SZG_9345
Üzlet

Tiltott piacbefolyásolás a magyar tőzsdén, megszólaltak az érintett felek

Portfolio
Néhány napja érkezett a hír, hogy az MNB tízmillió forintos bírságot szabott ki egy magánszeméllyel szemben tiltott piaci manipuláció miatt és feljelentést tett. Az érintett a Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyekre vonatkozóan számos alkalommal hajtott végre önkötést eredményező tőzsdei tranzakciókat, valamint nagy volumenben adott be, majd vont vissza rövid időn belül ügyleti megbízásokat. Mind az érintett jogi képviselője, mind pedig az MNB további részleteket osztott meg az üggyel kapcsolatban.

Tiltott piacbefolyásolás a magyar tőzsdén

Még múlt héten érkezett közlemény a Magyar Nemzeti Banktól, hogy hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak vizsgálatára, hogy a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) bevezetett, Magyar Állam által kibocsátott kárpótlási jegyet érintően végrehajtott tőzsdei megbízásaival a magánszemély tiltott piaci manipulációt valósított-e meg.

A jegybank az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján feltárta, hogy

A magánszemély a vizsgált időszakban tiltott piaci manipulációt követett el a magyar állam által kibocsátott kárpótlási jegyekkel kapcsolatos egyes ügyleteivel.

Az MNB 10 millió forintos bírságot szabott ki és feljelentést is tett az ügyészségen. A részletes közlemény az alábbi cikkünkben található:

A jogi képviselő álláspontja

Az üggyel kapcsolatban az érintett magánszemély nevében eljáró jogi képviselő, Dr. Pajor Dávid azt mondta, hogy:

a határozattal szemben jogorvoslattal éltünk a Fővárosi Törvényszék előtti keresetindítással. A határozat magállapításunk szerint jogsértő, eljárási hibák mellett konkrét, jogalkalmazási kérdésekben sem értünk egyet a Felügyelet határozatában megtestesítő álláspontjával.

Emellett a következő észrevételeket fűzte még hozzá az ügyben az MNB határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt az ügyfél megbízásából megtámadó jogi képviselő:

A Felügyelet a magánszemély azon tranzakcióit kifogásolta, amelyeket 10 percen belül visszavont, vagy amelyekkel kapcsolatosan ezen időintervallumon belül önkötést valósított meg. A magánszemély a kifogásolt tranzakcióinak okát és indokát adta, azonban azt az MNB nem fogadta el. A kifogásolt tranzakciókkal kapcsolatosan több furcsa körülmény is felmerül, ugyanis a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint olyan rövid időintervallumok alatt kerültek a kifogásolt tranzakciók megkötésre, ami az ügyfél által használt befektetési felülettel fizikailag lehetetlen. Erre a körülményre vonatkozóan meglepően az ügyfél kérése ellenére vizsgálat nem lett lefolytatva, a befektetési szolgáltató pedig az ügyfél számára nem szolgáltatott adatot.

A vonatkozó Uniós jogszabály (MAR) lehetőséget biztosít a tagállami hatóságok számára, hogy meghatározott körben (MAR 13. cikk) elfogadott piaci gyakorlatokat állapítson meg, azonban az MNB egyetlen ilyet sem állapított meg. Ezzel a Felügyelet nem biztosít iránymutatást a piaci szereplők számára, hogy milyen piaci gyakorlatok lehetnek a jogértelmezése szerint a szabályoknak megfelelők. Ezért a piaci szereplők sohasem tudhatják, hogy az MNB milyen eljárást fog kifogásolni. A piacbefolyásolással kapcsolatosan különösen aggályossá teszi ezt a jogbizonytalanságot, hogy annak már a kísérlete is szankcionálandó; jelen konkrét ügyben sem állapított meg a Felügyelet konkrét befolyásolást.

Az MNB állásfoglalása

Megkeresésünkre az MNB az alábbi véleményt küldte a jogi képviselő észrevételeivel kapcsolatban:

Említésre érdemes, hogy a jogi képviselő ezen észrevételeit, bizonyítási indítványait az MNB piacfelügyeleti eljárás során már értékelte és döntését – ezekre részletesen kitérve – 28 oldalon keresztül indokolta.

Az MNB a feltárt tényállást a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet (MAR), és annak vonatkozó végrehajtási rendelete irányadó rendelkezései szerint minősítette. A szabályozás generálisan tiltja a piaci manipulációt, illetve annak kísérletét, részletesen definiálja, mi minősül piaci manipulációnak, és meghatározza azon tipikus jeleket, kereskedési gyakorlatokat, amelyek piaci manipulációra utalnak.

Az EU-s szabályozás „rosszhiszeműen párosított megbízások” -ként nevesíti azokat az eseteket, amikor ugyanazon piaci szereplő vagy különböző, de egymással összejátszó felek által (közel) egyidejűleg, nagyon hasonló mennyiségre és hasonló árra vonatkozóan adott vételi és eladási tőzsdei megbízások eredményeként hajt végre ügyleteket, azaz gyakorlatilag önkötéseket. Ezen ügyletek során az értékpapír tulajdonosának személye változatlan marad, ezért az önkötések – különösen, ha azokat nagyobb számban vagy volumenben hajtják végre – hamis vagy félrevezető jelzéseket adhatnak tipikusan az érintett értékpapír likviditásáról, de adott esetben annak áráról is. Jelen ügyben az MNB egy alacsony likviditású értékpapír kapcsán a magánszemély 145 alkalommal, közel 30 ezer darab értékpapírra vonatkozó önkötése kapcsán vizsgálta, hogy azok alkalmasak voltak-e hamis vagy félrevezető jelzések közvetítésére, és ezen önkötések kétséget kizáró módon piacidegennek minősíthető része vonatkozásában végül ezt meg is állapította.

Az uniós szabályozás által definiált másik, az adott ügyhöz kapcsolódó, piaci manipulációra utaló gyakorlat a „megbízások bevitele kereskedési szándék nélkül”. Ilyenkor a piaci szereplő olyan megbízásokat ad be, amelyeket a végrehajtásuk előtt visszavon, amely szintén hamis vagy félrevezető jelzéseket adhat az adott értékpapír keresletéről, kínálatáról vagy akár az áráról is. Jelen ügyben az MNB egy alacsony likviditású piacon a 850 ezer darab értékpapírra vonatkozó közel 2 ezer visszavont megbízás kapcsán azt is mérlegelte, hogy a visszavont megbízásokban szereplő értékpapír mennyisége többszöröse volt az értékpapírra vonatkozó összes kötésben végül ténylegesen résztvevő mennyiséghez képest. Az MNB megállapította: ezen kiemelkedően nagy mennyiségű visszavont megbízások minden kétséget kizáró módon piacidegennek tekinthető körülmények között megvalósult hányadába tartozó ügyletek alappal kelthették azt a benyomást a piac többi szereplőjében, hogy az értékpapír likviditása, adott ár melletti kereslete, kínálata a valósnál magasabb.

A piacfelügyeleti eljárás ügyfele által az önkötések indokául hivatkozott „adóoptimalizálás” az uniós szabályozás szerint még esetleges valóságtartalma esetén sem mentesít a piaci manipuláció jogkövetkezményei alól.

A vonatkozó szabályozás szerint „elfogadott piaci gyakorlatok” meghatározása olyan lehetőség – és nem kötelezettség – a tagállami hatóságok részére, amelyet az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal és a többi tagállami hatósággal együttműködve – az érintett piac szerkezeti sajátosságaira figyelemmel – az adott piac transzparenciájának, likviditásának és hatékonyságának növelése érdekében fogadhatnak el. A 27-ből mindösszesen 4 tagállami hatóság határozott meg elfogadott piaci gyakorlatokat, ezek jellemzően intézményi szereplők az adott piacra pozitív hatást gyakorló professzionális tevékenységét segítik, és semmiképpen sem magánszemélyek önkötéseit, illetve valós kereskedési szándék nélkül beadott megbízásait legitimálják.

Címlapkép: Budapesti Értéktőzsde

románia maszk tesztelés
D_KOM20190620007
GettyImages-1211246460 (3)
afganisztan robbanas

Alapblog Tőkepiaci lufi van

Mivel ennek a jelenségnek nem igazán van egységes tankönyvi definíciója, ezért a szakértők között általában...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
2021-06-09
Hitelezés 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Lakossági kockázatkezelési szakértő

Lakossági kockázatkezelési szakértő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
GettyImages-1211246460 (3)