Szintetikus kerozin előállításával már Adolf Hitler is próbálkozott, ugyanis Németország sosem volt hatalmas fosszilis üzemanyagkészlettel megáldva. A történet 1925-ig nyúlik vissza, ugyanis a németek azzal próbálták csökkenteni a kerozinfüggőségüket a többi országtól, hogy szénből és egyéb fosszilis energiahordozókból igyekeztek üzemanyagot előállítani a légierőnek.
Azonban ez az új kerozin típus kicsit más, mint az 1920-as évek Németországában, ugyanis nem véletlenül kapta a zöld kerozin elnevezést. Vízből állítanák elő a repülés elsődleges üzemanyagát méghozzá oly módon, hogy a folyamat során a levegőben levő szén-dioxidot használnák fel, lényegében azt, ami majd az üzemanyag elégetésekor újból a környezetbe jutna. Megújuló elektromos energia felhasználásával a vizet elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontanák, majd a szén-dioxidból nyert szénnel ötvözve kerozinná alakítanának. Mindebből az is következne, hogy nem kellene több olajat bányászni kerozin előállítása céljából.
A Lufthansa vezérigazgatója szerint
a szintetikus üzemanyagok az egyetlen lehetőség, hogy a repülés szén-dioxid neutrálissá váljon a jövőben.
A Lufthansa is együttműködik a kutatásokban a Brémai Egyetemmel, és akár a zöld kerozin 5 éven belül 5 százalékát is adhatja a német légitársaság üzemanyagfelhasználásának. A nem fosszilis üzemanyag jelenleg az Északi-tenger mellett fekvő Heide olajfinomító közelében készül, és szélerőművek által termelt áramot használ fel. Amennyiben beérik a Lufthansa lobbija, akkor a német kormány repülési adókból beszedett bevételeinek nagyobb része kerülhet átcsatornázásra a zöld kerozin fejlesztési költségekre.
Egyre fontosabb, hogy a világ megfelelő választ tudjon adni a klímaváltozásra, ugyanis az utóbbi években érezhetően megnőtt a szárazságok és hőhullámok számossága. Németországban 130 teszt fázisban lévő áramkonvertáló egység található meg, mely az Európában található létesítmények felét adja. Ezen létesítmények célja, hogy a villamosenergiát valamely másik energiahordozóvá transzformálja, például hidrogénné, majd kerozinná.
Egyik nézőpontból igaz, hogy önmagában a repülés csak a globális ember által okozott szén-dioxid kibocsátás 2 százalékát adja, ugyanakkor amennyiben utazási kilométerekre bontjuk le az emissziót, akkor az autózásnál is 10-50 százalékkal több üvegházhatású gázt bocsát a légtérbe.
Összességében kijelenthető, hogy a zöld kerozin előállításához szükséges technológia már rendelkezésre áll a gazdaság különböző területein, így már csak versenyképességi és megvalósítási kérdésekre kellene választ találni.
Egy brüsszeli tanulmány szerint amennyiben az összes kerozinigényt zöld forrásból állítanánk elő, az 3-6-szor annyiba kerülni, mint a hagyományos fosszilis alapú üzemanyag. Mindebből következően ennek következtében 60 százalékkal emelkedhetnének a repülőjegy árak általánosságban.
Amennyiben sikerülne nagyobb támogatást szerezni a projektnek, az állam akár támogatásokkal lökést adhatna a fejlesztéseknek, és ezzel úgy sikerülne lecsökkenteni a repülés szén-dioxid emisszióját, hogy nem kellene korlátozni az emberiség mobilitási igényeit.
A legnagyobb költsége a folyamatnak a már levegőben levő szén-dioxid molekulákból a szén kivonása. Azonban a Rolls-Roycenak erre a problémára van egy alternatív ötlete, mini nukleáris erőművekkel meg lehetne olcsóbban termelni az ehhez szükséges áramot, azonban ez a módszer már felhasználna nem megújuló erőforrásokat is.
Címlapkép: Julian Stratenschulte/picture alliance via Getty Images
