Folyik a küzdelem a koronavírus ellenszeréért
- Világszerte közel tizenötmillióan fertőződtek meg a koronavírus-járványban, míg a járvány halálos áldozatainak száma a globálisan 610 ezret is meghaladta baltimore-i Johns Hopkins Egyetem keddi összesítése szerint. A biotechnológiai cégek és a gyógyszergyártó vállalatok eközben versenyt futnak az idővel a koronavírus elleni vakcina és gyógyszer kifejlesztése érdekében.
- Az amerikai kormányzat az Operation Warp Speed névre keresztelt program keretében megkísérli lerövidíteni a koronavírus-vakcina kifejlesztéséhez szükséges időt. A program célja, hogy háromszáz millió dózisnyi koronavírus vakcinát szállítson a jövő év januárjáig, azonban a program nem csupán a vakcinák fejlesztésére vonatkozik, amellett más beruházásokat is finanszíroz, például a különböző vakcinákhoz szükséges ellátási láncokkal kapcsolatos fejlesztésekre is áldoznak, élve azzal a feltételezéssel, hogy nem lesz mindegyik vakcina-fejlesztés sikeres.
- Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) igazgatója korábban elmondta, hogy óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az idei év végére lesz legalább egy olyan vakcina, amely biztonságosnak és hatékonynak bizonyul a kísérletek során.
- Hasonló nyilatkozatot tett korábban Anthony Fauci is, az allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó amerikai intézet igazgatója nemrég úgy vélte, nincs arra garancia, hogy egy vakcina eredményes legyen, azonban ezt mégis valószínűnek nevezte a szakember.
Sorban érkeznek a fontos bejelentések
A kutatók világszerte több mint százhatvan koronavírus elleni vakcinát fejlesztenek, amelyek közül közel harminc immár az emberi kísérletek szakaszában jár, a befektetők eközben kiemelt figyelmet szentelnek a vakcinákkal kapcsolatos híreknek, amelyek sorban érkeznek az elmúlt hetek folyamán. Hétfőn jó hírek érkeztek egy koronavírus elleni vakcinával kapcsolatban, az Oxfordi Egyetem által fejlesztett potenciális koronavírus-vakcina erős immunválaszt váltott ki egy nagyméretű, korai szakaszú, embereken végzett vizsgálat során, a hétfőn publikált adatok szerint. Az Oxfordi Egyetem kutatói az AstraZeneca gyógyszergyártóval együttműködve ChAdOx1 nCoV-19-nek nevezik a kísérleti vakcinájukat. Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetének igazgatója elmondta, hogy az erős immunválasz azt jelenti, hogy a vakcina nagyobb valószínűséggel nyújt védelmet a vírus ellen. Az AstraZenca papírjai nagyot emelkedtek idén, a társaság részvényárfolyama idén 21,2 százalékkal került feljebb.
Hétfőn jó hírről számolt be a Pfizer és a BioNTech is, miután újabb adatokat tettek közzé a két cég kísérleti koronavírus vakcinájáról, amelyek azt mutatták, hogy a vakcina biztonságos, és immunválaszt váltott ki a betegekben. A múlt héten mindemellett azt is bejelentették, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóságtól (FDA) két kísérleti koronavírus-vakcina kapott engedélyt a gyorsított jóváhagyatási eljárásban való részvételre.
A vakcinákat a német BioNTech és az amerikai Pfizer közösen fejleszti, a BNT162b1 és a BNT162b2 vakcinák része annak a négy vakcinának, melyeken jelenleg dolgozik a két gyógyszergyár. A BNT162b1 embereken való tesztelése július elején kezdődött, eddig ígéretesek az eredmények. Ha a kísérletek sikeresnek bizonyulnak és a vakcinák felügyeleti jóváhagyást kapnak, a vállalatok körülbelül 100 millió dózist gyárthatnak idén, jövőre pedig még 1,2 milliárdot. A BioNTech papírjai idén hatalmasat emelkedtek, a cég részvényárfolyama idén 160,3 százalékkal került feljebb.
A Pfizer néhány hete kedvező eredményeket közölt a koronavírus-vakcinája emberi tesztjeivel kapcsolatban, a társaság akkor arról számolt be, hogy a négy vakcinajelöltjéből az egyik hatására antitestek kezdtek termelődni, ami szükséges ahhoz, hogy kiépüljön a vírussal szembeni immunitás. Azoknál, akik 10 vagy 30 mikrogrammnyi vakcinát kaptak két alkalommal, mindegyik tesztalanynál megfigyelhető volt anitestek termelődése 28 nappal később. A Pfizer árfolyama idén 6,8 százalékkal került lejjebb.
A fontos bejelentések egymás után érkeznek: a múlt héten az amerikai biotechnológiai cég, a Moderna jó hírekről számolt be a társaság koronavírus-vakcinájával kapcsolatban. A klinikai teszt során annál a negyvenöt páciensnél, aki megkapta a hatóanyagot, erős immunválaszt tapasztaltak, megkezdődött az antitestek termelése, amellyel pedig kiépülhet a koronavírus elleni immunitás.
A Moderna hírvivő RNS (mRNS) alapú vakcinával kísérletezik, márciusban kezdte tesztelni embereken a készítményt, ezek voltak az első fázis eredményei. A résztvevőket még egy éven keresztül megfigyelik. A hónapban léphetnek a harmadik fázisba a tesztek, amikor azt vizsgálják, hogy a vakcina csökkenti-e szignifikánsan a covid-betegség kialakulásának kockázatát. A Moderna árfolyama az idei évben valósággal szárnyalt, a cég részvényárfolyama idén 316,9 százalékot emelkedett.
Az elmúlt hetek folyamán több jó hír is érkezett a koronavírus egyik ígéretes gyógyszerével, a Gilead Sciences remdesivir nevű antivirális készítményével kapcsolatban. A július elején publikált adatok szerint a vizsgálatok azt mutatták, hogy a súlyos állapotú betegeknél 62 százalékkal csökkentette a remdesivir a halálozást a hagyományos kezeléshez képest, a súlyos állapotú betegeknél 62 százalékkal csökkentette a remdesivir a halálozást a hagyományos kezeléshez képest.
A dél-koreai járványügyi központ nemrég arról számolt be, hogy háromból egy súlyos koronavírusos dél-koreai beteg állapota javult, miután a Gilead gyógyszergyártó Remdesivir nevű vírus elleni készítményével kezdték el kezelni. A Gilead Sciences árfolyama idén 20,1 százalékkal került feljebb.
Folyik a harc a vakcinákért
Miközben a biotechnológiai társaságok és a gyógyszergyártó cégek óriási erőfeszítéseket tesznek a koronavírus elleni vakcinák kifejlesztése érdekében, mások mindent megtesznek azért, hogy ezen információkhoz hozzáférjenek, miután az amerikai védelmi hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hackerek próbáltak meg információkat ellopni kanadai és amerikai védőoltás-fejlesztésről. Az amerikai U.S. Department for Homeland Security, a Cybersecurity Infrastructure Security Agency, és a kanadai National Security Agency tájékoztatása szerint az APT29 nevű csoport állhat a támadások mögött. A csoport, melyet az orosz titkosszolgálatokhoz kötődőnek tartanak, célzott adathalász támadásokat indított, illetve rosszindulatú kémszoftvereket próbált bejuttatni a koronavírus elleni védőoltást kutatók rendszereibe.
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója nem sokkal később arról beszélt, hogy mások az orosz vakcina sikerétől tartva megpróbálják hátrányos helyzetbe hozni Oroszországot. Kirill Dmitrijev szerint az orosz vakcina potenciálisan az első lehet a piacon, majd azt is hozzátette, hogy Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy ellopja a brit vakcinát, mert a brit-svéd AstraZeneca gyógyszeripari cég, amely az Oxfordi Egyetem partnere az oltóanyag fejlesztésében, már átadta a technológiát és a know-howt az RFPI portfóliójához tartozó orosz R-Pharmnak, amely ily módon "nyugodtan és törvényesen gyárthatja" a vakcinát.
Sok minden csúszhat még félre
A koronavírus-vakcinák fejlesztésébe fektetett hatalmas összegek ellenére sem garantált, hogy hamarosan elkészülhet a vakcina. A koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos korai vizsgálati eredmények a jó irányba mutatnak, azonban ezeknél további értékelésre van szükség, mielőtt jóváhagynák azok széleskörű felhasználását, ehhez több tízezer emberi kísérlet szükséges. A vakcina biztonságosságának és hatékonyságának megállapítása is hosszabb időt vehet igénybe. A kutatók abban sem biztosak, hogy a SARS-CoV-2 elleni antitestek jelenléte immunitást biztosít-e, és nem tudják, hogy mindez mennyi időn tart; ennek felderítése szintén időt vesz igénybe.
Amennyiben az év végéig egy vakcina hatékonynak és biztonságosnak is bizonyulna, a járvány megállítása érdekékben koordinált erőfeszítésekre van szükség, a népesség elég nagy részét kell beoltani ahhoz, hogy kialakulhasson a nyájimmunitás. Mindez szintén időbe telik, és a kormányoknak nehéz döntéseket kell meghoznia azzal kapcsolatban, hogy ki férhet majd hozzá először a vakcinához. Érdemes továbbá azt is megjegyezni, hogy a járvány megfékezéséhez többek között globális ellátási lánc és kiterjedt gyártási kapacitások szükségesek.
Címlapkép forrása: Patrick Pleul/picture alliance via Getty Images
