GE Lencsés Gergely
Üzlet

Története egyik legnagyobb forgalmú évére készül a GE veresegyházi gyára

Története egyik legnagyobb forgalmát bonyolíthatja le a GE húszéves veresegyházi gyára idén és a következő évben, nagyrészt azért, mert a nyugati világ egyre több földgáztüzelésű csúcserőművet állít üzembe. A gázturbinák természetes úton fejlődnek afelé, hogy egyre több hidrogént tudjanak elégetni, ezért egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy alkalmazásukkal zsákutcába sétálunk - mondta a Portfolio-nak Lencsés Gergő, a GE globális gázturbina-gyártási üzletágának vezérigazgatója, akinek vezetésével korábban a társaság legnagyobb megújuló energiatermelő berendezéseket gyártó üzeme is felépült.

A földgáz ma még nélkülözhetetlen eleme az energiamixnek, de a dekarbonizációs energiaátmenetben a következő évtizedekben betölthető lehetséges szerepe meglehetősen vitatott. Milyennek látják a földgáz és a gázturbinák kilátásait a GE-nél?

Egyértelmű az a trend, hogy a megújulók térnyerésével egyre több, a villamosenergia-rendszer rugalmasságát is biztosítani képes csúcserőműre van szükség, ehhez pedig a legjobb technológiát jelenleg a gázturbina kínálja. Egy olyan trend is megjelent ugyanakkor, hogy ott, ahol nagyon gyorsan kívánnak előrelépni a karbonsemlegesség felé, a szénerőművek gázerőművekre való lecserélése jelenti a választást.

A földgázzal szemben leggyakrabban felmerülő kritika, hogy elégetésekor szintén szén-dioxid szabadul fel, ezért a gázturbinák telepítése zsákutcába visz. A gázturbinák azonban egyebek mellett hidrogén égetésére is alkalmasak, a technológia pedig nagyon természetes úton fejlődik afelé, hogy egyre több és több hidrogént tudjon elégetni, ezért egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy alkalmazásukkal zsákutcába sétálunk. A hidrogén mellett ráadásul egyéb klímabarát gázok is szóba jöhetnek, például szintézisgázok, amelyek égetésére a gázturbinák szintén jól alkalmazhatók.

Olykor megkérdezik tőlem, hogy miért vagyok még mindig a GE-nél így 24 év után. Erre az a válasz, hogy egyrészt azért, mert a céggel együtt én is hiszek ebben a technológiában, és látjuk a helyét nem csak most, hanem a következő 15-20 évben is. Nem mellékesen, szeretnék majd úgy belenézni a gyerekeim szemébe, hogy ne kelljen szégyenkeznem amiatt, amit csinálok. Az is fontos szempont emellett, hogy csodálatos emberekkel tudok együtt dolgozni ennél a vállalatnál.

A GE 2030-ra jelölte ki azt a célt, hogy kifejlessze a 100 százalékban hidrogénüzemű turbinákat, de a turbinák már most is képesek bizonyos arányú földgáz-hidrogén keverékkel üzemelni. A jelenlegi berendezéseket lehet úgy upgradelni, fejleszteni, hogy nagyobb arányban legyenek képesek a hidrogénüzemre?

Igen, és folyamatosan upgradeljük is a jelenlegi technológiánkat, ami a hidrogén égetésének célját is szolgálja. A gázturbinák három fő részből állnak, a kompresszorból, az égéstérből, valamint a tulajdonképpeni turbinából. Természetesen mindhármat szükséges fejleszteni a hidrogénégetési képesség fokozása érdekében, de nagyon fontos, hogy a már meglévő technológia ehhez kiváló alapot szolgáltat, tehát nem kell gyökeresen új dolgot kitalálni. A hidrogénüzemre való alkalmassá tételhez a kompresszoron nem nagyon kell módosítani. Az égéstérrel kapcsolatban hasonló a helyzet, miután hidrogént égetni gyakorlatilag könnyebb, mint bármi mást; nagyon gyorsan kitölti a rendelkezésére álló teret, sőt, még begyújtani sem nagyon kell. A turbina alkotóelemei, az úgynevezett hot gas path, illetve a lapátok anyagának, hűtésének fejlesztéseivel szintén ebbe az irányba haladunk. Az utat tehát a jelenlegi turbinák upgradelése, fejlesztése jelenti, és nem szükséges teljesen új technológiát megalkotni.

A fosszilis, így a földgáz-tüzelésű erőművek telepítése az elmúlt években háttérbe szorult a nap- és szélerőművek mögött, legalább is a nyugati világban; Magyarországon például legutóbb egy évtizede épült ilyen kapacitás. Hogyan mutatkozik meg ez a GE termékei, szolgáltatásai iránti kereslet alakulásában, és mire számítanak a következő években?

A kérdést érdemes globális szinten vizsgálni, hiszen Magyarország már csak méreténél fogva is meglehetősen csekély súlyt képvisel a világszintű trendekben. Ezzel szemben veresegyházi gyárunk a GE gázturbinagyártó üzletágának legnagyobb nem egyesült államokbeli gyára, egyben Magyarország egyik legnagyobb termelő egysége, amely nyilván nem a magyar, hanem a globális piac kiszolgálására jött létre, ahol kifejezetten a kereslet erősödése tapasztalható.

Nem csak reménykedünk tehát a növekedésben, hanem látjuk is azt. A veresegyházi gyár termelése növekszik, így az idei és a következő évben várhatóan története egyik legnagyobb forgalmát fogja lebonyolítani, mégpedig elsősorban azért, mert a nyugati világ egyre több földgáztüzelésű csúcserőművet kezd el üzembe állítani. Miután ugyanis számos ország nagyon sok megújuló erőművet telepített, realizálták, hogy az egész villamosenergia-rendszerben változásra, fejlesztésekre van szükség. Nagyon érdekes trendet látunk, ugyanis míg régebben a csúcserőműveket jellemzően inkább olyan országokban adtuk el, mint Indonézia - , ahol a rengeteg szigeten érthető módon szükség van a csúcserőművekre - , addig az utóbbi időben egyre inkább a nyugati országokban, például Németországban értékesítjük ezeket.

A hidrogén részben az energiatárolás kihívására is megoldás lehet, de mi a helyzet az egyéb energiatároló technológiákkal? Mennyiben konkurensek avagy kiegészítő technológiák ezek a földgázzal?

Ezeknek a technológiáknak együtt kell dolgozniuk azért, hogy egy karbonsemleges jövőt tudjunk kialakítani. Sajnos, a gondolkodást sokszor túlságosan is a szalagcímek határozzák meg, a végletekre korlátozva azt: mi jó - mi rossz, mi működik - mi nem működik? A 21. században olyan komplex, hálózatos jellegű problémáink vannak, amelyeket nem lehet így leegyszerűsíteni, akár az energiaellátásra, akár a globális felmelegedésre, akár a koronavírus-járványra gondolunk.

Az energetikai ipar szent grálja mindig is az olcsó energiatárolás volt. Azonban nem elsősorban és kizárólag a napon belüli völgy- és csúcsidőszakok jelentette problémát kell megoldanunk, hanem az évszakokon átívelő szezonális energiatárolást is. Valami olyasmit kellene csinálnunk, mint a nagymamám lekvárja, vagyis a nyári napsütést eltenni télire, amikor a fogyasztási igény nemhogy nem alacsonyabb, de még nagyobb is mint nyáron. Addig, amíg nem találjuk ki, hogy ezt hogyan oldjuk meg, szükség van a jelenleg létező technológiákra, amelyeknél a fejlődés lehetőségeivel is jobban tisztában vagyunk.

Egyre többször érkezik hír arról, hogy nem csak politikai közösségek, de meghatározó pénzintézetek, energetikai thinktankok is állást foglalnak az újabb fosszilis beruházások ellen.

Nem kommentálnám, hogy kinek milyen politikai vagy gazdasági érdekei vannak. Az elektronokat nem azok a törvények érdeklik, amelyeket az emberek hoznak, hanem azok a természettudományos törvényszerűségek, amelyeket például Maxwell és Kirchhoff írt le. Azt viszont nagyon fontosnak tartom, hogy őszinte és tartalmas szakmai beszélgetéseket folytassunk a lehetőségeinkről.

A hidrogéntüzelésre való fejlesztés mellett milyen egyéb módon érvényesülnek a klímavédelmi szempontok a GE Gas Power termékfejlesztéseiben?

A hatékonyság javítása a környezet- és klímavédelmi szempont mellett gazdasági megfontolásból is rendkívül fontos a GE számára, ezért folyamatosan dolgozunk ezen. Ha ez az interjú nem online, hanem a veresegyházi irodámban készülne, akkor személyesen is láthatná azt a Guiness-rekord bizonylatot, amely a világon valaha ember által épített leghatékonyabb kalorikus gép teljesítményét igazolja. Nem csak papíron ígérünk 62-63 százalékot, hanem már meg is építettük ezeket a kombinált ciklusú erőműveket. Emellett nagyon izgalmasnak találjuk a szén-dioxid-leválasztási, -hasznosítási és -tárolási (CCUS) technológiát is, és elkezdtünk együttműködéseket kialakítani azért, hogy e területen is érdemben tudjunk előre haladni.

Magyarország és az itteni GE-kapacitások is részt vállalhatnak a gázturbina-technológiával kapcsolatos innovációban, K+F tevékenységben is?

Teljes mértékben. Rendkívül sikeres versegyházi gyárunk jóval több, mint egy egyszerű összeszerelő üzem. Soha nem is csak az volt, hanem mindig is komoly hozzáadott értéket hozott létre, és ez egyre inkább igaz. Én látom a gyár és az itt felgyűlt tudás helyét a GE jövőbeli működésében is, sőt, úgy gondolom, még nagyobb és kiterjedtebb szerepet vállalhat benne.

Rendkívül szoros együttműködést folytatunk a GE többi, Magyarországon jelen lévő üzletágával is. Együtt dolgozunk a megújuló energia üzletágunkkal, és - talán furcsán hangzik - még komolyabb a technológiai együttműködésünk a repülés (Aviation) üzletágunkkal, hiszen a hegesztések, hőkezelések, hőálló bevonatolások nagyon hasonlóak mindkét üzletágban. Adatelemzési vagy gépi tanulással kapcsolatos munkáink során pedig az egészségügyi (Healthcare) üzletág hazai irodáiban dolgozó négyszáz szoftverfejlesztő, illetve adatelemző tudását is igénybe szoktuk venni. Egyébként elképesztőnek találom, hogy Magyarországon mekkora adattudományos kapacitás épült ki.

A magyar beszállítói hálózat mennyiben képes megfelelni a változó elvárásoknak, hogy alakul az ő szerepük?

A kelet-európai, de főleg magyar beszállítóink egyre komolyabb szerepet kapnak; nem csak a veresegyházi gyár, hanem a magyar beszállítói bázis is igen magas státuszt ért el. A jó két évtizede, a gyár alapításakor mellénk települt beszállítók mára globális beszállítói státuszba kerültek, vagyis immár nem csak a magyar gyárnak, hanem többi gyárunknak is dolgoznak. Olyan, piacvezető, első körös besorolású beszállítókról van szó, akik képesek együttműködni a fejlesztő mérnökségünkkel, legyen az bárhol a világban. Olyan státuszt értek el tehát, hogy már a következő technológiai lépést jelentő fejlesztéseken dolgoznak együtt a mérnökséggel. És nem csak itt tevékenykedő külföldi, hanem kifejezetten magyar tulajdonú vállalkozásokról is beszélek. A gyár versenyképességének nagyon fontos eleme, hogy mennyire jók a beszállítói, és én nagyon meg vagyok elégedve velük.

Az előzőeken túl, de a szakmájához kapcsolódóan melyek a legfontosabb személyes céljai a következő évekre?

Szeretném, ha értelmes diskurzus alakulna ki arról a kérdésről, hogy hogyan is tudunk reálisan karbonsemleges jövőt építeni. Sokat beszélünk arról, hogy miből lesz villamos-energia, de azért a világ szén-dioxid-kibocsátása nem csak a villamosenergia-előállításon múlik. Ezért azt is szeretném, ha arról is beszélhetnénk, ami az igazi gondot jelenti, vagyis arról, hogy mennyit fogyasztunk. Egyik kedvenc írom, Douglas Adams szerint egyetlen esőcsepp sem gondolja azt, hogy ő felelős az árvízért. Ha ezt az egész komplex problémát meg akarjuk oldani, akkor magunkon, a fogyasztási szokásainkon kell kezdenünk a változtatást, feltéve magunknak a kérdést: mi mennyit fogyasztunk, valóban kell-e nekünk új autó, új tévé, ki kell-e dobnunk a megtermelt élelmiszer harmadát, tényleg kellenek-e minden nyáron új ruhák?...

Ehhez nyilván nekem is hozzá kell tennem a magamét, olyan emberként is, akivel le lehet ülni és érdemben el lehet beszélgetni erről a rendkívül komplex problémakörről, mint egy olyan mérnökkel, aki azzal is tisztában van, hogy milyen technológiák állnak rendelkezésre a feladat abszolválásához. Kivételes a helyzetem mert magyarként, globális vezetőként lehetőséget kaptam arra, hogy nagyon sok emberre legyek hatással. Igyekszem hozzájárulni a körülöttem levő világ jobbá tételéhez, elmondom a gondolataimat, és olyan döntéseket hozok a saját „kis kertemben”, amivel próbálom jobb irányba vinni a dolgokat.

Lencsés Gergő, GE Gas Power, globális gázturbina gyártás vezérigazgató

Szakmai pályafutását a GE világítástechnikai üzletágánál, a GE Lightingnál kezdte gyártástámogató mérnökként. 2001-ben csatlakozott a GE Power Veresegyházon épülő új magyarországi üzeméhez. Ezt követően több pozíciót töltött be az ellátási lánc (supply chain) területén, majd 28 éves korában kinevezték termelési igazgatónak. 2008-ban felkérték a GE vietnámi, HaiPhong-i beruházásának vezetőjévé, amely eredményeként a GE legnagyobb megújuló energiatermelő berendezéseket gyártó üzeme épült fel.

2012-ben a GE Power veresegyházi üzemének irányítását bízták rá, ahol kis és közepes teljesítményű erőművek összeszerelésével, gázturbina alkatrészek gyártásával, javításával foglalkoznak. A 2000 főt foglalkoztató gyárat 2018-ig vezette, majd felkérték a globális gázturbina gyártás vezetésére. Az üzletág vezérigazgatójaként világszerte 11 helyszínen folyó tevékenységet fog össze, köztük olyan gyárakat, mint Greenville (USA), Veresegyház (Magyarország), Belfort (Franciaország).

Címlapkép: GE

deviza trader forint árfolyam kereskedő
startup cég vállalkozás fiatal
bank hitel getty stock
traktor mezőgazdaság
koronavírus vakcina oltás
union1

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-06-15
Portfolio-MAGE Járműipar 2021
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
Paul Tudor Jones