hekker
Üzlet

Milliárdos üzlet jön a magyar tőzsdén, hogy lehet meghekkelni a rendszert?

Érdekes formáját választotta a Magyar Telekom a részvényesek javadalmazásának, a vállalat aukció keretében akár 5,2 milliárd forintnyi Telekom-papírt is megvásárolhat a részvényesektől. A tranzakcióra június 25-én kerül sor, sokan várják már a nagy napot, a befektetők egy része arra számít, hogy a piaci árfolyamnál akár jóval drágábban is eladhatja a részvényeit a Telekomnak, egyesek már azon gondolkodnak, hogyan lehetne meghekkelni az aukciót, és valahogy magasabb eladási árat elérni. Spoiler: ha nem akar, nem hogy magas áron, de egyáltalán nem vesz részvényt a Telekom. A tranzakcióval kapcsolatban sok a kérdés, ezekre kerestük meg a válaszokat.

Mire készül a Magyar Telekom?

A Magyar Telekom legfeljebb 5,2 milliárd forint összértékben tervez részvényeket visszavásárolni június 25-én, vagyis ezen a héten csütörtökön egy aukció keretében.

Miért pont saját részvény visszavásárlás?

A vállalat idén február közepén jelentette be, hogy a korábbi, részvényenként 27 forintos előrejelzéshez képest 20 forint osztalékról és 5,2 milliárd forintos részvény visszavásárlásról döntött a menedzsment, az osztalék csökkentésének oka részben az, hogy 12 hónapon belül 2 komoly frekvenciatendert tartanak (idén és a 2022-ben lejáró frekvenciák miatt 2021-ben), ezeknek a pénzügyi hatásai pedig nehezen előrejelezhetők.

Egyébként a Deutsche Telekom másik két leánycégénél, a görög OTE-nál és a horvát Hrvatski Telekomnál is hasonló a helyzet, az elmúlt években az osztalékon felül ott is részvényeket vásároltak vissza a telekom cégek, vagyis nem egy külön utas megoldásról van szó a Magyar Telekomnál.

Mi a vállalat motivációja?

Hivatalosan a részvényesek javadalmazása céljából vásárol vissza részvényeket a Magyar Telekom, de az is igaz, hogy a lépéssel az anyacég, a Deutsche Telekom tőkehelyzetet optimalizál, és a DT hosszútávú célja lehet az is, hogy (más leánycégeinél is) csökkentse a közkézhányadot.

Kik vehetnek részt az aukción?

Azok a részvényesek, akik az aukció keretében értékesítenék a részvényeiket, az aukció napján, vagyis június 25-én rendelkezniük kell Magyar Telekom részvénnyel, a T+2-es elszámolási szabály szerint ehhez legkésőbb június 23-án vásárolniuk kell Telekom részvényt.

Mi történik június 25-én?

A kereskedés az azonnali piaci szabályoknak megfelelően, vagyis 8:30-tól 9 óráig nyitó aukciós szakasszal kezdődik, ott alakul ki az egyensúlyi piaci ár vagy nyitóár, ami az aukció szempontjából kiemelten fontos, erről majd lejjebb részletesebben. 9 órakor elkezdődik a folyamatos kereskedés szakasz, ami azonban csak 10 óráig tart, mivel a Magyar Telekom az aukció napjára az ajánlatgyűjtési szakasz kezdetétől, vagyis 10 órától kezdeményezi részvényei tőzsdei kereskedésének felfüggesztését. Az ajánlatgyűjtési szakasz hivatalosan 10 órától 13 óráig tart (erről az ügyfeleknek érdemes a befektetési szolgáltatójuknál érdeklődni, mivel az aukciós eljárásban alkalmazott MMTS1 rendszer manuális közreműködést igényel, van olyan szolgáltató, amelyik az ajánlatok BÉT-re történő benyújtását csak abban az esetben tudja garantálni, ha az ügyfelek az ajánlataikat 12:30-ig megteszik), az ügyletkötési időszak 13 órától 15:30-ig. Ezután elvileg újra elindulhat a folyamatos kereskedés a Magyar Telekom részvényeivel, de érdemes azzal számolni, hogy aznap már nem lehet kereskedni a vállalat papírjaival.

Milyen áron, mekkora mennyiséget vásárolhat a Magyar Telekom?

Az árra és a volumenre vonatkozóan is van felső korlát, az alatt azonban a társaság gyakorlatilag belátása szerint dönt, a forgatókönyvek között az is szerepel, hogy végül nem vásárol a június 25-i aukcióban részvényeket, de persze nem ez az alapszcenárió.

A felső korlátok:

  • A Telekom által fizetett részvényenkénti ár nem haladhatja meg 5 százaléknál nagyobb mértékben az aznapi nyitó aukciós szakaszban kialakult nyitóárat, valamint nem lehet magasabb a 2019-es auditált beszámolóban szereplő részvényenkénti saját tőkénél, azaz részvényenként 567 forintnál,
  • a keretösszeg 5,2 milliárd forint, vagyis ennél nagyobb volumenben nem vásárolhat vissza részvényeket a Magyar Telekom.

Az aukciós rendszer által befogadott eladási ajánlatokat ár szerint sorba rendezik, majd a társaság a beérkezett ellenajánlatok és a részvényenkénti ellenértékre vonatkozó korlátok figyelembevételével belátása szerint meghatározza az elfogadott legmagasabb árszintet. A részvények megvásárlására a legalacsonyabb ajánlattételi árszintről indulva kerül sor, legfeljebb a meghatározott keretösszeg erejéig.

Miért fontos a nyitóár?

Az előző válaszból már kiderült, hogy azért fontos az aukció napján az aukciós szakaszban kialakuló egyensúlyi piaci ár, mert az az egyik felső korlátja a Telekom által fizetett részvényenkénti árnak. Vagyis, amennyiben magasabb nyitóár alakul ki, akkor elvileg a Telekom magasabb árig vásárolhatja a részvényeit. Elvileg, mert a Telekomot semmi sem kötelezi, hogy magasabb áron vásároljon csak amiatt, mert a plafon magasabban van.

Mi történik, ha nem meríti ki a keretösszeget a Telekom?

Gyakorlatilag semmi sem kötelezi a Magyar Telekomot, hogy az 5,2 milliárd forintos keretösszeget teljes egészében kimerítse. A közgyűlés felhatalmazása (a koronavírus-járvány miatt igazgatósági döntés) nem korlátozza az igazgatóságot, hogy tőzsdén vagy tőzsdén kívül vásároljon részvényeket, vagyis akár tőzsdén is veheti a papírjait a Magyar Telekom. Arról nem volt szó, hogy a fennmaradó részt osztalékként is kifizetheti a társaság, ahhoz újabb közgyűlési jóváhagyásra lenne szükség.

Sok az 5,2 milliárd forintnyi volumen?

Az attól függ. Idén a napi átlagforgalom a Telekom részvényeiben 298 millió forint, ezzel számolva több mint 17 napi forgalomról van szó, vagyis ekkora tranzakció tőzsdei kereskedésben csak napok vagy hetek alatt lett volna megvalósítható, ebből a szempontból nagy volumenről van szó. A mennyiség azonban nem sok a jelenleg 167 milliárd forintnyi közkézhányadhoz lépest, ha az anyacég célja részben a Magyar Telekom free floatjának csökkentése, akkor az azért 5 milliárd forintos lépésekkel is eltartana néhány évig.

Hogy lehet meghackelni a rendszert?

Sok befektetőt érdekel az, hogy hogyan lehet kicselezni a Telekomot, és a piacinál jóval magasabb áron eladni a vállalatnak a részvényeket. Nos, leginkább sehogy, mert bár a nyitóárat az alacsony forgalmú nyitó aukciós szakaszban nem lehetetlen magasra tornászni, így a plafon (nyitóár +5%) magasan lehet, és az ajánlatgyűjtési szakaszban is be lehet vinni eladásokat a piacinál magasabb árfolyamon, a Telekom belátása szerint dönt a vételekről, extrém esetben úgy is dönthet, hogy a 25-i aukción nem vásárol részvényeket.

Végleges az eladási ajánlat?

Az, hogy a befektetők az ajánlatuk megtétele után módosíthatják vagy törölhetik-e az eladási ajánlatukat, a befektetési szolgáltatók jogköre. Tudunk olyan szolgáltatóról, amelyik a módosítást nem, a törlést viszont engedélyezi, erről minden ügyfélnek a saját szolgáltatójánál kell érdeklődnie.

Mikor derül ki az aukció eredménye?

A Magyar Telekom a tranzakció zárását követően, tehát akár már június 25-én, 15:30 után közleményt tesz közzé az aukció eredményéről.

Mi a terv a visszavásárolt részvényekkel?

Erről nem nyilatkozott a társaság, de hivatalosan a részvényesek javadalmazása céljából vásárol vissza részvényeket a Magyar Telekom, ha ez így van, akkor viszont a társaságnak be kellene vonnia a visszavásárolt részvényeket.

Hogyan profitálhatnak a részvényesek az aukcióból?

Értelemszerűen azok a részvényesek, akik a bekerülési áruknál magasabb árfolyamon adnak el részvényeket a Magyar Telekomnak, árfolyamnyereséget érnek el.

Az aukció lakossági és intézményi befektetők számára is nyitott, de míg előbbieknek már eddig is lehetőségük volt részvényeket értékesíteni, az intézményi tulajdonosoknál már más a helyzet, ők a relatíve alacsony napi forgalom mellett csak korlátozottan tudnak megválni nagyobb pozíciójuktól, az aukcióból ők úgy profitálnak, hogy akár nagyobb részvénycsomagokat is tudnak értékesíteni.

És végül, azok is profitálnak az aukcióból, akik továbbra is részvényesei maradnak a Telekomnak, hiszen, ha csökken a kint lévő részvények mennyisége, akkor ceteris paribus emelkedik az egy részvényre jutó könyv szerinti érték, profit és osztalék is.    

Milyen költséggel jár az aukcióban történő eladás?

Erről is érdemes a befektetési szolgáltatóknál érdeklődni, de nem reprezentatív felmérésünk alapján a szolgáltatók a hagyományos tőzsdei eladás költségéhez hasonló költséget számítanak fel, annak ellenére, hogy itt tőzsdén kívüli, OTC ügyletről van szó.

Hogy néz ki az adózás?

A részvények eladásával megszerzett jövedelem a kamatadó hatálya alá tartozik, a kamatjövedelem után 15 százalék kamatadót kell fizetni. Fontos, hogy az aukció keretében történő eladás OTC tranzakciónak minősül, ezért értelmezésünk szerint az azokon a pozíciókon elért nyereség vagy veszteség nem állítható szembe a szabályozott piacon realizált nyereséggel vagy veszteséggel.

Amennyiben TBSZ számlán tartott Magyar Telekom részvényeket értékesít a befektető, az más, TBSZ-en tartott eszközökhöz hasonlóan adózik, vagyis amennyiben a befektető a 3. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, akkor a növekmény 10 százalékos adókulccsal adózik, ha pedig az 5. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, akkor a növekmény nem adózik.

etterem
koronavirus_strand
horvátország tengerpart shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Tiktok shutterstock