szputnyikvakcina
Üzlet

Koronavírus: itt van minden, amit eddig tudni lehet az orosz Szputnyik V vakcináról

Portfolio
Miután a héten megkapta az OGYÉI engedélyét az orosz koronavírus-vakcina, a Szputnyik V vészhelyzeti használatra Magyarországon, Szijjártó Péter ma bejelentette, hogy a magyar kormány már alá is írta a szerződést Oroszországgal nagy mennyiségű oltóanyag beszerzéséről. Ennek kapcsán összegyűjtöttük, hogy mit lehet eddig tudni a Szputnyik V vakcináról.

A Szputnyik V vakcina egy modern technológián alapuló vektorvakcina. Az orosz Gamaleya Intézet (Gamaleya National Center of Epidemiology and Microbiology) fejlesztette, a vakcina két dózisában két különböző humán adenovírus-vektort alkalmaznak.

A vektorvakcinák működése

Pécsi virológusok korábbi magyarázata alapján

a vektorvakcina-technológia lényege, hogy egy módosított (sokszorozósádra nem képes) vírusba ültetve juttatják be a SARS-CoV-2 tüskefehérjét kódoló gént.

Ha párhuzamba állítjuk az mRNS vakcinákkal, ott ezt a feladatot nanoméretű zsírcseppecskék látják el. A hordozó vírus, amely a vírusok természetéből adódóan rendkívül hatékonyan juttatja a sejtekbe a kifejezni kívánt, tüskefehérjét kódoló gént, ebben az esetben egy humán adenovírus. A vektorként használt vírus replikációra (megsokszorozódásra) képtelen, így betöltve hordozó szerepét gyakorlatilag felszívódik.

Az adenovírust, miután replikációra képtelenné tettek, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bele építik a genetikai állományába (hasonlóan az emberi inzulin 1982 óta történő rekombináns DNS technológián alapuló előállításához és millió egyéb mindennapi technológiához). Az így elkészült vektort megfelelő laboratóriumi környezetben – ez egy speciális sejtes közeg, amely kizárólagosan alkalmas arra, hogy a koronavírus gént hordozó vektor vírust sokszorosítsa– nagy mennyiségben legyártják a vakcina vektorkomponensét. Ezt tisztítási és egyéb gyártási eljárások követik.

Amennyiben olyan adenovírust használnák vektorként, amellyel az emberek többsége évről-évre találkozik, a vakcina is hatástalan lenne, hiszen eleve van az emberek többségének védelme ellene. Így a vektorvakcináknál olyan ritka emberi (a Szputnyik V esetén az Ad5 vagy Ad26) vagy esetenként állati adenovírushoz (az AstraZeneca ugyenazen technológiájával készült vakcinájánál például csimpánz-adenovírus) kell nyúlni, amely a tudományos vizsgálatok alapján ritkán találkozott emberekkel, így az emberek döntő többségében nincs ellene immunválasz, amely a vakcina hatásosságát tenné semmissé. 

A vektorvakcinák esetében az immunrendszerünk, a koronavírus tüskefehérjét kódoló gént bejuttató vírus (vektor) ellen is fellép és kialakít védelmet.

A vakcina beadását követően, a vektor vírusok bejutnak a környező sejtekbe, ahol a koronavírus tüskefehérjéjét a saját sejtjeink legyártják (hasonlóan az mRNS vakcináknál tapasztalható séma szerint), azzal az apró különbséggel, hogy itt DNS-ből indul az átírás. A vektor vírus, mivel replikációra képtelen, gyakorlatilag elbomlik, és az a mennyiségű koronavírus gén, melyet bevitt, átíródik. Ezzel az immunrendszerünk el tud kezdeni dolgozni és a védelem kialakul.

A Szputnyik V vakcinából a többi koronavírus-vakcinához hasonlóan 2 dózist kell beadni, 21 nap eltéréssel.

A The New York Times szerint elkezdődtek a tesztelések az egydózisos oltással kapcsolatban is a Gamaleya Intézetnél.

Aki eddig engedélyezték

A Szputnyik V volt az első vakcina, amit Oroszországban engedélyeztek, még augusztusban, így ezzel Oroszország lett az első olyan ország a világon, ahol volt engedélyezett covid-vakcina. Azóta Magyarország mellett Fehéroroszországban, Argentínában, Bolíviában, Algériában, Palesztinában, Venezuelában, Paraguayban, Türkmenisztánban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emirátusokban kapott engedélyt a vakcina.

A fejlesztő intézet már kérvényezte a vakcina európai bejegyzését is, az Európai Gyógyszerügynökség februárban kezdheti meg a kapcsolódó vizsgálatokat.

A Bloomberg vakcina-adatbázisa szerint Oroszországban eddig összesen 800 ezer főt oltottak be, az kérdéses, hogy ebből hányan kaptak Szputnyik V-vakcinát, mivel egy másik oltóanyag, az EpicVacCorona is rendelkezik már engedéllyel Oroszországban.

A hatásossági számok

A vakcinával már hónapokkal ezelőtt megkezdődött az oltás Oroszországban. A fázis 1/2 vizsgálatok eredményeit a neves orvosi szaklapban, a The Lancetben publikálták, miszerint a vakcina biztonságos és erős immunválaszt váltott ki.  

A nagymintás vizsgálatokkal kapcsolatban előzetesen egy 91,4 százalékos hatékonysági számot közölt a fejlesztő intézet (több mint 22 ezer fő beoltása után), de egyelőre az eredményeket nem publikálták hivatalosan.

 A fejlesztéseket élesen kritizálták sokan, mivel még zajlottak a fázis 3 klinikai tesztek, amikor már megkezdődött az országban az oltási program.

Jelenleg több országban zajlanak a fázis 3 vizsgálatok a Szputnyik V vakcinával:

  • Oroszországban 40 000 fő bevonásával
  • Az Egyesült Arab Emirátusokban 1000 fővel
  • Venezuelában 2000 fővel
  • Fehéroroszországban 100 fővel
  • Indiában 1600 fővel.

Voltak korábban hírek arról, hogy Magyarországon is folyik majd az orosz vakcina tesztelése 3000 önkéntes bevonásával, de egyelőre ezzel kapcsolatban nem érkeztek még hírek az OGYÉI-től. Decemberben 6000 dózis orosz oltás érkezett Magyarországra, amivel az akkori nyilatkozatok szerint a tesztelést tervezték.

A legnagyobb, 40 ezer fő bevonásával folyó, randomizált, dupla vaktesztes, placebóval ellenőrzött orosz vizsgálatok 2020 szeptember 7-én kezdődtek és a várakozások szerint május elsejére lehetnek meg a végleges eredményei a hivatalos regisztráció szerint. Persze nem kizárt, hogy lesznek előzetes eredmények, ahogy a többi vakcina fejlesztésénél is. Csütörtökön Kirill Dmitriev, a vakcina nemzetközi marketingjét vezető orosz közvetlen beruházási alap vezérigazgatója a Rosszija 24 televíziónak nyilatkozva azt ígérte, hogy jövő héten már publikálhatják az orosz vakcina harmadik klinikai fázisának eredményeit egy nagy nemzetközi orvosi szaklapban.

Mennyibe kerülhet?

A Szputnyik V vakcina tárolási körülményei egyszerűbbek, mint például a Pfizeré, -18 celsius fok elég a tárolásukhoz és kiolvasztva normál hűtőben is elállnak 2-8 fokon. A vakcina ára kevesebb mint 10 dollár adagonként, ami jóval olcsóbb, mint a Pfizer vagy a Moderna vakcinája, amelyért 20, illetve 33 dollárt kérnek a gyártók. A Szputnyik V vakcinához hasonló technológiával készült (vírusvektor) Oxford-AstraZeneca vakcinája eddig a legolcsóbb, 4 dollárba kerül egy adag.

Címlapkép: Patricio Murphy/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

fedusa_shutter
joe biden
varadijozsefwizzair
vakcina_vilag_oltas
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Korrekció vagy további szárnyalás?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
varadijozsefwizzair