minősítés
Üzlet

Nem csak a nagyoké a világ – új szelek az EU hitelminősítői piacán

Lóga Máté, MNB
Gerlaki Bence, MNB
A három nagy hitelminősítő mellett számos, szigorúan szabályozott és transzparensen működő hitelminősítő intézet működik az Európai Unióban, akik munkája hozzájárul a pénzügyi stabilitás erősödéséhez és a megfelelő befektetői védelemhez. Magyarországon a hitelminősítői tevékenység elterjedésében kulcstényezővé vált a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja, hiszen a jegybank csak olyan vállalatok kötvényeit vásárolja, amelyek rendelkeznek megfelelő hitelminősítéssel.

A hitelminősítők alaptevékenységük során a vizsgált kibocsátó (legyen az állam vagy vállalat) hiteltörlesztési képességéről vagy a vizsgált értékpapír várható megtérüléséről fogalmaznak meg véleményt. Ennek alátámasztásához mind nyilvánosan elérhető, mind pedig közvetlenül a potenciális kibocsátótól származó információt is felhasználnak. Az ezekből származó legfontosabb információkat és megállapításokat egy rövid és tömör elemzésben foglalják össze (hitelminősítői riport), valamint a könnyebb skálázhatóság és összevethetőség végett hitelminősítéssel látnak el. Mindennek eredményeként a kibocsátó könnyebben és hatékonyabban tud forrást bevonni a hitel- vagy tőkepiacról, míg a finanszírozók a hitelkockázat pontos megismerése miatt sikeresebben tudnak befektetni az adott piacon. Elmondható, hogy a hitelminősítőknek kulcsszerepe lehet a hatékony forráseloszlásban a globális és helyi pénzpiacokon, elősegítve ezzel a pénzügyi stabilitás erősödését és a szükséges befektetői védelmet. A 20. század végére a hitelminősítők, elsősorban a három amerikai (Fitch, Moody’s, S&P), a globális pénz- és tőkepiac működésének meghatározó szereplőivé váltak, a hitelfelvevők és a befektetők közti legfőbb közvetítővé léptek elő.

Mára mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban a hitelminősítő vállalatok az átfogóbb szabályozói környezetnek köszönhetően transzparensebben működnek, mint a válság előtt. A 2008-as válság kirobbanását követően a hitelminősítők a közgazdasági szakma középpontjába kerültek. Egyfelől azért, mert a kritikusok szerint a strukturált termékek piacán alkalmazott minősítési módszertanuk hozzájárult a válság kialakulásához. Másfelől a közgazdasági szakmában elterjedt az az álláspont, hogy a válság alatt a pénzügyi nehézségekkel szembesülő szuverének esetében történt leminősítéseknek szerepe volt a válság elmélyülésében. További kritika érte emellett a hitelminősítők egyes hitelkockázati eseményekre adott reakcióidejét is, sokak szerint a legfőbb feladatuk elvégzésében nem kellő körültekintéssel jártak el és nem figyelmeztették megfelelő időben a befektetőket. Mindezek miatt a válság után erősen megkopott a hitelminősítők neve a pénzügyi piacokon, melyre válaszul az őket felügyelő hatóságok szélesebb jogkört kaptak a hitelminősítők átfogó felügyeletére és szabályozására. Ennek következtében, döntési folyamataikat, valamint az azokat megalapozó módszertant szintén az átláthatóság és konzisztencia jegyében hozták nyilvánosságra.

Magyarországon a hitelminősítői termékek piaci elterjedése ezidáig viszonylag szűknek volt tekinthető, mindössze néhány nem pénzügyi vállalat és bank rendelkezett kibocsátói minősítéssel, míg a magyar államot mindhárom amerikai hitelminősítő folyamatosan minősítette. A magyar nem pénzügyi vállalati szektor szerény hitelminősítői tapasztalatának hátterében döntően a hazai tőkepiac fejlettlensége áll: a vállalati szektornak nem volt érdeke, hogy a befektetők vonzásához szükséges független hitelminősítést szerezzenek. Mindeközben a befektetői oldalról sem mutatkozott igény arra, hogy a vállalat működéséről naprakész, folyamatos hitelminősítői adatok álljanak rendelkezésre. Mivel hazánkban döntően banki hitelezésen alapul a vállalatok finanszírozása (ez igaz mind a kkv, mind a nagyvállalati szegmensre), ezért jellemzően a hitelt nyújtó bank végzi el az adott vállalat „hitelminősítését” a belső kockázatértékelési modelljeik segítségével.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában való részvétel egyik fő kritériuma, hogy a kibocsátó vállalat értékpapírja rendelkezzen megfelelő hitelminősítéssel, ami hozzájárul Magyarországon a hitelminősítők használatának elterjedéséhez. Az MNB Monetáris Tanácsa 2019. március 26-án úgy határozott, hogy monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében 2019. július 1-jén elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. Az új monetáris politikai eszközzel, a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A program keretében a jegybank csak olyan értékpapírt vásárol, amely rendelkezik egy Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által nyilvántartott és felügyelt hitelminősítőtől szerzett legalább B+ minősítéssel. A megfelelő hitelminősítés megléte tehát szükséges feltétele az NKP-ban való részvételnek, így a kibocsátó vállalatoknak vállalniuk kell a minősítési folyamatot. 2019 végéig 25 vállalat potenciálisan kibocsátandó kötvényének minősítése és a hozzá tartozó riport került fel a jegybank honlapjára, amelyeket a Scope Ratings és az Euler Hermes Ratings végzett el. Ennek következtében a minősített entitások száma 2019 során jelentős bővülésen ment keresztül, így mára a magyar tőkepiaci befektetők a hazai kibocsátókról a korábbiakhoz képest jóval részletesebb képpel rendelkeznek, így befektetési döntéseiket megalapozottabban tudják meghozni.

A hitelminősítő kiválasztásánál számos szempontot érdemes mérlegelnie a kibocsátónak vagy a hitelminősítést megrendelőnek. Elsősorban kulcskérdés, hogy a minősített félnek szükséges minősítés beletartozik-e az adott minősítő tevékenységébe. Emellett érdemes megvizsgálni, hogy a minősítés során csak a vállalat minősítésére kerül sor, vagy esetleg egy általa kibocsátott értékpapír is a vizsgálat tárgyát képezi. További szempont lehet a hitelminősítő partnerköri lefedettsége, a potenciális befektetői kör általi elvárás, illetve nem utolsó sorban a hitelminősítő költségszerkezete is mérvadó lehet a kiválasztáskor. Az összes szempontot egybevetve érdemes meghatározni, hogy melyik hitelminősítővel, vagy bizonyos esetben akár több minősítővel érdemes együtt dolgoznia a kibocsátónak vagy a megrendelő harmadik félnek. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2011-ben kizárólagos felügyeleti jogkört kapott az Európai Unióban bejegyzett hitelminősítő intézetek regisztrációja és tevékenységének ellenőrzése fölött, ami biztosítékot nyújt a befektetők számára a hitelminősítők megfelelő működésére vonatkozóan.

A hitelminősítők szabályozásának egyik célkitűzése a verseny élénkítése a hitelminősítők piacán, melynek eszköze a kisebb hitelminősítők alkalmazásának segítése. Az Európai Parlament és a Tanács a hitelminősítő intézetekről szóló 1060/2009/EK rendelete, valamint az ESMA 2016-2020-ra vonatkozó stratégiai terveiben is kiemeli a hitelminősítők közötti verseny szükségességét. A minősítők piacán lévő versenyt támogatja az az ESMA-kezdeményezés, miszerint a kibocsátók, illetve a hitelminősítést megrendelők – különösen akkor, ha legalább kettő hitelminősítést használnak – egy kibocsátásnál vagy vállalat esetében alkalmazzanak legalább egy 10 százalék alatti piaci részesedéssel rendelkező hitelminősítőt. A folyamatos és következetes felügyeleti feladatok elvégzéséhez az ESMA elvárja az általa felügyelt hitelminősítőktől többek között azt, hogy a módszertanuk szisztematikus, transzparens és szigorú legyen, illetve a szükséges megfelelési és beszámolási kötelezettségeiknek feleljenek meg.

Emellett fontos, hogy a hitelminősítők összeférhetetlenségi és függetlenségi szabályoknak is megfeleljenek, valamint a belső ellenőrzési funkciók megfelelően működjenek. Amennyiben az ESMA által elvárt kritériumok valamelyike nem teljesül, azt a felügyelő hatóság szankcióval sújthatja. Habár az EU-ban minden egyes hitelminősítőnek azonos kritériumoknak kell megfelelni, jelentős méretbeli különbségeket tapasztalhatunk, ami döntően a hitelminősítő piaci lefedettségéből, és ezzel összefüggésben az árbevételéből adódik. A hitelminősítők piaci részesedéséről szóló adatokat az ESMA évente nyilvánosságra hozza, ezáltal is segítve a kibocsátókat, illetve a további hitelminősítés megrendelőket, hogy tájékozódhassanak a kisebb, 10 százalék alatti részesedéssel rendelkező hitelminősítőkről.

2018-as adatok alapján, az ESMA engedéllyel rendelkező hitelminősítők közül, csak a három nagy hitelminősítőnek haladta meg a 10 százalékot a piaci részesedése az Európai Unióban, a kisebb minősítők részesedése érdemben elmaradt ettől (1. ábra). A három nagy hitelminősítőnek, az S&P Global Ratings-nek, a Moody’s Investor Service-nek, valamint a Fitch Ratings-nek összesen 92,1 százalékot tett ki 2018-as beszámolói alapján a piaci részesedése az Európai Unióban, ami a 2017-ben tapasztalt értékhez képest 2,7 százalékos növekedést jelent. A maradék 7,9 százalék a többi 25 kisebb regisztrált hitelminősítő között oszlik meg, ugyanakkor közöttük is azonosíthatunk relatíve nagyobb piaci részesedéssel és lefedettséggel rendelkező hitelminősítő vállalatot, amelyeket rendszeresen alkalmaznak a piaci szereplők. A Magyar Nemzeti Bank a fedezetértékelésének keretében a három nagy hitelminősítő mellett a Scope Ratings és az Euler Hermes Rating általi minősítéseket fogadja el.

A három nagy hitelminősítő mellett a DBRS Ratings, a Scope Ratings, az Arc Ratings és a Kroll Bond hitelminősítők nyújtanak minden eszközkategóriában hitelminősítési szolgáltatást. Alapvetően a hitelminősítők öt eszközkategóriában nyújtanak szolgáltatást: nem pénzügyi vállalati szektor, pénzügyi vállalati szektor, biztosítók, szuverén minősítés és strukturált termékek minősítése terén. A Scope Ratings magyarországi kapcsolódása nem csak a jegybank Növekedési Kötvényprogramja keretében minősített nem pénzügyi vállalatok minősítéséből adódik, hanem hazánk országminősítéséből is.

A nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott adósságtípusú értékpapírok esetében a három nagy hitelminősítő után a berlini székhelyű Scope Ratings rendelkezik a legnagyobb lefedettséggel az EU-ban. Az ESMA adatokat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az EU-ban történő nem pénzügyi vállalatok kötvénykibocsátásai esetében a vállalatok jelentős része használja az S&P minősítését, és több, mint fele a Moody’s-t. A három nagy hitelminősítő mellett érdemes megemlíteni a kisebb hitelminősítők közül a német Scope Ratingset és a szintén német Creditreformot, akik lefedettsége 10 százalék körül van ebben a szegmenseben. A nem pénzügyi vállalatok mellett a Scope lefedettsége a pénzügyi vállalatok terén is előkelő helyen van, 2018 végén az ötödik helyen áll a hitelminősítők között. Ezen felül a Scope a szuverén minősítéseket tekintve a három nagy után a negyedik, míg az Európai Unióban történő strukturált termékek kibocsátásainál az ötödik legnagyobb lefedettséggel rendelkezik.

MINDEZT ALAPUL VÉVE KIJELENTHETŐ, HOGY A SCOPE RATINGS A LEGNAGYOBB EURÓPAI SZÉKHELYŰ, TELJESKÖRŰ HITELMINŐSÍTŐI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ INTÉZET AZ EU-BAN.

Összességében elmondható, hogy a három nagy, ismert hitelminősítő piaci részesedése és lefedettsége az Európai Unióban továbbra is domináns, ugyanakkor a piaci szabályozásnak és az irányelveknek köszönhetően a kisebb hitelminősítők szerepe is egyre fontosabbá válhat az uniós tőkepiacon. A hitelminősítők közötti verseny élénkülése hozzájárulhat a hitelminősítők szélesebb körű alkalmazásához, a hatékonyság és a transzparencia növekedéséhez és nem utolsó sorban a pénzügyi stabilitás erősödéséhez. A kisebb, ugyanakkor kimondottan az európai vállalati piacra koncentráló hitelminősítők könnyen versenyelőnyben találhatják magukat a nagyobb amerikai hitelminősítőkkel szemben, ha a szofisztikáltabb értékelési rendszerükkel sikeresen tudnak reflektálni az európai vállalatok sajátosságaira. A kompetitív előnyök továbbá megtestesülhetnek abban is, hogy a kisebb hitelminősítők tevékenységüket olyan országokban terjesztik ki, ahol tér van a tőkepiac mélyülésére. A hitelminősítők piacán tapasztalt verseny intenzitásának további emelkedése kapcsán kulcskérdés lehet a kisebb hitelminősítők irányába tanúsított befektetői bizalom emelkedése.

intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
intel logo company