boldogság
Üzlet

Jönnek a rossz hírek, a tőzsdék meg csak emelkednek – Tényleg vége a zuhanásnak?

Európában és az Egyesült Államokban nem, hogy a végét, de még a járvány csúcsát sem látni, napról-napra ijesztőbb számok érkeznek a fertőzöttek és az elhunytak számáról, és most már a negatív makrogazdasági hatások is körvonalazódnak, a tőzsdék mégis meredeken emelkednek. Nagy kérdés, hogy láttuk-e már a piacok alját. Korábbi nagy esések tapasztalatai alapján lokális mélypontot üthettek a hét elején a vezető tőzsdék, de egy elhúzódó válságban, akár több hullámban, jöhetnek még újabb mélypontok.

Miért emelkedik?

A február közepi csúcsáról egy hónap alatt 38 százalékot esett az egyik legfontosabb részvényindexének, a Dow Jonesnak az értéke. A hét eleji mélypontról viszont már több mint 22 százalékot pattant fel, miközben a globális járvány vége még nem látszik, a helyzet Európában és az Egyesült Államokban is tovább romlik.

Miért, teszik fel sokan a kérdést.

Erre néhány magyarázat:

  • Az amerikai jegybank korlátlan eszközvásárlási programot indít, az amerikai szenátus pedig soha nem látott mértékű, 2000 milliárd dolláros mentőcsomagot szavazott meg (a képviselőház ma szavaz)
  • Bár még tényleg sok a rossz hír, a tőzsdék (mint mindig) a jövőt árazzák, az optimisták szerint nyárra stabilizálódás, őszre pedig a gazdasági aktivitás jelentős növekedése várható.
  • Több eszközosztályban, így a részvénypiacokon is évek óta nem látott túladottság alakult ki, ebből jött a felpattanás.
  • A további emelkedést pedig a shortpozíciók folyamatos zárása is tápálja, de sokan dönthetnek úgy is, hogy leátlagolják, hígítják a pozícióikat a nagy esés után, az ő vételeik is felfelé segítik a piacokat.

Mennyi az annyi?

Az S&P 500 a csúcsról 35 százalékot esett, most pedig a mélypontról 18 százalékot emelkedett, látszólag jó úton halad, hogy ledolgozza az elmúlt egy hónap esését, pedig az még nagyon messze van, újabb 32 százalékra lenne szükség, hogy a korábbi csúcsra emelkedjen vissza az index. A Dow Jonesnál a számok úgy néznek ki, hogy 38 százalék zuhanás után 23 százalékos felpattanás jött, ahonnan további 32 százalék emelkedésre lenne szükség a korábbi csúcs eléréséhez.

most

Valóság és a tőzsde

A befektetőknek nem könnyű a dolguk, sokszor látszólag teljesen véletlenül bolyonganak az árfolyamok. Mutatok két példát.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy ugrásszerűen nő a megbetegedések száma, és a csoportos megbetegedésekből át fogunk lépni a tömeges megbetegedés szakaszába, csak márciusban 30-40 ezer állás szűnik meg, a végső szám pedig több százezer is lehet, és a járvány Magyarországon június-júliusban tetőzhet. Vagyis 3-4 hónap múlva. Nem akkor lehet vége, hanem akkor tetőzhet. És mi történt ugyanekkor az OTP árfolyamával? 5 százalékot emelkedett.

A másik példa: Nehéz megfelelően erős jelzőt találni, de nyugodtan használhatjuk a katasztrofálisat arra az amerikai munkaerőpiaci adatra, ami csütörtökön érkezett. Bár az elmúlt napokban megjelent elemzésekből már körvonalazódott, hogy akár bőven 10 millió fölé emelkedhet a következő hónapokban az amerikai munkanélküliek száma, az amerikai pénzügyminiszter 20, az amerikai St. Luis-i Fed elnöke, James Bullard pedig már akár 30 százalékig emelkedő munkanélküliségi rátáról beszélt, azért így is meghökkentő volt a csütörtökön megjelent adat, a várt egymillió helyett ugyanis egyetlen hét alatt közel 3,3 millió ember folyamodott munkanélküli segélyért az USA-ban, vagyis a járvány relatíve korai fázisában is masszívan megugrott a munkanélküliek száma. Hogy mi volt erre a tőzsdei reakció? A vezető amerikai részvényindexek több mint 4 százalékot emelkedtek.

Korábbi példák

Sokan nem emlékeznek már arra, hogy hogyan is zajlott le a 2008-as gazdasági válság alatt, után a tőkepiaci lejtmenet, pedig nagyon tanulságos utólag visszanézni, hogy hogyan vált egyre mélyebbé minden idők egyik legfájdalmasabb medve piaca. Egyáltalán nem arról volt szó, hogy az egész másfél év egy egybefüggő rémálom lett volna, a csúcsról a mélypontig az S&P 500-ban látott közel 60 százalékos zuhanás közben a nagy eséseket euforikus felpattanások tarkították. A következő grafikonon jól látszik, hogy miért volt olyan fájdalmas a 2007. október és 2009. március közötti időszak: heteken át tartó eséseket heteken át tartó markáns emelkedések követték, a shortosok és a longosok is nagyon csúnyán megégethették magukat. Összesen 5 és fél évre volt szükség ahhoz, hogy az index meghaladja a 2007 októberi csúcsszintet, a 2009 márciusi mélyponthoz képest 4 év telt el az új csúcsig.

2008

Egy másik példa 1987: Bár a mostani tőzsdei esés is ijesztő volt, az 1987 októberi nagy tőzsdei összeomlás a mostanihoz képest gyorsított felvétel volt. Akkor az S&P 500 11 nap alatt elveszítette értékének a harmadát, az azt követő napokban heves csapkodás mellett oldalazott az index és közel 2 év kellett ahhoz, hogy a nagy zuhanás előtti szintre emelkedjen vissza az index értéke.   

1987

Nem kell eltalálni az alját

Sokan próbálják elkapni a piac alját, és például részvényindexeken vagy a leginkább szétütött részvényeken keresztül megjátszani a felpattanást, ez a megközelítés azonban csak nagyon rövid távon működik: a részvényindexek sok olyan vállalat részvényét is tartalmazzák, amelyek működése a válság miatt sérül, és amelyek részvényei tartósan alulteljesítők lehetnek, utóbbi pedig azért nem jó stratégia, mert azokon keresztül közvetlenül a lemaradókban, a válság veszteseiben szerezhetünk kitettséget, a nagy árfolyamesésen átesett részvények nem véletlenül veszítettek sokat értékükből.

Ehelyett érdemes lehet a válság győzteseibe fektetni:

  • Például olyan vállalatokba, amelyek a válság alatt és után is jól teljesíthetnek, akik profitálnak a streaming szolgáltatások, a digitalizáció, a home office elterjedéséből, mint a streaming szolgáltatók (Netflix, Disney), vagy online/felhő alapú szolgáltatást nyújtó cégek, mint a Microsoft, az Alphabet vagy a Zoom, vagy az online kiskereskedő Amazon. Ezekről a vállalatokról részletesen itt írtunk a héten.
  • A járvány miatt felértékelődik az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszercégek szerepe, ezért lehet érdekes az AbbVie vagy a Pfizer, az Alexion Pharmaceuticals vagy a Gilead Sciences.
  • Az online szolgáltatások, a digitalizáció erősödéséhez nélkülözhetetlen eszközökhöz akatrészeket gyártó cégek is izgalmasak, mint az Intel, a Qualcomm, a Texas Instruments.

Az emberi tényező

A hirtelen jött heves volatilitás a tőzsdéken sokaknak meghozta a kedvét a tradeléshez, mert látszólag most lehet gyorsan sok pénzt keresni, persze az érem másik oldalával ilyenkor nem sokan törődnek. Nem egy ismerősöm kért tőlem tanácsot az elmúlt napokban, hogy hol nyisson számlát, hogy gyorsan be tudjon shortolni gyakorlatilag mindent, mert az, amit maga körül lát, egész régiók karanténba kerülése, a cégek leállása, munkahelyek elvesztése mind egy irányba mutat, összeomlásnak kell jönnie a tőzsdéken. Persze mire a tőzsdei kereskedéssel jellemzően nem foglalkozó átlagemberek is shortolnának, bőven fordulnak a tőzsdék, ez történt most is, az elmúlt napok emelkedése részben az esésre játszó befektetők pozícióinak heves zárásaira vezethető vissza.

Remek ábrát tett ki nemrég a Pimco, a világ egyik vezető befektető cége, ami jól mutatja, hova vezet az, ha hagyjuk, hogy az érzelmeink elragadjanak minket a befektetéseink kezelése közben. Az ábra arról szól, hogy a heves piaci mozgásokra adott természetes emberi, érzelmi reakciók hogyan befolyásolják a döntéseinket, amiket meghozunk. Hát, nem jól. Az átlagos részvényalap-befektető jóval alacsonyabb hozamot ér el, mint amennyit mondjuk a szélesebb piacot megtestesítő S&P 500 emelkedett átlagosan az elmúlt évtizedekben, és nyilván más is okozhatja az eltérést, de a befektetők rossz döntései, a pozíciók nyitásának és zárásának rossz időzítése, a nem megfelelően megválasztott pozícióméretek mind okozhatják az elérhetőtől jelentősen elmaradó hozamot.

EUB8sw0WsAEKBPk

Akkor minden rendben?

Korántsem. A SocGen elemzői írták, hogy három dolognak kellene megtörténnie ahhoz, hogy a tőzsdék elérjék a mélypontjukat és elinduljon egy tartós emelkedés:

  • Fiskális stimulus
  • Monetáris stimulus
  • Koronavírus járvány vége

Az első kettőt kipipálhatjuk (legalábbis az akarat megvan, hogy a már bejelentett csomagok elégségesek-e, az majd később kiderül), viszont jó esetben hetekre, de valószínűleg inkább hónapokra vagyunk a járvány európai és amerikai csúcsától, a bizalom akkor állna helyre a tőkepiacokon, ha

  • az új gócpontokban (Olaszország, Spanyolország és egyre inkább Egyesült Államok) jelentősen csökkenne az új megbetegedések száma,
  • illetve, ha belátható időn belül hatásos oltóanyag állna rendelkezésre a koronavírussal szemben.

ez A két utóbbi feltétel egyelőre nem teljesült.

Címlapkép: Paul Zinken/picture alliance via Getty Images

koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Új óriáswebshopok jöhetnek Magyarországra