cimlapkep_CO20519
Üzlet

A koronavírus-válság jótékony hatása: beszakadt a világ karbonkibocsátása

Portfolio
A Nature Climate Change tanulmánya szerint a világ szén-dioxid kibocsátása április elejére 17 százalékkal csökkent a 2019-es év átlagához viszonyítva, melynek a feléért a felszíni közlekedés drámai visszaesése tehető felelőssé. A koronavírus miatt bevezetett korlátozások csúcspontján átlagosan 26 százalékkal csökkent az egyes országok karbonkibocsátása, azonban nagy kérdés, hogy a járvány elmúltával történik-e bármilyen strukturális változás a világ energiafelhasználásában. Amennyiben nem, akkor akár még egy meredekebb emissziós pályára is ráállhat a globális gazdaság.

Drasztikus kormányzati intézkedések a koronavírus terjedése ellen

A kormányok szigorú politikai fellépése a járványhelyzetre drasztikusan megváltoztatta a világ energiafelhasználását. Rengeteg ország zárta le határait, és a döntéshozók a lakosság jelentős részét otthonmaradásra ösztönözték, melynek következtében nagy mértékben csökkent a közlekedés világszerte, és a korábbi fogyasztási mintázatok is óriásit változtak.

A koronavírus megjelenése előtt a globális karbonkibocsátás 1 százalékkal nőtt évente a világon, annak ellenére, hogy nagymértékben kezdett terjedni a megújuló energia alkalmazása, azonban a felszíni közlekedés továbbra is emelkedett.

Nehéz az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét mérni

A szén-dioxid kibocsátást igen nehéz mérni, ugyanis jelenleg még nem állnak a rendelkezésünkre olyan módszerek, mellyel gyorsan pontos értékekhez juthatunk a közelmúltról. Leginkább éves szinten szokták publikálni a karbonkibocsátásokat, és azt is hónapok, vagy akár évek után a megfigyelt időszakhoz képest. Az atmoszférában levő szén-dioxid tartalom még közel valós időben nyomon követhető, azonban az emberi hatás a változásokon belül nehezen kiszűrhető.

Éppen ezért a tanulmány egy úgynevezett korlátozási indexszel (Confinement Index (CI)) próbálja megbecsülni az emberiség karbonkibocsátását a vizsgált periódusban.

Egyébként az egész helyzet olyan szempontból nagyon hasznos, hogy most bepillantást kaphattunk, hogy amennyiben a világnak valamiért hirtelen csökkentenie kellene a szén-dioxid kibocsátását, akkor a jelenlegi energetikai rendszerrel bizonyos intézkedések mekkora hatást tudnak elérni.

Az elemzés

Az elemzés lefedi a világ globális karbonkibocsátásának a 97 százalékát, a populáció 85 százalékát, és 69 országot. 4 lehetséges értéket határoztak meg a kutatók a korlátozási indexnek:

  • ahol 0 jelenti azt, hogy semmilyen korlátozás nem él a gazdaságban,
  • 1 azt jelenti, hogy csak kevés számú embert ér a korlátozás, csak azokat, akik betegek.
  • A 2-es kategória már városokra, régiókra vonatkozó intézkedéscsomagokat jelent, mely a helyi lakosság 50 százalékára van hatással,
  • és a 3-as pedig gyakorlatilag mindenkit érint, kivéve a kulcsfontosságú területen dolgozókat.

Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy a világ karbonkibocsátásáért felelős területek hány százaléka élt valamilyen szintű korlátozás alatt az idén.

chart_1

Az egyes szektorok aktivitásának a visszaesése

Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy az egyes korlátozási kategóriáknál mekkora aktivitáscsökkenés volt megfigyelhető az egyes gazdasági szektorokban. A szektorok sorban magyarul a táblázatban: áramtermelés, ipari termelés, földfelszíni közlekedés, állami szektor, lakosság, légi közlekedés. Tehát a táblázat alapján például a légi közlekedés átlagosan 75 százalékkal esett vissza a legdurvább, 3-as kategória bevezetése esetén. Ami még érdekes, bár nem meglepő, hogy a hármas korlátozási indexnél 5 százalékkal nőtt a lakosság karbonkibocsátása.

table 1

A 6 gazdasági szektor egyébként az alábbi arányban felelős a globális szén-dioxid kibocsátásokért:

  • áramtermelés: 44,3%
  • ipari termelés: 22,4%
  • földfelszíni közlekedés: 20,6%
  • állami szektor: 4,2%
  • lakosság: 5,6%
  • légi közlekedés: 2,8%

Beszakadt a világ szén-dioxid kibocsátása

Az aktivitáscsökkenések hatására pedig 17 százalékkal csökkenhetett a világ szén-dioxid kibocsátása április 7-én (amikor a globális restrikciók a csúcson voltak), a 2019-es átlagos emisszióhoz viszonyítva.

Az alábbi grafikon jól szemlélteti, hogy április 7-én 2006-os szintekre eshetett vissza a világ napi átlagos szén-dioxid kibocsátása.

Amennyiben 2020 januárjához viszonyítunk százalékos alapon, akkor az alábbi ábra szemlélteti, hogyan alakulhatott idén a globális karbon-emisszió, ahol a rózsaszín terület a becslés bizonytalanságát jelzi.

A felszíni közlekedés drámai csökkenése járult a legjobban hozzá a globális karbonkibocsátáshoz

A legnagyobb hozzájárulást a szén-dioxid kibocsátás csökkenéséhez a felszíni közlekedés 36 százalékos visszaesése okozta, mely 7,5 tonnával csökkenthette a becslés szerint az emberiség szén-dioxid emisszióját napi átlagban. A repülés szenvedte el aktivitásban a legnagyobb visszaesést, azonban még így is csak 1,5 tonnával járulhatott hozzá a napi karbonkibocsátás csökkenéséhez.

chart_4

Mi várható 2020 egészét tekintve?

Az, hogy 2020 egészének viszonylatában mekkora lehet a bolygó egészét tekintve a szén-dioxid kibocsátáscsökkenés, a járványhelyzet további alakulásától függ.

A legoptimistább esetben 4 százalékkal csökkenhet a világ karbonkibocsátása 2020-ban 2019-hez képest, azonban amennyiben visszatérne a járvány, akkor a 7 százalékot is elérheti.

Az előző krízisekből az a minta látszik kirajzolódni, hogy igen rövid életűnek bizonyultak a szén-dioxid kibocsátás csökkenések, mint például 2008-2009 esetén is ez volt megfigyelhető. 2009-ben 1,4 százalékkal csökkent az emberiség szén-dioxid kibocsátása, azonban 2010-ben már 5,1 százalékkal emelkedett. Az egyetlen kivételt az képezi, amikor az energetikai rendszert éri hosszabb távon egy sokkhatás, mint például az olajkrízisek az 1970-es és 1980-as években.

Nagy kérdés, hogy vajon a járvány okoz-e bármilyen strukturális változást az emberiség szén-dioxid kibocsátásában, ugyanis amennyiben nem, akkor könnyen elképzelhető, hogy a vírus eltűnése után akár egy az eddiginél is meredekebben növekvő pályára állhat az emberiség karbon emissziója.

Címlapkép: Maps4media via Getty Images

járvány koronavírus brazília
Frankfurti tőzsde
virág barnabás mnb
trend és varos
mol campus látványterv
olaj, wti
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Miért előnyös trendkövető kereskedővé válni, hogyan azonosítod a piaci irányokat?
Online előadás
Egyszerű, kézzel fogható praktikák, termékek az olajár meglovaglásához.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
Frankfurti tőzsde