Bitcoin
Üzlet

Vásárlás kriptovalutával: az adózás szemüvegén keresztül

Amikor a már birtokunkban levő kriptovalutánkat eladjuk, és cserébe közvetlenül törvényes fizetőeszközt - forintot, dollárt, eurót stb. - kapunk, mára már evidenssé vált annak szükségessége, hogy a tranzakció szja-kötelezettségét megvizsgáljuk. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha a kriptovalutánkat más kriptovalutára cseréljük, autót vásárolunk belőle, vagy rendezzük vele a legkülönfélébb szolgáltatások díjait. Illeszkedve a globális trendbe, Magyarországon is egyre több kereskedő fogad el termék vagy szolgáltatás ellenértékeként kriptovalutát. De vajon a vásárlók, illetve az eladók döntésüknél mérlegelik-e az ilyen tranzakciók szja-következményeit? Előrebocsátom: kellene, mindkét oldalnak - adott esetben utólag is!

Mielőtt választ adnék a miértre, szeretném jelezni, hogy a jelenleg hatályos jogszabályi előírásokat vettem alapul. A kormány tavaszi adócsomagja hamarosan az Országgyűlés elé kerül, és hasonlóan más jövőbeni jogszabálymódosításokhoz, érintheti az általam levont következtetések érvényességét. Az szja-törvény alapján jövedelmem keletkezhet, ha valamit drágábban adok el, mint amennyiért megvásároltam. Ha forintért eurót vagy más hivatalos fizetőeszközt vásárolok, és amit később elköltök egy áru, szolgáltatás vagy más hivatalos fizetőeszköz ellenében, nem igazán kell aggódni ezen szabály miatt. Tegyük fel, hogy a sok-sok éve 280 forintért megvett 1 eurómért veszek egy csokoládét Pozsonyban, és időközben 360 forintot kérnek az euróért. Hacsak nem üzletszerűen kereskedek az euróval, ilyen esetben szja-köteles jövedelmem nem keletkezik az szja-törvény egyik mentesítő rendelkezésének jóvoltából.

A kriptovalutában elköltött összeg tekintetében viszont nincs egy olyan kedvező szabály, mint ami a hivatalos fizetőeszközök esetében létezik.

Ha korábban forintért vettem a kriptovalutát, akkor ez a forintösszeg lesz a ráfordításom, és ha a kriptovaluta fejében többet, nagyobb értéket kapok, adóköteles jövedelmem keletkezik. Egy példával élve: a múltban 4 millió forint ellenében vettem 1 bitcoint, amivel ma kifizetek egy sportkocsit, 1 bitcoint utalva az eladónak. Az autóvétel napján a bitcoin árfolyama forintban kifejezve 16 millió. A sportkocsim piaci ára ennélfogva 16 millió forint, amivel csak 4 millió forint kiadást tudok szembeállítani, így 12 millió forint jövedelmem keletkezik.

A példában leírt második tranzakció valójában egy barterügylet, amiben a bitcoinomat egy sportkocsira cserélem, és ahol ilyen módon kettő darab, egymással ellentétes irányú eladás történik. Az eladó magánszemélynek pedig mindig meg kell vizsgálnia, hogy szerzett-e pótlólagos vagyoni értéket az adott értékesítésből kifolyólag. E tekintetben mindegy, hogy a vagyoni érték milyen formában testesül meg: autóban, értékpapírban, lakásban, ügyvédi szolgáltatásban vagy egy másik fajta kriptovalutában – mindegyik esetben vagyoni értéket kapunk a kriptovalutánkért cserében. Gondoljunk csak bele, ha ez nem így lenne - racionális fogyasztói magatartásból kiindulva - nem is költenénk (adnánk) el a kriptovalutánkat.

A kriptovaluta elköltésekor a kriptovalutával vásárlónál bevétel keletkezik, függetlenül attól, hogy mit vesz. Az, hogy ez jelent-e adófizetési kötelezettséget is, és ha igen, mennyit, már a kapcsolódó kiadások nagyságán múlik.

Utóbbiak megállapítása igencsak összetett feladat tud lenni, főleg akkor, ha mögöttük olyan hosszú adásvételi láncolatok, konverziók állnak, amelyet korábban nem vizsgáltunk adózási szempontból. Nézzük meg a következő példát: 4 millió forint ellenében vettem a múltban 1 bitcoint, amiért cserébe később 30 ethert vásárolok. Ezen ethermennyiséggel egy harmadik időpontban kiegyenlítem az árát egy terepjárónak úgy, hogy az eladó ethert kap. 30 ether 15 millió forintot ér az ether - bitcoin ellenében való - megszerzésekor, míg a terepjáró 16 millió forintot ér az adásvétel időpontjában. A bitcoin-ether cserénél (első szja-köteles tranzakció) a bevételem 15 millió forint, a kiadásom 4 millió forint. Az ether-terepjáró ügylet (második szja-köteles tranzakció) esetében a bevételem 16 millió forint és a kiadásom 15 millió forint. Ugyanis a bitcoin-ether tranzakciónál realizált 11 millió forintos jövedelmemet már akkor le kellett adóznom, és feltehetően ezért erre az összegre a terepjáró megvételekor kvázi ráfordításként tekinthetek az eredeti, 4 millió forintos kiadásomon felül.

A fenti fejtegetést olvasva a kriptovalutát elfogadó kereskedők biztos vagyok benne, hogy nem szeretnének bevonódni a vásárlójuk adókötelezettségének teljesítésébe - de megtehetik-e ezt a magyarországi társaságok, egyéni vállalkozók? Ha elolvassák az adózás rendjéről szóló törvény kifizető fogalmát, amire az szja-törvény adóadminisztrátori szerepet telepít, akkor vajon milyen következtetésre jutnak?

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

GettyImages-1233503994
covid-19
ebrahim raiszi
bezárt üzlet - koronavírus
bear_1
matolcsy gyorgy koltsegvetes hadjarat 210621

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
a moore hungary menedzsmentje