végh richárd 1
Üzlet

Mikor vehetjük meg bitcoinnal a magyar tőzsde részvényeit a magyar tőzsdén?

A címben feltett kérdés első felére a válasz az, hogy a következő 1-2 évben nem lehet majd bitcoinnal fizetni a BÉT-en, a cím második felére viszont biztatóbb a válasz, ugyanis akár már jövőre bevezethetik a magyar tőzsdére a BÉT részvényeit, mondta el a Portfolio-nak Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, akivel az elmúlt 5 év stratégiájában megfogalmazott célok teljesüléséről, a következő évekre vonatkozó tervekről, de a reddites forradalomról és a SPAC-ekről is beszélgettünk. Végh Richárd szerint elképzelhető, hogy a BÉT akár akvizíciókkal is terjeszkedjen a régióban.

A BÉT 2016-2020-ra fogalmazott meg stratégiát. Most már egyenleget tudunk vonni, mennyire volt sikeres a tőzsdei a célkitűzések teljesítésében?

A stratégiánk legfontosabb eleme a középvállalatok segítése és általában a magyar vállalatok tőkepiaci megjelenésének az elősegítése volt. Amit mi csináltunk, az egy értéklánc felépítése, illetve az ökoszisztéma erősítése. Az új szolgáltatások elkezdtek jól működni, és az ökoszisztéma szépen erősödik. Van már egyrészt 250 vállalatunk a BÉT50 Klubban, ezt a BÉT kiadványban évente bemutatott, újabb és újabb, tőzsdén még nem, de abszolút tőzsdeérett cégek alkotják. Ez egy jó platform, amely arra is szolgál, hogy üzleti kapcsolatban legyünk a cégekkel. Az ELITE Programban már átléptük az 50-es számot, és idén is nagyon jó pipeline-unk van, Európában a harmadik legnagyobb létszámmal résztvevő országot képviseljük. Az ELITE-nek a filozófiája, szellemisége nagyon jól passzol ahhoz, amit mi is kommunikálunk a középvállalatok felé: hogy legyenek ambiciózusak, akarjanak növekedni, szintet lépni, és ehhez használják a tőkepiacok adta lehetőségeket. Nem véletlen, hogy az elitképzésből kerülnek ki az első Xtendes kibocsátók is, illetve már külpiacon is van ELITE-es cégünk. Továbbra is jó megközelítésnek gondoljuk, hogy egy nagyon jó, nemzetközileg talán a legjobb programot kínáljuk a kkv-knak az ELITE-tel, magyar elemekkel kiegészítve. A BÉT Xtend, a BÉT Xbond piacaink, a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap és a Mentor Program mind a középvállalatok tőzsdére lépését segítő, támogató elemei annak a széles szolgáltatáspalettának, amit a BÉT az elmúlt 5 évben életre hívott és működtet.

Mit mutatnak a számok, hány új cég jelent meg az elmúlt 5 évben a BÉT-en?

Ha a piaci aktivitást nézzük, nem lehet okunk különösebb panaszra, hiszen nagyon sok sztori volt az elmúlt öt évben a BÉT-en, akár csak ha az új cégek megjelenését nézzük, amennyiben a kollégáim jól számolták össze, akkor 13 ilyen cég volt, ami százalékosan nézve jónak mondható. Ezenfelül voltak tőkeemelések, back door listingek, ez számosságában nem növelte a tőzsdén jegyzett vállalatok számát, viszont korábban teljesen inaktív, kiüresedett cégek töltődtek meg valós gazdasági aktivitással. A tőkeemelésre is jó volt ez az időszak, 8-10-szer annyi tőkeemelést hajtottak végre a társaságok, mint a korábbi időszakban. Összességében ez egy jó és aktív időszak volt a részvénypiacok számára. A forgalom viszonylag konstans emelkedett, talán egy év volt, amikor egy kis visszaesés volt, de a 2014-es mélyponthoz képest, ami 7,8 milliárd volt a napi átlagforgalom, ez tavaly 14 milliárd környékén mozgott. A 2020-as kiugró év lehetett a volatilitás miatt, idén az üzleti terveinkben alacsonyabb forgalommal számolunk, de azt látjuk, hogy van érdeklődés a piac iránt. És akkor még nem beszéltünk a kötvénybevezetésekről, ami az MNB-s kötvényprogramból kifolyólag a semmiből nőtt ki másfél év alatt. Tavaly év végére volt majdnem 600 milliárdnyi bevezetett kötvényállomány, és ez megy tovább. Először 180, majd 90 napjuk van a vállalatoknak az aukciót követően, hogy behozzák a papírokat az Xbondra. Az aukciós, illetve a piaci aktivitásból is azt látjuk, hogy ez a történet nem állt meg 2020 végén.

Melyek azok a területek, ahol elmaradt a BÉT a kitűzött céloktól?

Voltak olyan részcélok a stratégiában, amik nem tudtak teljesülni ebben az időszakban. Nagyon szerettük volna, ha bővülni tud a legnagyobb nemzetközi befektetők által is követett MSCI Emerging Market indexben a magyar indextagok száma. Három tagunk van benne jelenleg, ezt szerettük volna ötre növelni. Ez azért nem tudott megvalósulni, mert olyan kapitalizációjú vállalat nem jött be, amelyik ezt reálisan tudta volna teljesíteni. Azért vannak olyan cégek, amelyek ebben az időszakban lettek igazán aktívak a tőzsdén, és talán nincsenek annyira messze ettől az indextagságtól, de ezen még biztosan dolgozni kell. A jogszabályi környezeten is rengeteget dolgoztunk, itt is vannak olyan részek, amik talán nem haladtak annyit, de ha összességében azt nézem, hogy milyen a szabályozási környezete a tőzsdei megjelenésnek, akkor nincsenek nagy hiányérzeteink, ez mára már egy jól és rugalmasan működő rendszer. Ennek az értékláncnak minden fontos szereplője, akár a közvetítők, jogi csapatok, akár a felügyelet, sokkal jobban együttműködik, hogy tranzakciókat hajtsanak végre, mint például 2016 előtt. Továbbra is látunk komoly tartalékokat arra, hogy milyen forrásokból tudna még fejlődni a tőkepiac. Ha a kibocsátói oldalt nézzük, akkor a magánvállalatok tekintetében inkább a közepes cégek jelentek meg, illetve néhány nagyobb cég. Látunk bőven 100 milliárd feletti tőkeemeléseket, ez mindenképpen a nagyvállalati kategória, de ha megnézzük az Xbondon lévő, NKP-ban részt vevő, a tőkepiacon már aktív vállalatokat, akkor sok olyan céget látunk, amelyik akár részvénybevezetés esetében is nagyon jó befektetési sztori lehetne, és a cég számára is hozzáadott értéke lenne egy ilyen lépésnek. Ez egy olyan kör, amelyikkel szeretnénk nagyon aktív párbeszédet folytatni arról, hogy hogyan tudják más úton is használni a tőkepiacot. Természetesen ott vannak az állami vállalatok is, az a néhány, amelyiknél ez releváns lehet. Továbbra is úgy gondolom, hogy eléggé egyértelműek azok az előnyök, amik egy ilyen bevezetést követően az állami vállalat számára realizálhatók lennének. Meglátjuk, hogy a döntéshozók ezt meg fogják-e lépni, és ha igen, akkor mikor.

Az évente 5 kibocsátás erős célkitűzés volt, nem is sikerült teljesíteni.

Mi ebbe a kötvénykibocsátást is belevesszük, és így ez messze túl lett teljesítve az általunk kitűzött cél. Sokkal több jelent meg az öt év alatt mint 25. Részvényfronton 13 teljesült, erre jött rá a nagy számú kötvénykibocsátó.

Nagy állami cégekkel folynak egyeztetések a tőzsdére lépésről?

Idén 6 részvénybevezetésben reménykedem, illetve azt tartom reálisnak. Ebben lesznek BÉT Xtendes és fő piaci cégek is, és bár rendszeresen egyeztetünk állami cégek vezetőivel is, ebbe a hatba nem számoltam bele állami vállalatot.

Évek óta halljuk, hogy az MVM ott áll a tőzsde kapujában. Kinyílhat ez a kapu 2021-ben?

A kapu nyitva van, a döntést kell meghozni.

Számíthatunk arra, hogy a WizzAir ne csak a BÉTa piacon, hanem hagyományos részvényekkel is megjelenjen a BÉT-en?

Úgy tudom, hogy ez jelenleg nincs terítéken, de ez érthető, ha belegondolunk a légi közlekedési iparág tavalyi és idei évébe, nagyon sok egyéb teendője van most a menedzsmentnek, és a BÉT-en való megjelenés most érthető módon hátrébb sorolódik. De azt gondolom, hogy a bétapiaci bevezetéssel is erősítettük azt a korábban is meglévő szakmai kapcsolatot, ami korábban volt a légitársaság menedzsmentjével.

Milyen célszámokat fogalmazott meg a BÉT menedzsmentje a következő évekre?

Ez nem egy új stratégia lesz, letelt az előző ötéves időszak, ami időszerűvé teszi, hogy egy frissítést kapjon a korábbi stratégiánk. De mivel az alapvető célok nem változnak, az irányok sem. Továbbra is a magyar tulajdonú vállalatok növekedésének a segítése, illetve a magyar befektetőknek egy jó befektetési lehetőség biztosítása a fő cél. Az az értéklánc, szolgáltatások, amit kialakítottunk, például elemzés, árjegyzés, mindennel együtt jól vizsgázott az előző időszakban is. Ezt folytatjuk. Az említett értékláncnak az egyik eleme például a BÉT Xmatch, ami nem kifejezetten tőzsdei nyilvános tranzakciók elősegítését hivatott szolgálni, hanem zárt körű tranzakciókét. Ezt igazán csak tavaly indítottuk el. Továbbra is vizsgálni kell, hogy ezzel lehet-e hozzáadott értéket elérni a startup jellegű cégek számára. Ami biztos, hogy folytatni kell a párbeszédeket mind a kibocsátó cégekkel, mind a partnerekkel. Mi ezt nem egyedül csináljuk, hanem a magyar tőkepiaci ökoszisztéma többi szereplőjével. Azt nem zárom ki, hogy egy-egy elemmel színesítjük, vagy továbbfejlesztjük a következő években a stratégiában korábban megfogalmazott feladatainkat. Viszont akkor mondhatjuk hivatalosan is, hogy a stratégiai felülvizsgálat megtörtént, ha ezt a BÉT közgyűlése is elfogadja. Mivel az igazgatóság már rábólintott a saját hatáskörében, azt gondolom, hogy lehet beszélni az irányokról. Új irány lehet a regionális gondolkodás előtérbe helyezése, ez nagyon sok szempontból indokolt lehet. Egyrészt a tőkepiac, mint iparág alapvetően egy mérethatékonyságot megkövetelő iparággá vált az elmúlt évtizedekben: akkor tudnak a tőzsdék, elszámolóházak sikeresen működni, ha minél nagyobb piacokat tudnak kiszolgálni. A kibocsátóknak és a befektetőknek is komoly hozzáadott értéke lehet, erre talán a skandináv országok tőkepiacainak a működése a legjobb példa. A mi tapasztalatunk szerint ott jól integrált a régió tőkepiaca olyan tekintetben, hogy a skandináv befektetők hazai piacként tekintenek a teljes régióra. Egy svéd intézményi befektető, egy nyugdíjpénztár számára hazai piac a finn és a dán tőkepiac is. Ott a tőzsdék nagyon szorosan együttműködnek. A norvégot leszámítva egy tőzsdecsoportba is tartoznak. A tőzsdéknek van egyfajta katalizátorszerepük. Ha a mi régiónkban is szorosabban együttműködnének a tőzsdék, akkor az katalizálhatná azt, hogy a befektetők között is kialakuljon egy régiós szemlélet. Azaz például egy magyar Xtendes mid-cap bevezetést komolyan megvizsgáljon egy cseh, egy lengyel, egy horvát vagy egy román intézményi befektető is. De ugyanígy, a magyarok is lehetnének még aktívabbak a régióban. Nemcsak a blue chipekben, hanem alsóbb kategóriákban is: a nagy nemzetközi befektetők kizárólag a blue chipekben érdekeltek, ezt lehetne áthidalni egy erősebb regionális szerepvállalással.

Elképzelhető, hogy akár akvizíciókat is végrehajtson a BÉT a régióban?

Jelen gondolkodásunk szerint ez egy abszolút elképzelhető dolog. A partnerségek, együttműködések tudnak működni tulajdonosi szálak nélkül is, de azzal együtt sokkal gördülékenyebben. Ezt az opciót is proaktívan meg kell vizsgálnunk a következő időszakban.

Mely tőzsdék jöhetnek szóba?

Mi abszolút a régióba gondolkodunk. Ez egy nagy régió, nevezik három tenger régiónak is, közép-kelet-európai régiónak, ezekben az országokban kell gondolkodni.

A válság alatt globális jelenség volt, hogy jelentősen nőtt a lakossági megtakarítás, amiknek egy része a tőzsdéken csapódott le. Mennyiben sikerült a lakossági megtakarításokat becsatornázni a BÉT-re?

Ez nálunk is így volt, de érdemes kétfelé kell venni ezt a kérdést. A kereskedési aktivitást, a forgalomban betöltött szerepét a hazai magánbefektetőknek, illetve azt, hogy a háztartási megtakarítások portfóliószerkezete, struktúrája hogyan alakult. Az egy komoly eredmény, hogy az elmúlt öt évben sikerült megerősíteni a hazai befektetői bázist a BÉT-en. Ez nagyrészt a tőzsdén jegyzett és a tőzsdére érkező cégek sikereinek köszönhető. 2020 kifejezetten aktív év volt, nagyon nagy volt a kereskedés volumene, és ezen belül sikerült növelni a retail arányát, ami hatalmas eredmény, hiszen komoly intézményi pénzek is megmozdultak. Ezzel párhuzamosan egy picit növelték is a részarányukat a hazai magánbefektetők, 25 százalék feletti volt a részarányuk a forgalomban. Ez nemzetközi összehasonlításban is egy erős szám, és egy komoly értéke a BÉT-nek. Akár potenciális kibocsátók szempontjából is, hiszen ez a 25 százaléknyi forgalom akkor jelenik meg, ha a BÉT-en van az adott papír. A másik aspektus, hogy a lakossági megtakarítások szerkezete pontosan hogyan is néz ki, és ezen belül milyen a részvények aránya. Itt komoly tartalékok vannak. Az elmúlt 10 évben több mint duplájukra nőttek a lakossági megtakarítások, az elmúlt öt évben a részvény-megtakarítások szintén megduplázódtak. Ez egy jó eredmény, de amikor ezt alaposabban értékeljük, akkor ebben van egy olyan hatás, hogy a BUX index is nagyot emelkedett ebben az időszakban, majdnem megduplázódott. Arányait tekintve még mindig nagyon konzervatív a lakosság portfóliószerkezete, nagyon alacsony a kockázatos eszközök aránya, ebből kifolyólag a hozampotenciálja is alacsonyabb a megtakarításoknak. Pénzügyi edukációval, másrészt az intézményi befektetések részvénysúlyának az emelésével lehetne ezen javítani. A tőzsde számára fontos az edukáció, és erre a jövőben is szeretnénk hangsúlyt fektetni. A BIB egy nagyon fontos kezdeményezésünk, de emellett a BÉT csinálja a saját oktatásait is. Ezentúl a hazai intézményrendszer erősítése lehet egy komoly tartalék. Részben a jelenlegi portfóliókon belül is lehetne nagyobb súlyt adni a hazai részvényeknek és kötvényeknek anélkül, hogy bármiféle túlzott kockázatvállalás felmerülne. Illetve jó lenne, ha még több vagyon áramlana a hazai intézményekbe, hiszen jelenleg sok megtakarítás készpénzben van a lakosságnál. Pozitív elmozdulás lenne, ha ennek az összegnek egy része az intézményrendszeren keresztül, illetve direkt módon is a hazai vállalati szektor által kibocsátott részvényekbe, kötvényekbe kerülnének befektetésre. Ezáltal egyrészt finanszíroznák a vállalatok növekedését, másrészt jobb hozamot tudnának elérni hosszabb távon.

Történt előrelépés az intézményi szereplők ösztönzésében, hogy magasabb magyar részvénysúlyt tartsanak?

Volt pozitív elmozdulás, nőtt ez az arány, de messze nem elégséges mértékben. Van még komoly tér a növekedésre. Ami legalább ennyire fontos, hogy a kezelt vagyon is nőjön, akár az alapokban, de a pénztárakban is, akik hosszú távú befektetőkként alapvetően forintalapon nagyon komoly stabilitást tudnának adni a tranzakcióknak, komoly befektetőik tudnának lenni az új kibocsátásoknak is. Azt látjuk a sikeres, például a lengyel és skandináv tőkepiacokon, hogy ez a siker titka: van egy erős intézményi bázis, amire számíthatnak a kibocsátók akár új bevezetéseknél, akár a folyamatos befektetések tekintetében.

A reddites kisbefektetői közösségektől voltak hangosak az elmúlt hónapokban a tőzsdék, mennyire volt ez téma a BÉT-en, mennyire figyeltétek az eseményeket?

Inkább a szakmai érdeklődés miatt követtük. Nálunk ez egyáltalán nem jelent meg. Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon ne lennének olyan fórumok, amelyek foglalkoznak a tőkepiaccal, de ez, amit lehetett látni, hogy speciális helyzetet céloztak meg, abszolút nem releváns nálunk. Sok szempontból az amerikai meg az európai piac szabályozása is eltér. Európában a shortolásnak van egy elég szigorú szabályozása, nem lehet fedezetlen shotpozíciókat felvenni, csak olyan short pozíciót lehet felvenni, aminek megvan a fedezetbe adott részvénye. Olyan típusú számok elképzelhetetlenek itt a shortállományokra, mint Amerikában. Az, hogy fórumokon a befektetők egymással beszélgetve, egymást hergelve alakítanak ki ilyen befektetői viselkedést, ezt megint az adott piac szabályaihoz kell hozzánézni, hogy ez rendben van-e. Jót tesz-e a piac működésének, transzparenciájának. De tegyük fel, hogy lenne egy hasonló eset Magyarországon, biztos vagyok benne, hogy a magyar felügyelet foglalkozna az esettel.

Te hogy látod, ez csak egy átmeneti fellángolás, a szabályozók fellépése visszaszorítja ezt a jelenséget, vagy tartósan velünk lesz az, hogy fórumokról, online közösségekből kiindulva mozgatják kis- és nagybefektetők a tőzsdéket?

A közösségi média erejét ismerve erre mindenképpen fel kell készülni, hiszen 10 éve nem volt ilyen jelentős ennek a szerepe a mindennapi életünkben. Ez kihatással van a tőkepiaci viselkedésre is. Ezt valamilyen módon majd le kell kezelnie az egész piacnak, akár a szabályozásnak is, hogy ilyen tekintetben picit megváltozott az életünk. Az emberek nagyon könnyedén tudnak nagy számban ilyen típusú gondolatokat megosztani egymással, és ennek lehet hatása a piaci árakra, adott esetben a piac transzparenciájára is.

Mennyire tesz jót a tőzsdei transzparenciának, általában a tőzsdei működésnek, hogy a reddites őrület idején több részvényben is felfüggesztették a brókercégek a kereskedést?

Vannak olyan szituációk, amikor ennek lehet tere. A kereskedés folytonossága egy nagyon fontos érték és szempont, de ennek az alapja az, hogy a transzparens áralakulás feltételei biztosítva legyenek. Illetve emögött van egy kockázatkezelés is, amit sok esetben a clearingházak biztosítanak, amit alapul véve a brókercégek is leképeznek a saját ügyfeleikkel szembeni kockázatkezelésre. El tudom képzelni, hogy kialakultak olyan pozíciós limitek, amikor indokolt lehetett az, hogy a kockázatok további növekedésének elkerülésére ezt a lépést megtették. Lehetett volna olyan szituáció is, hogy egy-egy papírban a tőzsdei kereskedés kerül függesztésre akár a tőzsde, akár a felügyelet által. Bizonyos esetekben ez előfordult a magyar tőzsdén is az elmúlt években más okoknak köszönhetően, amikor az volt a véleménye a felügyeletnek, hogy a transzparencia nem biztosított, ezért fel kell függeszteni a kereskedést.

Az elmúlt hónapok egyik nagy sztorija volt a SPAC, egymás után mentek tőzsdére vállalatok nem hagyományos IPO-val, hanem biankó cégeken keresztül. Átvehetik a SPAC-ek az IPO-k helyét?

Mi most elemezzük ezt a helyzetet. Ez részben talán összefügg a pénzbőséggel is, ami most a világ minden szegletében jellemző. A befektetők keresik a hozamot biztosító befektetési lehetőségeket. Talán ennek köszönhető, hogy ez a befektetési típus ismét egyre népszerűbb az USA-ban, ez nem újdonság, a 80-as években jelentek meg az első SPAC-ek. Itt is érdemes figyelembe venni, hogy eltérő lehet a szabályozási rendszer Európában. Nem lehet azt mondani, hogy Európában ez egy átütő dolog lett volna. De az olasz piacon már jó néhány éve vannak SPAC-ek, Londonban is, illetve most talán több piacon nézik ezt. Hogy itt is lehessen, ahhoz adaptálni kell a szabályozói környezetben.

A kriptodevizák egyre népszerűbbek. Látsz esélyt arra, hogy a BÉT-en is lehessen ezekkel kereskedni?

Mi ezzel egyelőre nem számolunk.

Mikor lehet bitcoinnal vásárolni a BÉT-en magyar részvényeket?

Nem a következő 1-2 évben. Követjük a világ változását, ha azt látjuk, hogy ez egy nagyon jó dolog, akkor megvizsgáljuk, de alapvetően konzervatív a megközelítésünk ezzel kapcsolatban.

Mikor jön el az az idő, amikor a BÉT részvényeivel is lehet kereskedni a BÉT-en? (a lehetséges részvénykibocsátásról Patai Mihály is beszélt az InfoRádióban)

Szeretnénk megvalósítani a következő időszakban, hogy maga a BÉT is tőzsdére menjen. Ennek az előkészítésén már idén dolgozunk, és az a célunk, hogy az év végére teljesen felkészült állapotban legyünk, hogy akár már jövőre meg tudjunk jelenni. Ennek az előnyei ugyanazok, mint bármelyik tőzsdére igyekvő cég számára: még transzparensebb működés, szélesebb tulajdonosi bázis, és ha vannak növekedési lehetőségek, akkor finanszírozási szempontból sem elhanyagolható előnyöket jelent.

A Budapesti Értéktőzsde legfrissebb stratégiai jelentése itt érhető el.

Fotó: Szekeres Máté

Elisa Ferreira kohezioert reformokert felelos biztos europai bizottsag portfolio cikk
Ferenci Tamás
frankfurt
bulgária város létkép
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Elemző/Junior elemző

Elemző/Junior elemző

Osztályvezető

Osztályvezető

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező

Üzleti modellező

Üzleti modellező
Online előadás
Vételi jelek azonosítása
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
frankfurt