medvetozsdebika_frankfurtitozsde
Üzlet

„Néha bizony esni kell” – Érik már az újabb tőzsdei összeomlás?

Pintér András, Budapest Alapkezelő
Mikor jön a korrekció? – teszi fel magának a kérdést ezekben a napokban a világ részvénybefektetőinek többsége. Annak fényében, amit a tőkepiacok számos szegmensében látunk – elég csak például az IPO- és SPAC-őrületre, vagy a közösségi fórumokban felkapott kisrészvények körüli spekulációra gondolnunk –, a kérdésfelvetés teljesen jogosnak is tűnik.

De hát éppen most éledezik a világgazdaság a korona-válság által kiváltott lefagyásból, pont most esnének a részvények, amikor brutál erős GDP-növekedés várható?! – szól az ellenérv, és ha figyelembe vesszük, hogy a második negyedévtől kezdődően milyen növekedési prognózisokkal számol a piaci szereplők többsége, akkor azt kell mondanunk, hogy ebben az érvben is van valami.

Aki hosszabb időt töltött el a részvénypiacokon, tudja, hogy az időről időre bekövetkező korrekciók a piacok természetes velejárói. 5% feletti esés gyakorlatilag minden évben van pár, 10% feletti korrekció jellemzően kétévente, és bizony a sokak által a medve-piaci határnak tartott 20% feletti esés is átlagosan hét-nyolcévente jött az elmúlt évtizedekben az amerikai részvényindexek esetében.

Néha bizony esni kell, hogy hosszabb távon emelkedhessenek az árfolyamok.

Az elmúlt pár hónap ebből a szempontból meglehetősen elkényeztette a befektetőket, 5% feletti esés az S&P500 Index esetében utoljára tavaly októberben volt, és bár a piac belsejében, az egyes részvények és szektorok szintjén nagyon komoly mozgások voltak, a fő index összességében szinte botlás nélkül emelkedik tavaly tavasz óta.

Természetes így, hogy a „korrekció-várás” a fénykorát éli.

A hasraütésszerű tippelgetés helyett az ilyen helyzetekben mindig célszerű véleményem szerint megnézni, hogy mit tanulhatunk a múltból. 100 százalékos válaszaink természetesen a jövővel kapcsolatban így sem lesznek (a piacon ilyenek nem léteznek), mégis tanulságos, hogy az elmúlt évtizedekben milyen kapcsolat rajzolódik ki a nagyobb piaci esések és az aktuális növekedési környezet között. Talán így egy fokkal egyértelműbben látunk majd annak kapcsán, hogy elképzelhető-e, hogy úgy essen a piac, hogy közben a növekedés száguld!

Egyszóval, jöhet-e úgy 20% feletti esés a tőzsdéken, hogy közben az USA gazdasága idén várhatóan év/év alapon 6% felett növekszik?

Negyedéves GDP-növekedési adataink az USA gazdaságára 1947 eleje óta vannak, így az elkövetkezőkben a II. világháború végétől a máig terjedő időszakot fogjuk elemezni. Ahogy az a lenti ábrán is látszik, ebben a periódusban 11 olyan időszak volt, amikor a részvénypiac az 1947-től induló idősor éppen aktuális történelmi csúcsához képest több mint 20 százalékot esett (az ábra sárga vonala jelzi az S&P500 Index aktuális távolságát a post-1947 történelmi csúcshoz képest, az említett 11 piros pötty pedig azt a napot, amikor az index ezen csúcsokhoz mért visszaesése meghaladta a 20 százalékot).   

oth_pa1_jo

A 20 százalékos határ a „jelentős esés” definiálására természetesen teljesen önkényes, ráadásul az ábrán az is látszik, hogy míg bizonyos esetekben az index szó szerint csak pár napra bukott ezen lélektani szint alá, más esetekben a -20% elérése csak előszele volt az azt követő, összességében 40-50 százalékos zuhanásnak.

Mindezt figyelembe véve mégis tanulságos, hogy ha ezen számok mellé azokat az adatokat is odatesszük, amelyek azt mutatják, hogy a 20 százalékos esés elérése idején (azaz a piros pöttyökkel jelzett napokon) éppen mekkora volt az amerikai gazdaság GDP-növekedése. Az aktuális negyedév növekedési számait mutató lenti táblázat (negyedév/negyedév, azaz QoQ GDP-növekedési), és a fenti ábra szürke zónái is azt mutatják ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben az volt a jellemző, hogy a 20 százalékos esésre recessziós periódusokban került sor. Az említett 11 esetből 7-nél az aktuális negyedév GDP-szám negatív volt, egy további esetben pedig (az 1973-as időszakban) az esést nagyon rövid időn belül követte a recesszió, így alapvetően azt mondhatjuk, hogy a nagy piaci és gazdasági visszaesések jellemzőn kéz a kézben járnak.

Érdekes ugyanakkor, hogy három kivétel ebben a bő hét évtizedben is akadt, két esetben a ’60-as években, egyszer pedig a hírhedt ’80-as évek végi hétfő körül a piac úgy szenvedett el 20% feletti korrekciót, hogy az nem kapcsolódott gazdasági zsugorodáshoz. Vannak persze jellemző piaci együttmozgások, de ezek ebben az esetben sem zárják ki, hogy néha nem jellemző dolgok történjenek: azaz úgy essen jelentősen a tőzsde, hogy ahhoz nem társul recesszió. (A három említett időszak egyedi sajátosságainak bemutatása külön fejezetet érdemel, és kap is természetesen éppen ezért a részvénypiaci történelemkönyvekben, bemutatva, hogy a GDP-környezeten kívül a piacok mozgását tucatnyi más tényező is hangsúlyosan befolyásolja.)

oth_pa3_jo

A mostani helyzetnek ráadásul számos különlegessége van, amit érdemes észben tartanunk. A 2020-as év minden szempontból extrém volt, a hatalmas gazdasági visszaesés ellenére a tőzsdék jelentősen emelkedni tudtak, ami szintén rendkívül szokatlan kombináció. Így talán 2021-ben ennek a fordítottja (jó gazdaság, rossz piac) is kevésbé lenne meglepő, mint egy kevésbé extrém helyzetben.

A piacok ráadásul mindig a jövőt árazzák, így az is egy teljesen valid érv, hogy a tavalyi emelkedés az idei gazdasági visszapattanást minden bizonnyal már nagyrészben beárazhatta.

Természetesen továbbá figyelembe kell venni a piaci visszacsatolásokat, a tőzsde-gazdaság kapcsolatának reflexív mivoltát is, ami akár azt is eredményezheti, hogy egy esetlegesen beinduló piaci esés a gazdasági jövőt is sokkal borúsabbra festheti rövid időn belül. Arról nem is beszélve, hogy a mostani rózsaszín GDP-jövőképet egy esetleges vírus-variáns, az a bizonyos „külső tényező” is napok alatt lenullázhatja – pont úgy, ahogy a tavaly tavasszal is történt.

Tavaly tehát megtanulhattuk, hogy a tőkepiacokon a váratlan dolgokkal együtt kell élnünk: a piaci kockázat maga az, hogy néha olyan dolgok történnek, amikre nem számítottunk.

A helyzet jelenleg mégis az, hogy az elkövetkező negyedévekre a piac stabilan erős, negyedév/negyedév alapon 1-2% közötti GDP-növekedésre számít, így ha komoly, 20% feletti esés jönne index-szinten, akkor a fenti számok alapján vagy a jelenleg várt GDP-pálya fog drasztikusan (újra) elromlani, vagy pedig olyasmi történik majd, ami a történelemkönyvek alapján inkább számít ritka esetnek, mintsem elkerülhetetlen papírformának.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Peter Juelich/Bloomberg via Getty Images

wisjh
bull
budapest airport
koronavírus labor maszk getty stock
deviza trader forint árfolyam kereskedő
startup cég vállalkozás fiatal

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
budapest airport