box
Üzlet

Koronavírus: Mennyire ütésálló az OTP, a Mol a Richter és a Telekom?

Az első negyedévben még relatíve jól teljesítettek a tőzsdén jegyzett hazai nagyvállalatok, hiszen a koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések negatív hatásai lényegében március utolsó heteiben jelentkeztek, a második negyedévben azonban már lényegesen nehezebb iparági környezettel szembesültek a vállalatok, ez pedig több esetben az eredményükön is meglátszott. Hogy mennyire fontos téma most a járvány, jól mutatja, hogy a négy blue chip, az OTP, a Mol, a Richter és a Magyar Telekom első féléves beszámolójában közel 140-szer szerepel a koronavírus, a járvány vagy a Covid kifejezés, az üzleti folyamatok alakulásának nagy részét az epidémiával magyarázták a cégek, amelyek nagyon eltérő pályát futottak be az év első hat hónapjában. Miközben a Richter még a válság egyik nyertesének is mondható, a gyógyszercég bevételei és profitja is emelkedett, a Mol eredménye jelentősen csökkent, a vállalat masszívan veszteséges lett. Az OTP bevételein és hitelportfóliójának minőségén már kezd látszani a válság hatása, profitját alaposan megütötte a magas céltartalékolás, a Magyar Telekom operációja pedig eddig relatíve rezisztensnek mondható, a fontosabb eredménysorokon nem látszik érdemi romlás. Megnéztük, hogyan teljesítettek a magyar blue chipek az első félévben.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Covid

A koronavírus messze a legfontosabb esemény volt az idei első félévben a hazai vállalatok életében is, a pandémiát követő korlátozások alaposan felforgatták a legtöbb társaság életét. Hogy mennyire fontos témáról van szó, jól mutatja, hogy az első féléves beszámolókban számtalanszor előfordult a koronavírus, a járvány és a Covid kifejezés.

Bevételek

Nehéz összehasonlítani a hazai blue chipek bevételeit, egy bank összes bevételét egy olajtársaság nettó árbevételével összevetni (utóbbinál sem a menedzsment, sem a piaci szereplők nem erre az eredménysorra fókuszálnak), de az idei első féléves számok is jól mutatják, hogy a blue chipek közül a bevételek alapján legnagyobb Mol, és a legkisebb Richter között nagyságrendi különbség van.

A bevételek változása is beszédes, mert miközben az OTP és a Richter bevételei 14 illetve 15 százalékkal emelkedtek, addig a Magyar Telekomé 1 százalékkal, a Molé pedig több mint ötödével esett.

A teljes képhez azonban több disclaimer is tartozik. Kezdjük az OTP-vel! Az első félévben az összes bevétel 14, a nettó kamateredmény 18, a díj-és jutalék eredmény pedig 9 százalékkal nőtt. Azonban a bankcsoport bevételeinek impresszív növekedése mögött nagyrészt az akvizíciók hatása áll, a csoport eredményébe 2019 második félévében került be a montenegrói, a moldáv és a szerb bank, idén januártól pedig a szlovén SKB. Az akvizíciók hatásától tisztítva az összes bevétel már csak 3, a nettó kamateredmény 6, a díj-és jutalék eredmény pedig csak 1 százalékkal nőtt volna, ami a nem optimális működési környezet fényében még mindig nem rossz. Ha pedig a devizahatástól is tisztítanánk a bevételeket, akkor az összes bevétel már 1 százalékkal csökkent volna, a nettó kamateredmény 2 százalékos növekedése és a díj-és jutalék eredmény 2 százalékos csökkenése mellett.

A Molnál a fontos szegmensek mindegyikében jelentősen csökkentek a bevételek, keresleti és kínálati sokk egyszerre jellemezte az olajtársaság működési környezetét, aminek következtében az Upstream bevétele 30, a Downstreamé 25, a Fogyasztói szolgáltatásoké pedig 15 százalékot esett az első félévben, az ezekhez képest jóval kisebb bevételű Gáz üzletág bevétele 7 százalékkal emelkedett. Az OTP-hez hasonlóan itt is lehetne disclaimert tenni, hiszen például az átlagos napi szénhidrogén-termelés növekedése az azerbajdzsáni ACG mező portfólióba történő integrálásával magyarázható, amelyet részben ellensúlyozott a közép-kelet-európai régió érett mezőinek további termeléscsökkenése. Az Upstream szegmens bevételeinek esését azonban a termelés növekedése csak tompította, az átlagos realizált szénhidrogén árak ugyanis 36 százalékkal csökkentek 2019 első félévéhez képest, a realizált nyersolaj- és kondenzátumár 38 százalékkal, a realizált gázár 34 százalékkal zuhant.

A Richter bevétele szárnyalt az első félévben, itt 3 fontos tényezőt érdemes külön kiemelni: a piacok közül az amerikait, a specializált termékek közül a cariprazine-t, harmadikként pedig a devizahatást. A Richter bevételei 15,4 százalékkal nőttek az első félévben, ezen belül a gyógyszergyártás árbevétele 18,3 százalékkal nőtt (az amerikai piacon a bevételek 64 százalékkal, 20,7 milliárd forinttal nőttek!). A kiemelt specializált termékek bevétele 31,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a carprazine értékesítéséből származó bevétel 80 százalékkal, összesen 20 milliárd forinttal bővült. A nagy-és kis-kereskedelmi szegmens árbevétele 6,2 százalékkal nőtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a konszolidált árbevételt 16,2 milliárd forinttal növelte a devizaárfolyamoknak a Richter forintban kimutatott bevételei szempontjából kedvező elmozdulása, euróban számolva az első félév bevételének növekedése 7 százalék lett volna.

A Magyar Telekom összes bevétele csupán 1 százalékkal csökkent az első félévben, a visszaesésben egyértelműen a rendszerintegráció/IT bevételek visszaesése játszott szerepet, mivel a mobil- és a vezetékes bevételek is emelkedtek. A mobil bevételek elsősorban az adatbevételek 10 és a készülékértékesítés bevételeinek 6 százalékos bővülésének köszönhetően 2,6 százalékkal nőttek, a vezetékes bevételek 0,6 százalékos emelkedésében pedig elsősorban a közel 10 százalékkal bővülő szélessávú kiskereskedelmi bevételeknek és a 6,6 százalékkal emelkedő TV-bevételeknek volt szerepe. Az igencsak hektikusan alakuló rendszerintegráció/IT bevételek 18 százalékkal zuhantak, elsősorban a magyar közszféra és a vállalati szektor projektjeiből származó alacsonyabb bevételek miatt.

EBITDA

Bér a vállalatok igyekeztek a sok esetben visszaeső bevételekre erős költségkontrollal reagálni, az operatív eredmény stabilizálása nem minden esetben sikerült.

A Mol újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 6 százalékkal 305 milliárd forintra csökkent az első félévben. Ez úgy jött össze, hogy az első negyedév 191 milliárd forintos eredménnyel még kifejezetten erős volt, a második negyedévi EBITDA azonban már 38 százalékkal 114 milliárd forintra zuhant. Az első félévben az Upstream és a Downstream eredménye is nagyot esett, a Gáz szegmens és a Fogyasztói szolgáltatások bevételei azonban tompították a negatív hatást.

A Magyar Telekom EBITDA-ja csupán mérsékelten, 0,8 százalékkal 102,5 százalékra csökkent, a közvetett költségekben elért megtakarítások nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni az alacsonyabb bruttó fedezetet.

A Richter EBITDA-ja 35 százalékkal 70,2 milliárd forintra nőtt, elsősorban az emelkedő bevételeknek és az erős költségkontroll miatt bővülő üzleti tevékenység eredményének köszönhetően.

Adózott eredmény

A 4 nagy hazai, tőzsdén jegyzett cég közül az OTP, a Richter és a Magyar Telekom ért el profitot az első félévben, a Mol pedig masszívan veszteséges volt.

Az OTP-nél tavaly már hozzászoktunk, hogy a bank negyedévente nagyságrendileg 100 milliárd forint adózott eredményt termelő pénzgyár, ahhoz képest az idén első féléves 75 milliárd forintos, az egy évvel korábbihoz képest 58 százalékkal alacsonyabb profit csalódás lehetne, ha nem ismernénk az elmúlt hónapok eseményeit. A bankcsoport az első negyedévben 91,7 milliárd forint kockázati költség megképzése után 4 milliárd forint veszteséget ért el, a negyedévben az orosz, a szlovák, a román és a montenegrói leánybank is veszteséges volt. A gigantikus céltartalékolásra egyébként nem az aktuális portfólióromlás miatt volt szükség, a bankcsoport a koronavírus-járvány miatt jelentkező várható negatív hatásokra reagált az első negyedévben, a többlet kockázati költség előretekintő megképzése nélkül a kockázati költségek negyedéves nagysága kb. 10 százaléka lett volna a ténylegesen megképzettnek, ezen belül az OTP hazai alaptevékenységében továbbra is pozitív lett volna az első negyedéves kockázat költség. A második negyedévben már jelentősen csökkent a kockázati költségek szintje, azzal a 39 milliárd forinttal együtt az első félévben közel 131 milliárd forint ct-zés történt, amivel az OTP gyakorlatilag előre elkészítette a házi feladatot, a későbbi várható portfólióromlásra felkészülve. Ezek fényében nem rossz az OTP első féléves 75 milliárd forintos profitja.

A Richter az első félévben 60,5 milliárd forint adózott eredményt ért el, 53 százalékkal magasabbat, mint egy éve. A bevételek emelkedése gyakorlatilag a teljes eredménykimutatáson „átszivárgott”, a bevételek 37, a bruttó fedezet 25, az adózás előtti és az adózott eredmény pedig 21-21 milliárd forinttal emelkedett. A profit megoszlása az első két negyedévben egyenletesnek mondható, közel fele-fele arányban érkezett az eredmény az idei első és második negyedévben.

A Magyar Telekom adózott eredménye köze 9 milliárd forint volt az első félévben, 46 százalékkal alacsonyabb, mint 2019-ben. Ez úgy jött össze, hogy az első negyedévben 1,6 milliárd forint veszteséget ért el a Telekom, a második negyedévben pedig 10,5 milliárd forint profitot. Az adózott eredmény első féléves visszaesésében a csökkenő bevételek, a magasabb értékcsökkenési leírás és a magasabb nettó pénzügyi veszteség játszott szerepet.

A hazai blue chipek közül egyedül a Mol volt veszteséges az első félévben, nem is kicsit, az első negyedéves 48,4 után a második negyedévben 41,5 milliárd forint veszteséget ért el a vállalat, az első félévben így összesen 90 milliárd forint volt a mínusz. A profit csökkenésében a zuhanó bevételek mellett a pénzügyi műveletek soron jelentkező jelentős mínusz okozta.

Árfolyamok

A vállalatok első féléves teljesítményét nagyjából visszatükrözi a cégek részvényárfolyamának idei alakulása is. Az emelkedő bevételt és profitot elérő Richter részvényárfolyama 13 százalékot emelkedett idén, amiben persze benne van az is, hogy a pandémia miatt az egészségügy és a gyógyszeripar is felértékelődött. A Magyar Telekom defenzív részvényként 14 százalékos eséssel felülteljesíti a teljes piacot (BUX index), az OTP és a Mol azonban már nem, előbbi esetében az esés egyrészt magas bázisból történt, hiszen tavaly év végén történelmi csúcsa közelében, 2015 eleje óta 4,5-szörösére emelkedő árfolyam után jött az idei esés, másrészt a befektetők nem is feltétlenül a jelenlegi helyzetet (a bevételeken vagy a portfólióminőségen még alig látszik a válság hatása), hanem a később, például a több országban bevezetett hiteltörlesztési moratórium után várható portfólióromlást kezdték el beárazni. A Molnál a befektetők a szénhidrogénárak zuhanásának, a vállalat termékei iránti kereslet visszaesésének vagy a készletátértékelésnek a negatív hatását, a meredeken visszaeső EBITDA-t és szabad pénzáramot árazzák.    

Címlapkép: Igor Golovniov/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

jarmuipar szignicsor
pf_biztosito-173681134-20200913
orbanvarga
csehország prága
kórház orvosok koronavírus
hitel és maszk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
koronavirus_maszk