szputnyikvakcina
Üzlet

Koronavírus: itt van minden, amit eddig tudni lehet az orosz Szputnyik V vakcináról

Portfolio
Miután a héten megkapta az OGYÉI engedélyét az orosz koronavírus-vakcina, a Szputnyik V vészhelyzeti használatra Magyarországon, Szijjártó Péter ma bejelentette, hogy a magyar kormány már alá is írta a szerződést Oroszországgal nagy mennyiségű oltóanyag beszerzéséről. Ennek kapcsán összegyűjtöttük, hogy mit lehet eddig tudni a Szputnyik V vakcináról.

A Szputnyik V vakcina egy modern technológián alapuló vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) fejlesztette, a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak.

A vektorvakcinák működése

Pécsi virológusok korábbi magyarázata alapján

a vektorvakcina-technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént.

Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy humán adenovírus. A vektorként használt vírus replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik.

Az adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.

Amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így a vektorvakcináknál olyan ritka emberi (a Szputnyik V esetén az Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz (az AstraZeneca ugyenazen technológiájával készült vakcinájánál például csimpánz-adenovírus) kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. 

A vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet.

A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.

A Szputnyik V vakcinából a többi koronavírus-vakcinához hasonlóan 2 dózist kell beadni, 21 nap eltéréssel.

A The New York Times szerint elkezdődtek a tesztelések az egydózisos oltással kapcsolatban is a Gamaleya Intézetnél.

Aki eddig engedélyezték

A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még augusztusban, így ezzel Oroszország lett az első olyan ország a világon, ahol volt engedélyezett covid-vakcina. Azóta Magyarország mellett Fehéroroszországban, Argentínában, Bolíviában, Algériában, Palesztinában, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztánban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban kapott engedélyt a vakcina.

A fejlesztő intézet már kérvényezte a vakcina európai bejegyzését is, az Európai Gyógyszerügynökség februárban kezdheti meg a kapcsolódó vizsgálatokat.

A Bloomberg vakcina-adatbázisa szerint Oroszországban eddig összesen 800 ezer főt oltottak be, az kérdéses, hogy ebből hányan kaptak Szputnyik V-vakcinát, mivel egy másik oltóanyag, az EpicVacCorona is rendelkezik már engedéllyel Oroszországban.

A hatásossági számok

A vakcinával már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az oltás Oroszországban. A fázis 1/2 vizsgálatok eredményeit a neves orvosi szaklapban, a The Lancetben publikálták, miszerint a vakcina biztonságos és erős immunválaszt váltott ki.  

A nagymintás vizsgálatokkal kapcsolatban előzetesen egy 91,4 százalékos hatékonysági számot közölt a fejlesztő intézet (több mint 22 ezer fő beoltása után), de egyelőre az eredményeket nem publikálták hivatalosan.

 A fejlesztéseket élesen kritizálták sokan, mivel még zajlottak a fázis 3 klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program.

Jelenleg több országban zajlanak a fázis 3 vizsgálatok a Szputnyik V vakcinával:

  • Oroszországban 40 000 fő bevonásával
  • Az Egyesült Arab Emirátusokban 1000 fővel
  • Venezuelában 2000 fővel
  • Fehéroroszországban 100 fővel
  • Indiában 1600 fővel.

Voltak korábban hírek arról, hogy Magyarországon is folyik majd az orosz vakcina tesztelése 3000 önkéntes bevonásával, de egyelőre ezzel kapcsolatban nem érkeztek még hírek az OGYÉI-től. Decemberben 6000 dózis orosz oltás érkezett Magyarországra, amivel az akkori nyilatkozatok szerint a tesztelést tervezték.

A legnagyobb, 40 ezer fő bevonásával folyó, randomizált, dupla vaktesztes, placebóval ellenőrzött orosz vizsgálatok 2020 szeptember 7-én kezdődtek és a várakozások szerint május elsejére lehetnek meg a végleges eredményei a hivatalos regisztráció szerint. Persze nem kizárt, hogy lesznek előzetes eredmények, ahogy a többi vakcina fejlesztésénél is. Csütörtökön Kirill Dmitriev, a vakcina nemzetközi marketingjét vezető orosz közvetlen beruházási alap vezérigazgatója a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva azt ígérte, hogy jövő héten már publikálhatják az orosz vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit egy nagy nemzetközi orvosi szaklapban.

Mennyibe kerülhet?

A Szputnyik V vakcina tárolási körülményei egyszerűbbek, mint például a Pfizeré, -18 celsius fok elég a tárolásukhoz és kiolvasztva normál hűtőben is elállnak 2-8 fokon. A vakcina ára kevesebb mint 10 dollár adagonként, ami jóval olcsóbb, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája, amelyért 20, illetve 33 dollárt kérnek a gyártók. A Szputnyik V vakcinához hasonló technológiával készült (vírusvektor) Oxford-AstraZeneca vakcinája eddig a legolcsóbb, 4 dollárba kerül egy adag.

Címlapkép: Patricio Murphy/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

koronavírus korlátozás vendéglátó getty stock
DBZOL20201022030
Egyetlen szépséghibával remekelt az Erste
gulyas gergely lezaras korlatozas bejelentes 210303
vodafone
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

protokoll és rendezvényszervezési szakértő

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
Online előadás
Tedd meg az első lépéseket a tőzsdei befektetéset terén-fogjuk a kezed!
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
nanuska forrsá gb partners