Miért éppen Svédország?
Logikus, hogy a pénzforgalomban amúgy is élen járó, a világ leginkább készpénzmentes (egyes vélemények szerint túlságosan is készpénzmentes) országában merül fel először, hogy a jegybank digitális jegybankpénzt bocsásson ki. A jegybank (Riksbank) 2018-as felmérése szerint a svédek mindössze 13 százaléka használt készpénzt legutolsó vásárlásához, 2010-ben ugyanez az arány még 39 százalék volt. Ahogy egyre többen fordulnak az elektronikus fizetések felé, a kereskedőknek úgy egyre kevésbé éri meg készpénzt elfogadniuk, ezért néhány éven belül Svédország ott találhatja magát, hogy a készpénzt már általánosságban nem fogadják el a gazdaság szereplői.
A fizikai készpénz, a bankjegyek és érmék fokozatos visszaszorulásával tehát a jegybank attól tart, kicsúszhat a kezéből az irányítás a pénzforgalom felett, és egyik alapfeladatát nem tudja ellátni, mégpedig hogy hagyományos készpénz híján nem ad állampolgárainak egy közvetlenül államilag garantált pénzforgalmi eszközt (erről részletesen később).
Elindult az első digitális jegybankpénz tesztje
Hosszú, közel három éves előkészítés és kutatás után a svéd jegybank szerdán elkezdte tesztelni a világ első digitális jegybankpénzét (CBDC – central bank digital currency), az e-koronát, mely a készpénz digitális megfelelője, értékéért pedig közvetlenül az állam vállal garanciát. Arról még nem született döntés, hogy élesben is elindul-e egyszer a pénz e teljesen új formája.
A projekt célja első körben, hogy megvizsgálják, az e-koronát miképpen használnák az állampolgárok a mindennapokban. Később arra is fényt kell deríteniük, a e-koronának milyen hatása lenne a pénzügyi rendszerre, illetve kérdéses még az is, hogy a digitalizálódó világban milyen új szerepeket érdemes egyáltalán felvállalnia a jegybanknak. Az e-korona kibocsátása tehát alapvetően politikai kérdés, de mielőtt ilyen döntésre sor kerülne, a Riksbank megvizsgálja, technikailag hogyan lehetne megoldani a digitális jegybankpénz kibocsátását.
Az e-korona rendszere a megosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul, ez ugyanaz a forradalmi technológia, amelyre épülve ismeretlen programozó-feltalálók létrehozták a bitcoint, a világ első kriptopénzét. Az Accenture által fejlesztett rendszer a következő tulajdonságokkal bír:
- a tesztkörnyezetben a tesztelők egy digitális pénztárcában tárolhatják az e-koronájukat. A felhasználó a digitális tárcát egy mobilappon keresztül éri el, ezen keresztül helyezhet el itt betétet, küldhet és fogadhat e-koronát.
- Hordozható eszközökön keresztül (okosóra, kártya) is lehet fizetni a tárcában tárolt pénzzel.
- A rendszer 0-24 órában, a hét minden napján működik, és azonnali pénzküldést tesz lehetővé.
- A pilot során azt is vizsgálják, internethozzáférés nélkül, offline módon hogyan lehet e-korona tranzakciókat végrehajtani.
- A digitális tokent használó megosztott főkönyvi rendszerben az e-koronák olyan könnyen küldhetők a felek között, akár egy sms, másolhatatlanok és csak egyszer elkölthetők.
- A kriptopénzes publikus rendszerekhez képest fontos különbség, hogy az e-korona esetében használt Corda rendszer lényegesen kevesebb energiát emészt fel, robosztus és skálázható, sokkal jobban hasonlít a használatban lévő pénzforgalmi rendszerekhez.
- A teszt előreláthatólag 2021 februárjáig, azaz egy évig fut.
Digitális jegybankpénz – Mi ez és mire jó?
Ahogy az MNB a témában korábban írt szakmai cikkében kifejti, a jelenlegi pénzügyi rendszerben alapvetően két intézmény bocsátja ki a gazdaság működéséhez használt pénzt: (1) a jegybank, valamint (2) a kereskedelmi bankok. A jegybank által kibocsátott pénz az ún. definitív pénz, azaz végső fizetési eszköz, az ország hivatalos pénze. A kereskedelmi bankok által kibocsátott pénz nem definitív pénz, hanem a betétes részéről jegybankpénzre vonatkozó követelés, a bank tartozása.
A gyakorlatban a kereskedelmi bankok által teremtett pénzek egyenértékűek a jegybankpénzzel: banki átutalással fizetünk, bankbetétben takarítunk meg, a bankszámlánkról fizetjük az adóinkat. Ez azért van így, mert a kereskedelmi bankok névértéken beváltják a saját maguk által teremtett pénzt jegybank által teremtett pénzre, illetve fordítva, a jegybankpénzt kereskedelmi banki pénzre. A hétköznapi pénzhasználat során kétféle pénzeszközzel találkozhatunk - a táblázatban zölddel jelölve -, készpénzzel és bankbetéttel. Jegybankpénzzel tehát kizárólag fizikai formában, készpénzként; kereskedelmi bankok által kibocsátott pénzekkel pedig jellemzően nem fizikai formában, elsősorban digitális bankbetétek formájában találkozunk.
A digitális jegybankpénz előnye lenne, hogy a betétes soha nem veszíthetné el a betétjét, így nem csak a betétbiztosítás összegéig lenne biztosítva a banki betétben lévő pénze.
Emellett a jegybank a digitális jegybankpénz bevezetésével a számlavezetést és a pénzforgalmat kvázi közjószággá alakíthatná, a számlavezetéshez és az utalásokhoz szükséges infrastruktúrát vélhetően a jelenleginél kedvezőbb áron bocsáthatná minden háztartás és vállalat rendelkezésére.
A dematerializált jegybankpénz bevezetésének egyik fő kihívása abban áll, hogy nem egyszerűen egy technikai változást okozna, hanem - bizonyos feltételek esetén - igen jelentősen megváltoztathatná a jelenlegi pénzügyi rendszer felépítését.
Abban az esetben, ha a digitális jegybankpénz népszerűbb pénztartási forma lenne, mint a bankbetét, úgy a kereskedelmi bankok - legalábbis amennyiben a jegybank nem állna korlátlanul a rendelkezésükre - nem tudnának előzetes forrásgyűjtés nélkül hitelt nyújtani, mivel az általuk teremtett bankbetét legalábbis részben átváltásra kerülne digitális jegybankpénzre.
Az a kérdés fogalmazódik meg, hogy ez a változás a pénzügyi rendszerben milyen hatással lenne a hitelezésre, a beruházásokra, végső soron a gazdasági növekedésre, a monetáris politikára, a pénzügyi stabilitásra, a jövedelemeloszlásra stb. További kérdés, hogy kizárólagos volna-e a jegybankpénz, vagy megmaradna a kereskedelmi bankok pénzteremtési képessége.
Mozgolódnak a jegybankok
A világ vezető jegybankjainak egy csoportja idén januárban arról állapodott meg, hogy megvizsgálják a digitális jegybankpénz kibocsátásának és alkalmazásának lehetőségeit, és tapasztalataikat megosztják egymással. Az EKB, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Svédország és Svájc központi bankja a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) együtt állította fel a csoportot, amelyet Benoît Couré, az EKB kormányzótanácsának volt tagja és Jon Cunliffe, az angol jegybank kormányzóhelyettese vezet.
A nagy központi bankok felgyorsították a digitális jegybankpénz kibocsátásáról folytatott vizsgálatokat, miután a Facebook tavaly júniusban bejelentette, hogy libra néven kriptodevizát készül létrehozni a nemzetközi fizetési forgalom megkönnyítése, illetve a világ pénzügyi szolgáltatásokkal még le nem fedett területeire való kiterjesztése érdekében.
A digitális jegybankpénzek bevezetése rendkívül szerteágazó és bonyolult hatással lehet a pénzügyi rendszerre, így a terület óvatos kutatása még hosszú évekig tarthat. De egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ha a svédek - és később más országok - sikerrel tesztelnek, majd be is vezetnek digitális jegybankpénzeket, akkor hosszabb távon teljesen megszűnik a készpénz ma ismert fizikai formája egyre több országon, és akár Magyarországon is.
A címlapkép forrása: Getty Images.
