világon mindenki számára nyilvánvalóvá vált, amikor publikussá váltak a WeWork hatalmas veszteségei, a borulékony üzleti modellje és az alapító kérdéses üzelmei a kibocsátási tájékoztatóval. Amit a végül meg sem valósult tőzsdére lépéshez állított össze a magát techcégként eladni próbáló ingatlanvállalat. Ennek fényében még meglepőbb volt, amikor a Softbank közölte, hogy újabb milliárdokat tesz a cégbe egy mentőakció részeként, ráadásul olyan gazdaságilag kevésbé alátámasztott érvekkel, mint hogy "majd az idő megoldja" a WeWork problémáit. A vezetői arrogancia, az elsüllyedt költségek és a bizalomvesztés problémáját boncolgatja a Softbank esetén keresztül legújabb blogposztjában Aswath Damodaran, a New York-i Egyetem neves professzora.

Hatalmasat fordult a világ a WeWorkkel azóta, hogy augusztusban bejelentették a tőzsdére lépést. Már akkoriban, amikor a piacok még 50 milliárd dollár körüli kapitalizációt reméltek a WeWorknél, Aswath Damodaran jóval szkeptikusabb volt, mindössze 10 milliárd körüli értéket becsült és arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a vállalat pengeélen táncol. A növekedési gépezetet a hatalmas tőkeáttétel hajtja, ami nagyon könnyen csődbe sodorhatja a vállalatot, ha a működési környezet megváltozik, nem sok kell ahhoz, hogy a saját tőke negatívba forduljon – mondta akkor.

Azóta a tőzsdére lépést elhalasztotta a vállalat. Visszaütött az alapítók és a bankárok arroganciája, valamint az üzleti modell kockázatai is szembetűnővé váltak. A WeWork visszalépett az elsődleges részvénykibocsátásról, ez a lépés pedig készpénzszűkébe taszította a céget, mert számítottak arra a 3 milliárd dollárra a rövid távú likviditásának biztosításához, ami befolyt volna az IPO során. Közben a menedzsmentbe vetett hit is megingott és valós veszéllyé vált a cég összeomlása. De szerencsére a legnagyobb tulajdonosa, a SoftBank mentőövet dobott neki.

A Softbank csomagja három lépésből állt:

  • A jelenlegi tulajdonosok kivásárlása 3 milliárd dollárért, amiért cserébe 80 százalékos részesedést szerzett a Softbank. Ehhez kapcsolódóan volt egy érdekes kijelentése a Softbanknak, miszerint nem óhajtják kontrollálni a céget, a WeWork nem lesz a SoftBank leányvállalata. A társult vállalata lesz. Az nem világos, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy nem akarják irányítani a céget, vagy inkább az a motiváció mögötte, hogy nem akarják konszolidálni a WeWorköt (és a hiteleit).
  • Feltőkésítették a WeWorköt, egy későbbre tervezett 1,5 milliárd dolláros részvénybefektetést előbbre hoztak és 5 milliárd dollárnyi új hitelt is kapott a cég, amivel legalább rövid távon sikerült a készpénzszűkét megoldani.
  • Adam Neumann, az alapító szerepét meglehetősen visszaszorították, bár ez sokba került. 1 milliárd dollárt kapott készpénzben az alapító, további 500 millió dollár hitelt pedig arra, hogy visszafizesse a tartozását a JP Morgan felé. Ezen felül további 185 millió dollárt ütötte a markát egy négyéves tanácsadói szolgáltatás címén. De Damodaran szerint ez inkább egy „távoltartási végzés” és arra van, hogy még csak a közelébe se menjen Neumann a WeWork irodáinak vagy épületeinek.

Amióta ez a megállapodás megköttetett, már másról (is) szól a történet, a Softbankról és a morális kockázatról. Több kérdés felvetődött a japán konglomerátum lépésével kapcsolatban:

  • Mi volt a Softbank motivációja amögött, hogy még több pénzt elköltsön arra a cégre, amin már egyébként is milliárdokat bukott?
  • A könyvelők hogy fogják beértékelni a WeWorköt, hogy fog megjelenni a Softbank könyveiben?
  • Vajon Masa Son, a Softbank vezérigazgatója egy víziókkal rendelkező zseni, vagy egy egoista, akit néha vissza kellene fogni? Egy évvel ezelőtt, amikor Masa Son előállt a 300 évre előretekintő terveivel és több száz milliárd dollárnyi befektetésre váró pénzzel, akkor még mindenki azt hitte, hogy egy olyan ember, aki megelőzi a saját korát. Ma már inkább az az általános vélekedés, hogy impulzív és érzelmi alapon hoz befektetési döntéseket és nem kell feltétlenül megbízni az ítéletében. Valószínűleg nem ennyire fekete-fehér a dolog, az igazság valahol a kettő között lehet.
  • Miután a Softbank egy holdingcég, az értékét nagyban meghatározza, hogy le tud-e vadászni ígéretes startupokat, amelyeken később nagy nyereséget csinál. A kérdés, hogy a balul sikerült WeWork-befektetés hogy változtatja meg a cég értékét. (Erre jó indikátor lehet a tőzsde, a Softbank piaci kapitalizációjának alakulása a WeWork-sztori kibukása óta.)

A WeWork legnagyobb befektetője a Softbank volt már a mentőakciót megelőzően is. 2019 augusztusáig 7,5 milliárd dollárt tettek a cégbe és nem csak az összeg volt döbbenetes, de az ár is, amit fizettek érte, az utolsó tőkeemelésre ugyanis 47 milliárd dolláros vállalatérték mellett került sor. De mi volt a motiváció amögött, hogy újabb 8 milliárd dollárt tegyenek bele a cégbe?

  1. Az egyik magyarázat, hogy ez egy vállalati mentőakció volt. A Softbanknak nem volt választása, a WeWork jó úton haladt afelé, hogy semmit se érjen és az újabb tőkeinjekcióval elkerülhette a legrosszabb szcenáriót. És bár a WeWork értéke jelentősen zuhant a remélt 47 milliárd dollárhoz képest, a semminél így is többet ér.
  2. A másik az elsüllyedt költség problémája. Ennek lényege, hogy bár elméletben a befektetési döntéseknél azt kell figyelembe venni, hogy a jövőben mennyi pénzt teszel bele, ahelyett, hogy a múltbeli befektetéseidet tartanád szem előtt, de a befektetők hajlamosak erről megfeledkezni és a régi hibák hátán új hibákat elkövetni. A Softbank esetén ez azt jelenti, hogy a japán cég nem azért tett újabb 8 milliárd dollárt a WeWorkbe, mert azt remélte volna, hogy a jövőbeli cash flow ennél nagyobb értéket termel neki, hanem azért, mert már eddig is beleölt 7,5 milliárd dollárt.

A Softbank mentőakciójának köszönhetően a WeWork el tudta kerülni rövid távon a likviditási válságot, de semmi olyan lépés nem történt egyelőre, ami a vállalat üzleti modelljét életképessé tenné. Sőt. Egy hatalmas tőkeáttétellel működő vállalatot vettek át, amely egyedül a robbanásszerű növekedésnek köszönheti a túlélését, amiből egy még nagyobb tőkeáttételű vállalatot csináltak, ahol ráadásul közben a növekedés mérséklődött. Valójában a Softbank nem igazán tudott felvonultatni gazdaságilag racionális érveket az újabb befektetés mellett és Masa Son magyarázata sem túl meggyőző, aki azt mondja, hogy az idő megold majd mindent.

weworkmasason
Masayoshi Son a Softbank negyedéves gyorsjelentésének sajtótájékoztatóján, forrás: Tomohiro Ohsumi/Getty Images

Damodaran szerint nem látszik a logika mögötte, az idő magában nem fogja megoldani a 30 milliárd dollárnyi hitel problémáját. Ráadásul a vállalat egyéb tevékenységei olyan költségszinttel mennek, amelyek vissza fogják vágni az eredményeket akkor is, ha az alaptevékenység, az irodabérlés fellendül.

Damodaran szerint a Softbank WeWork-beruházása a klasszikus példája annak, hogy az elsüllyedt költségek hogyan tudják befolyásolni a befektetési döntéseket.

Minél több pénze van valakinek és minél több a magát okosnak gondoló ember valahol, annál nehezebb a múltbeli hibákat beismerni. Most, hogy a Softbank több mint 15 milliárd dollárt tett a WeWorkbe, az elsüllyedt költség problémája még súlyosabb lett esetükben.

Nagy kérdés, hogy mennyit ér a WeWork, hogy hogyan lehet beértékelni a Softbank könyveiben. A Softbank legutóbbi gyorsjelentésén már nyomot hagyott a WeWork vergődése, a japán konglomerátum 4,6 milliárd dolláros leírást könyvelt el a befektetésen és hatalmas veszteségről számolt be. Azt, hogy ezt hogyan számolták ki, nem részletezi a Softbank, így nem lehet tudni, hogy miért pont ilyen mértékű a leírás, amikor a tervezett IPO előtt még 47 milliárd dollárra, a mentőcsomag után pedig már csak 8 milliárd dollárra értékelték a céget.

A vállalatok jellemzően nem szeretnek veszteségleírásokat bejelenteni. Pedig a piacok tisztában vannak azzal, hogy ezek az árakon alapuló, számviteli tételek és nem feltétlenül a valós értéket tükrözik. Sokszor nem is mozgatják meg különösebben a piacokat akkor, amikor bejelentik őket (részben azért, mert a befektetők gyakran tudnak következtetni arra a korábbi eseményekből, ha ilyen jellegű bejelentés jön), még ha milliárd dollárokról van is szó. De a vállalatvezetők még mindig úgy gondolják, hogy ezeknek a bejelentéseknek nagy hatása lehet, ezért igyekeznek minimalizálni őket. Ennek fényében akár azt is feltételezhetnénk, hogy Softbank csak azért mentette meg a WeWorköt, hogy minimalizálja a hibájából eredő leírásait.

A cégek ugyanis hajlamosak költséges lépéseket tenni annak érdekében, hogy a számaik szebb képet fessenek.

Van az a felfogás, hogy vannak olyan befektetők, akik több információhoz jutnak, mint az átlag, jobb elemzési eszközeik vannak és ezeket arra használják fel, hogy több pénzt csináljanak (smart money). Ezért hisszük azt, hogy aki gazdag az okos, ez alapján pedig Masa Son bizonyára az, hiszen gazdag befektetők dollármilliárdokat tettek bele alapjába, a Vision Fundba. Akkor vajon a balul sikerült WeWork-befektetés azt jelenti, hogy Masa Son buta lenne? Valószínűleg nem, hanem csak annyit, hogy emberből van. Hagyta, hogy az egója felülkerekedjen és hogy a sikerei legalább részben annak voltak köszönhetők, hogy jó helyen volt jó időben.

Nem feltétlenül állja meg a helyét, ha okos és buta befektetőkre osztjuk a piaci szereplőket. Csoportosítani lehetne még úgy, hogy vannak szerencsés vagy nem szerencsés befektetők, de ez a másik véglet lenne, azt jelentené, hogy csak a körülmények döntenek. A legjobb megoldás  talán az lehet, hogy vannak alázatos és arrogáns befektetők. Az alázatos befektetők felismerik a sikereket, ami részben a tehetségnek, részben a szerencsének köszönhető és felismerik a bukást is, amiről elfogadják, hogy a befektetési tevékenység része, amiből tanulhatnak. Az arrogáns befektetők minden egyes alkalmat, amikor a befektetéseiken nyernek, azt a képességeik elismerésének érzik, a veszteségeket pedig kudarcként élik meg. Ha választani kell, hogy kire bízzuk a pénzünket, akkor az alázatosság vonzóbbnak tűnik.

Ahogy a WeWork tőzsdére lépéséhez közeledtünk, egyre világosabbá vált, hogy Masa Son nem az a kifejezetten alázatos befektető. Bárki, aki 300 éves tervekkel áll elő és azt gondolja, hogy ami nagyobb az mindig jobb, jó eséllyel Istenkomplexusos és a sikerek ezt az arroganciát csak tovább táplálják. Remélhetőleg a WeWork-sztori valamelyest visszafogja a Softbank vezérének egóját és remélhetőleg elismeri majd a befektetői előtt, hogy rossz befektetési döntést hozott. Eddigi kommentárjai mindenesetre nem ezt mutatják. Masa Son azt állítja, hogy a WeWork könnyen nyereségessé tehető és hangoztatja, hogy a Vision Fund még így is jobb, mint bármelyik kockázati tőkés cég abban, hogy ígéretes startupokat találjon. Úgy tűnik, hogy kellene még egy kis alázatosságot tanulnia a piacokon, mert egyelőre sem a tette, sem a szavai nem mutatják azt, hogy megtanulta volna a leckét.

Lehet, hogy a WeWork Masa Son hibája volt, de a befektetést a Softbankon és a Vision Fundon keresztül vitte véghez és a Softbank árfolyamán ez nyomot is hagyott.

A japán konglomerátum piaci kapitalizációja 15 milliárd dollárral csökkent azóta, hogy a WeWork IPO-ját bejelentették és ez nagyrészt annak tudható be, hogy Masa Son befektetési képességeivel kapcsolatban változott a vélemény.

Talán túlzottnak tűnik a 15 milliárd dollár, de a WeWork befektetésnek komoly továbbgyűrűző hatásai voltak. A Softbank eredetileg egy távközlési cég köré épült fel, ami szépen lassan egy befektetési holdingvállalattá nőtte ki magát, a Berkshire Hathaway mintájára. Legértékesebb befektetése az Alibaba, a részesedése most több tízmilliárd dollárt ér. Tőzsdei vállalatként viszonylag könnyen beértékelhető, de a Softbank legutóbbi befektetései fiatal, magánkézben lévő startupok. Ezeket pedig a kockázati tőkés befektetők értékelik be és ezek sem tévedhetetlenek, ahogy láttuk például akkor, amikor a WeWorkbe 47 milliárd dolláros értékeltség mellett tett be pénzt a Softbank. Így nagyon bizonytalan, hogy milyen értékűek az érdekeltségei.

visionfundmasason
A Vision Fund érdekeltségei, forrás: Alessandro Di Ciommo/NurPhoto via Getty Images

A befektetők már eddig is szkeptikusak voltak a Softbank befektetői képességeivel kapcsolatban, még azt megelőzően, hogy a WeWork vagy az Uber befektetésén leírásokat könyvelt volna el. A vállalat P/BV rátája 1-hez közelít, jelenleg a piaci kapitalizáció a könyv szerinti érték 123 százalékán áll. Ha a Softbank nem konszolidált befektetéseit számításba vesszük, akkor a Softbank piaci kapitalizációja a 73 százalékát adja a könyv szerinti értéknek. Egyszerűbben szólva ha valaki Softbankot vásárol, abban az esetben diszkonttal juthat Uber-és Alibaba-részesedéshez.

De mielőtt bárki nagy lelkesedéssel nekiugrana, két dolgot fontolóra kell vennie. Az egyik, hogy hatalmas a hitelállomány a cég mérlegében, amit ki kell fizetni, a másik pedig az, hogy a pénzed sorsáról Masa Son fog dönteni. Azok számára, akiknek megingott a vezetőbe vetett bizalma, még a 27 százalékos diszkont is kevés lehet.

Damodaran szerint azok, akik azt hiszik, hogy a WeWork-befektetés csak egy egyszeri félresiklás volt, de egyébként ügyesen kiválasztja a jövő csillagait, akkor érdemes Softbank-részvényt venni.

De a vállalatértékelési guru nem fog így tenni. Főleg azért, mert szimpatikus számára az az arroganciába csapó magabiztosság, amit Masa Son,a Softbank vezére mutat.

A Softbank Group árfolyamának alakulása

Címlapkép: Tomohiro Ohsumi/Getty Images

donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Belgrád panoráma
Belgrádban nyitott irodát a HEPA

A nyugat-balkáni regionális iroda közös vállalatok létrejöttét is segítené.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
ott_one_2019_1500x844