autobaleset
Üzlet

Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata

Az MNB az extrém nagyságú díjak mellett a KGFB károkozói pótdíj túlzott mértéke ellen lép fel, ez ugyanis kiüresítheti az ügyfelek számára átlátható bonus-malus rendszer kockázatalapú díjazását. A szélsőséges károkozói pótdíjak mérséklése önmagában nem növeli meg a KGFB díjakat. Az idei I. félévben a járvány miatt kevesebb volt a járműkár, jobb volt a biztosítók eredménye az üzletágban. Ez és a verseny várható növekedése is a díjemelkedések ellen hat.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Az elmúlt napokban alaposan megmozgatta a szakmai közvéleményt két, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) vonatkozó hír. Szeptember 11-én előbb az MNB tette közzé a KGFB díjtarifák felülvizsgálatára felhívó körlevelét, majd szeptember 15-én az Alapvető Jogok Biztosa közölte, hogy a KGFB díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi. Bár az MNB közleményben fejtette ki a körlevél kiadásának célját, azóta többféle interpretáció látott napvilágot.

A KGFB-t mindig is kiemelt figyelem övezte, alapvetően két ok miatt. Egyrészt a hazai biztosítási piac kiemelt terméke, hiszen a teljes biztosítási díjbevétel számottevő részét (2019-ben 20%-át, 230 milliárd forintot) adja. Ezen túl a jogszabályban rögzített kötelező jelleg miatt a lakosság széles rétegét, jelenleg mintegy 5,6 millió ügyfelet érint. A termék kockázataival is kitűnik a többi biztosítás közül: a díjak meghatározását nehezítik például a nemzetközi vagy az előre nehezen kalkulálható személyi sérüléses károk. Ezek rendezése hosszan, akár tíz évnél tovább is eltarthat. Utóbbiaknál megjelenik a tartalékolási kockázat is, azaz, hogy a biztosító mekkora összeget tegyen félre a károk végső kifizetésére.

E bizonytalanságok miatt is ciklikusság jellemzi a KGFB piacot: a biztosítók számára nyereséges időszakot nemritkán veszteséges évek követik. A 2010-es évek elején ez odáig fajult, hogy a nem-életbiztosítási termékek esetében gyakran alkalmazott mérőszám, a kombinált mutató jóval 100% fölé emelkedett (1. ábra). A 2012-ben látott 122%-os kombinált mutató például azt jelentette, hogy a biztosítók átlagosan minden 100 forint díjra, 122 forint kárt és költséget fizettek ki. A KGFB-piac 2016-ra konszolidálódott.

A jelentős kockázatok csökkentésére dolgozta ki az MNB biztosítási statisztikai koncepcióját. Ennek a honlapon közzétett adatok bővítése mellett legfőbb célja a Központi KGFB tételes adatbázis (KKTA) létrehozása volt, mely a 2011-es évre visszanyúló, tételes szerződés- és káradatok révén a korábbiaknál szorosabb felügyeleti monitoringot, mélyebb elemzések készítését teszi lehetővé.

Az MNB célul tűzte ki, hogy a biztosítókat is segítse a KKTA. Hosszas egyeztetés után, 2019 decemberétől a KKTA adatszolgáltatást teljesítő biztosítók összessített adatokat kérdezhetnek le, ezzel támogatva saját díj- és tartalékszámításukat. Az adatvisszaadás enyhíti a kisebb állománnyal, kevesebb tapasztalattal rendelkező intézmények problémáját is: a hiányos adatok, statisztikák miatt nagyobb bizonytalansággal, magasabb biztonsági pótlékkal kalkulálják díjaikat, ezáltal magasabb a díjuk.

E jelenség elsősorban a nem lakossági gépjárműveknél, például a buszok, vontatók vagy a pótkocsik díjváltozásánál jelentkezhet. Az ún. kiárazás azt jelenti, hogy megfelelő kárstatisztikai megalapozás nélkül olyan magas díjat ajánl a biztosító, amelyért egyetlen szerződő se fog biztosítást kötni. Emiatt egy adott csoport nem, vagy csak a paramétereihez képest sokszoros áron talál megfelelő számú ajánlatot. Ez ellentétes a KGFB jogszabályban előírt kötelező jellegével, ami, mint piaci magatartás, mindenképp kifogásolható.

Szintén időről időre felbukkan a különböző, különösen a károkozói pótdíjak ügye is. Az MNB-hez is több fogyasztói beadvány érkezett erről, melyekben az ügyfelek a pótdíj mértéke mellett a figyelembe vett időszak hosszát (hány éven belül okoztak kárt) és azt is kifogásolták, hogy bár megtérített kár mellett a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj mégis vonatkozik rájuk.

Az MNB a fenti problémák megoldására pár napja körlevelet adott ki a biztosítóknak. Ennek végrehajtásával a piaci szereplők maguk intézkedhetnek a jogszabályi megfelelés érdekében. A biztosítási törvény ugyanis kimondja, hogy a nem-életbiztosítási termékek (így a KGFB) esetében a díjkalkulációnak tartalmaznia kell többek között a felhasznált kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat. Vagyis a biztosítónak számításokkal szükséges alátámasztania a díjszámítást. Az esetek döntő többségében ezen előírásnak megfelelnek a biztosítók, a KKTA-ból elérhető adatok azonban lehetővé teszik, hogy a korábban adathiány miatt nem teljesíthető számszaki levezetést is elvégezzék. Az MNB a körlevél előkészítése során a piaccal, és azt az észrevételek figyelembevételével véglegezte.

Az MNB körlevelével többek között a károkozói pótdíjak kockázat alapon történő meghatározását szorgalmazza a kiárazási szándék helyett, összhangba hozva a bonus-malus rendszerrel. Piaci elemzésünk alapján a pótdíj mértéke bár 50% körül sűrűsödik, de nagyon széles skálán, 10% és 400% között mozog. E nagy szórás is kérdéseket vet fel a kockázati megalapozottságot illetően, de egyéb probléma is felmerül. Az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) kitevő pótdíjak alkalmazása a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, kiüresítheti a - széles körben ismert, egyszerűen értelmezhető - bonus-malus rendszert. A nagymértékű károkozói pótdíjak így gyengítik a rendszer érthetőségét, átláthatóságát, ami növelheti a fogyasztói kockázatokat, s gyengítheti a biztosításokba vetett közbizalmat is.

Egyes sajtócikkek azt sugallják, hogy a károkozók agresszív és felelőtlen sofőrök, a károkozói pótdíj viszont elrettentő erővel bír. Leszögezendő, hogy a károkozók döntő többségére ez nem jellemző. A KGFB lényege, hogy károkozás esetén megtéríti a vétlen fél kárát, a károkozó „büntetése” pedig a következő időszakok magasabb díja. Súlyos gondatlanság (pl. ittas vezetés) esetén a biztosító bár fizet, de azt a károkozótól visszakéri (regresszálja). Az alacsonyabb mértékű károkozói pótdíj nagy valószínűséggel nem tenné felelőtlenebbé a vezetők viselkedését az utakon, így nem növelné a kárgyakoriságot sem.

A teljes biztosított állományra vonatkozó kárgyakoriság egyébként az utóbbi években folyamatosan csökkent: a 2016-os 3,33%-ról 2019-re 2,97%-ra esett vissza. A magasabb pótdíjak elsősorban az elrettentést, „kiárazást” szolgálják, tényleges kötés vélhetően csak kis számban történik ilyen áron, a többség olcsóbb megoldást keres. Könnyen belátható, hogy az ügyfelek csekély részét érintő pótdíjban történő változások a többi ügyfél díjára is csekély mértékben hathat, miközben egyéb hatások valóban jelentősen befolyásolják a díjakat mind fölfelé, mind lefelé. A díjak változására sokkal nagyobb hatással van a károk gyakoriságának és nagyságának változása, utóbbin keresztül például az alkatrészárak és a szervizdíjak emelkedése.

A hatást tovább enyhítheti a biztosítók közötti verseny, hiszen az is előfordulhat, hogy a kieső díjbevételt nem, vagy csak részben hárítják át az ügyfelekre. Ez azért is igaz, mivel 2020. I. félévében a pandémiás korlátozások hatására rekord alacsonyan alakultak a KGFB károk, s így a biztosítók KGFB eredménye igen kedvezően alakult (2. ábra).

Szintén a díjemelés ellen hat az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által idén júliusban kiadott állásfoglalás, mely szerint a biztosítóknak külön-külön szükséges értékelni termékeiket a pandémiás helyzet szempontjából, például megfelelő fedezetet biztosítottak-e megfelelő áron. Az értékelés eredménye az adott termék átszabásához is vezethet, de felmerülhet például a kármentességi bónuszok növelése vagy akár a biztosítási díjak visszatérítése is.

Mint láttuk a hazai KGFB piacon - egyébként összhangban az európai példákkal - jóval a megszokott szint alatt alakult a kárráfordítás, így érdemes átgondolni, hogy az EIOPA által javasolt lépések közül melyek lehetnek relevánsak a hazai piacon. Figyelembe veendők a KGFB termék sajátosságai, mint például a hosszú kárkifutás, illetve a pandémiás hatás tartóssága vagy éppen egyszeri volta. Mindenesetre az idei, várhatóan kedvező káralakulás határozza majd meg a jövő évi díjemelések mértékét.

Összességében az MNB lépéseinek célja a biztosítók KGFB díjkalkulációjának finomítása, ami a jogszabályi megfelelés támogatása mellett a veszélyközösségen belüli egyensúlyt is megteremtheti és a versenyt is élénkíti.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank Aktuáriusi osztályának, illetve a Biztosítás-, pénztár- és közvetítők felügyeleti igazgatóságának vezetője.

Címlapkép: Shutterstock

orbán viktor parlament
Koronavírus
Az iráni külügyminisztert meghívták a Fehér Házba
A bankokat rettegésben tartó orosz hackerek valójában nem is oroszok
Egyre nagyobb bajban van Nagy-Britannia
nagorno karabakh
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Legfontosabb aktualitások, elemzés, ötletelés.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Compliance szakértő

Compliance szakértő
2020. november 10.
Miből lesz lakásunk, nyugdíjunk, luxusautónk?
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
orbán viktor parlament