A Tesla árfolyama 8,6 százalékot esett 714,5 dollárig hétfőn, ami 186 dollárral alacsonyabb, mint a 900,4 dolláros történelmi csúcs, amit januárban, szűk egy hónapja ért el az árfolyam, ez 20,7 százalékos esésnek felel meg a csúcshoz képest. Bár jellemzően részvények egy csoportjára szokták alkalmazni a medvepiac kifejezést – 20 százalékos esés a csúcsról – de jelenleg a Tesla esetében definíció szerint új medvepiacról beszélhetünk.
Mindeközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Tesla piaci kapitalizáció alapján egy óriásnak számít, jelenleg majdnem annyit ér a vállalat egymagában, mint az összes hagyományos autógyártó együttvéve.
Amikor pedig a Tesla esik, akkor más EV-részvények is jellemzően követik.
Hétfőn a Teslával együtt a három legnépszerűbb elektromos autós részvény, a NIO, az Xpeng, és a Li Auto árfolyama is 7-8 százalékos mínuszban zárt. Amióta pedig a Tesla elérte a történelmi csúcsát, mindhárom előbb említett részvény is átlagban közel 20 százalékot esett – éppen, mint a Tesla.
Úgy látszik tehát, hogy a Tesla a bechmark a EV-részvényekhez, épp mint az S&P500 az amerikai részvények esetében. Ezzel együtt felmerül egy érdekes kérdés: mi van a Tesla-féle bétával? A részvények esetében a béta lényegében a szisztematikus kockázat mérőszáma. Ami a piaccal általánosságban történik, azt a bétával lehet hozzákapcsolni az egyedi részvényhez.
Ha például egy részvénynek 2-es a bétája, akkor várhatóan 2 százalékot fog emelkedni az árfolyam, mikor a piac 1 százalékot emelkedik. A bétának nem feltétlen kell 1-es érték felett lennie, az S&P 500-ban található aranybánya cégeknek például jellemzően 0,5-ös a bétája, tehát ezeknek az árfolyama nem emelkedik annyira gyorsan, mikor a piac feljebb kerül.
Tehát ezt lehet úgy értelmezni, hogy ami történik az arany részvényekkel, annak durván a fele magyarázható azzal, hogy mi történik az S&P 500-zal, a másik fele pedig egyéb tényezőkkel magyarázható, például az arany árfolyamának változásával.
Nyilván bétát lényegében akármire tudunk számolni, de más EV-részvényekre való Tesla-kockázat egy igazán érdekes koncepció. A „Tesla béta” a három kínai EV-részvényre – NIO, Xpeng, Li – hozzávetőlegesen 0,5 lehet a Barron's szerint. Ezt értelmezhetjük úgy, mint az előbbi példánál az arany esetében, hogy ami ezekkel a részvényekkel történik, az felerészt annak tudható be, hogy mi van a Teslával.
Koncepciószinten ez egy érdekes elképzelés, de akkor tudni kell, hogy mi történik a Teslával. Az elmúlt időszakban látott lefordulás a Teslánál elsősorban az inflációs félelmeknek tudható be. A piac egyre jobban tart az infláció megugrásától, ami elsősorban a magas növekedési profillal rendelkező vállalatok számára kedvezőtlen a diszkontráták miatt. A Tesla cash flowjának nagy része a jövőben fog érkezni, a jövőbeli cash flow pedig kevesebbet érnek a jelenben, mikor a kamatlábak emelkednek.
Hétfőn egyébként több növekedési részvény is nagyobb ütés kapott, a Nasdaq Composite (amely tech részvényeket tömörít) 2,5 százalékos mínuszban zárt.
A Tesla bétája a Nasdaqhoz képest nagyjából 2-es, tehát egy 5 százalékos esés egyáltalán nem meglepő. A Tesla árfolyama viszont 8,6 százalékot esett, a további 3,6 százalékot pedig több faktor is indikálhatta.
Az Electrek írt arról, hogy a Tesla nem fogad több megrendelést a legalacsonyabban árazott Model Y típusra, de a magas kereslet nem igazán rossz dolog. Itt még az játszhat szerepet, hogy esetleg a chiphiány miatt nem tudnak annyit gyártani, hogy kielégítsék a keresletet, de ez csak spekuláció.
Még egy lehetséges kiváltó ok a tegnapi esés mögött, hogy nagyot zuhant a bitcoin árfolyama hétfőn, és miután a Tesla korábban 1,5 milliárd dollárért vásárolt a kriptodevizából, így a befektetők ezt is árazhatták tegnap.
Címlapkép: Angel Garcia/Bloomberg via Getty Images
