Nem biztos, hogy jó ötlet éles szakmai vitába keveredni egy elismert közgazdász professzorral. Pláne akkor nem, ha az illető az ember főnöke és mentora egyben. Clifford Asness, egy fiatal, képregényfüggő, nagyszájú asszisztens azonban éppen ezt tette. Vitapartnere és felettese nem volt más, mint Eugene Fama, aki már akkor a Chicagoi Egyetem ikonikus alakja volt, valamint a közgazdász és befektetői körökben világhíres Hatékony Piacok Elméletének megalkotója. Munkásságáért 2013-ban a Nobel-díjat is elnyerte. A fiatal, kiváló jegyekkel végzett tanársegéd persze tisztelte mentorát, de pénzügyi oldalról sokkal többre vágyott, mint az akadémiai karrier. Fama egy ideig próbálta meggyőzni hogy maradjon, de nem járt sikerrel, és Asness a disszertációja megírása után dobbantott, majd 1993-ban csatlakozott a Goldman Sachs-hez, amely már akkor is a befektetési bankok csúcsát jelentette. Ott villámgyors karriert futott be, majd pár évre rá két társával megalapította a saját hedge fundját. Ez két évtized legforgása alatt a világ negyedik legnagyobbjává nőtte ki magát a kezelt vagyont tekintve, félelmetesen gazdaggá téve magát Asnesst is. Hiába vitatkozott egy szakmai legendával, neki lett igaza. Mi volt az a módszer, ami ekkora sikert okozott neki? A válasz a Factor Investing és a Momentum stratégia.
Az idegennek hangzó kifejezésektől nem kell megijedni, az elmélet lényege megdöbbentően egyszerű. Ennek megértéséhez érdemes egy kis történelmi kitekintőt adni.
- A CAPM elmélet szerint egy részvény teljesítménye és kockázata kétfelé bontható: a piaci hozamra és kockázatra, illetve a részvény egyedi paraméterére, amit bétának szoktunk hívni. Egy unalmas, kiszámítható bevételekkel rendelkező közszolgáltató cég, ami áramot szolgáltat alacsony bétával rendelkezik, mert a piaci hozam közelében vagy az alatt teljesít, de ehhez alacsony egyedi kockázata is van. Egy feltörekvő technológiai cég, amelyik a növekedés által folyamatosan előre menekül, pedig magas bétát tudhat magáénak, mert bőven teljesíthet a piaci átlag felett, de egyedi kockázata is hatalmas. Ezt már az ötvenes években leírták.
- Asness professzora, Eugene Fama hetvenes évek elején publikált Hatékony Piacok Elmélete (Efficient Market Hypothesis) szerint nem lehet többlethozamot elérni többletkockázat vállalása nélkül, mert a szükséges információk már beépültek az árfolyamokba. Hogy milyen típusúak ezek az információk, azt az elmélet három szintje írja le, de ennek jelen cikk szempontjából nincs jelentősége.
Hogy Soros György, Warren Buffett és egyéb piaci úttörök akkor hogyan voltak képesek mégis jócskán megverni a piacot, arról nem szólt a Fama.
Miről szól ez a cikk?
- Factor Investing
- Value factor
- Momentum factor
- Multi factor modellek
- Kvantitatív megközelítés
- Abszolút Hozam
- Kisbefektetői lehetőségek
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
