élelmiszer
Üzlet

Elszálltak az élelmiszerárak, a drágulásnak még nincs vége

A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?

Emelkednek az árak

Nem, nem a venezuelai infláció elemzése következik most. (Ott már 50 százalék közelében tartanak…) Az utóbbi évek már-már megszokott tendenciája, hogy az élelmiszerárak a teljes inflációs rátához képest nagyobb ütemben emelkednek, ezt a kérdést egy tavaly őszi cikkben is érintettük.

Azonos pályán mozognak a régiós inflációs mutatók, részben a hasonló monetáris politikák és a devizamozgások következtében. A háttérben fontos mozgatórugó az élelmiszerárak megugrása, ami az országspecifikus tényezők mellett egy hosszú távú globális trendbe is illeszkedik.

Azóta az árdinamika nemhogy csillapodott volna,

de nemzetközi szinten igencsak felpörgött.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított globális élelmiszer-árindex legutóbbi (májusra vonatkozó) adata a hagyományos terminológia szerint már a „vágtató infláció” kategóriájába sorolható: a közel 40 százalékos (egészen pontosan 39,7 százalékos) év/éves index még akkor is látványos, ha tudjuk, hogy a bázis negatív volt (2020 május: -3,4 százalék év/év, -1,6 százalék hó/hó).

A májusi élelmiszer-inflációs ráta ugyanis a megelőző hónaphoz képest is masszív, 4,8 százalékos emelkedést mutatott. Utoljára 2012-ben fordult elő ennél magasabb hó/hó index, tavaly pedig a hó/hó indexek átlaga mindössze 0,6 százalék volt. Az év/éves mutató már az év eleje óta kétszámjegyű élelmiszer-inflációt jelez a 2020-as 3,1 százalék után. Januárban még „csak” 10,6 százalék volt, majd havi 6-8 százalékpontos ugrásokkal folyamatosan haladt felfelé a májusi közel 40 százalékos indexig. És ez a májusi globális szám különösen látványos, ha a főbb gazdasági centrumok májusi (teljes) inflációs adatához hasonlítjuk: USA: 5,0 százalék, eurózóna: 2,0 százalék, Kína: 1,3 százalék.

Ami a hazai helyzetet illeti, a jegybank számítása szerint „a globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a globális folyamatok 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerek árainak emelkedéséhez”. Egy ilyen léptékű hatás akkor is lassan „fut ki” az inflációból, ha a sokk egyszeri természetű, de mind a Bloomberg által gyűjtött agrárelemzői előrejelzések, mind az USA agrárminisztériumának prognózisai szerint további (ha nem is gyorsuló) globális áremelkedés várható. Ráadásul úgy tűnik, mintha Nyugat-Európához képest a régiónkat jobban is sújtaná.

De vajon a legfejlettebb gazdaságok mentesek lennének az élelmiszerár-ugrás hatásai alól? Több tényező is segíti, hogy visszafogottabb legyen a boltokban látható árcédulák változási sebessége, de az idei látványos költség-emelkedési hatástól ezekben az országokban sem lehet mentesülni. Az igaz, hogy a fejlettséggel járó magasabb jövedelem arányaiban tompítja az élelmiszerárak hatását. Sőt az is, hogy a feldolgozott élelmiszerek árainak csak egyik (bár kiemelten fontos) összetevője a nyers élelmiszerek ára. Mindkét hatás tompulhat viszont 2021 második felében. Egyrészt a jövedelmeket reálértelemben erodálja számos nem élelmiszertermék, illetve számos szolgáltatás áremelkedése, így a reál-arányokat tekintve növekszik az élelmiszerek jelentősége. Ráadásul a nem élelmiszerjellegű árnövekedések egy része (szállítási költségek, csomagolás) szintén lecsapódik a feldolgozott élelmiszer-termékek áraiban, tehát nem csupán a nyers élelmiszerek hajtják felfelé a boltokban megvásárolt késztermékek árát.

Ebből egyenesen következik, hogy az élelmiszerárak nem csak azért érdekesek a teljes inflációs történet szempontjából, mert szó szerint naponta szembesülünk velük, hanem mert így mind az infláció-érzékelésünket, mind pedig a várakozásainkat jobban befolyásolják, mint lényegében bármely más termék vagy szolgáltatás ára. Ezen túl a fenti okfejtés alapján a most tapasztalható gyorsulás és csúcsdöntések után kevésbé gyors korrekcióra számíthatunk a következő egy-két évben.

Hosszútávú trendek is támogatják az áremelkedést

Ezt a kilátást erősíti több olyan globális trend is, ami hosszabb távon fejti ki a hatását, de már most kevéssé valószínűvé teszi, hogy a 2020-21-es árkilengések normalizálódásán túl jelentősebb élelmiszerár-csökkenés bontakozzon ki. Ilyen például a mezőgazdasági termésátlagot, illetve a termőterületeket csökkentő klímaváltozási hatás, de az is, hogy bioüzemanyagokat állítanak elő élelmiszerként is használható növényekből. Árnövelő hatásúak az egyre gyakoribbnak tűnő haszonállat-járványok (például a sertéspestis és a szárnyasokat érintő influenzajárványok), és részben a fejlődő országok mezőgazdaságának és élelmiszeriparának gyorsuló gépesítése miatti növekvő beruházási költségek. Sőt, ha a Covid-19 elmúlása után tartósnak bizonyul egyes ellátási láncok földrajzi szűkülése, lokalizálódása, akkor ez az új helyzet is csatlakozhat az árszintet növelő tényezők egyre hosszabb sorához.

Ha valaki ezt a képet máris túlságosan borúlátónak érzi, egyelőre sajnos nem tudjuk teljesen megnyugtatni. Ha a FAO idézett globális élelmiszerindexének öt alcsoportjára tekintünk, azt látjuk, hogy ezek közül három átlag alatti növekedést produkált (hús, tejtermékek, gabona), egy relatíve kismértékben átlag fölötti (cukor), egy viszont messze kiemelkedő, az átlag háromszorosát is meghaladó mértékű drágulással véteti észre magát: étkezési olaj, 124,5 százalék.

Bár szeszesitalok ebben az indexben nem szerepelnek, innen egyetlen merész ugrás csak, hogy eszünkbe jusson a Jelenések könyve apokaliptikus látomásának figyelmeztetése:

Egy liter búza egy dénár, és három liter árpa egy dénár, de az olívaolajat és a bort ne bántsd

Mi lehetne izgalmasabb, mint egy kétezer évvel ezelőtti, az akkori Római Birodalom területéről származó árfeljegyzés, ami egyben az első közgazdasági előrejelzések egyike is! Ha a búza árát nézzük (mert ezek után olaj- és borvásárlásra már ne is merjünk gondolni…) egy dénár az akkori árviszonyok közepette egy 12 órás munkanapért fizetett bérnek felelt meg. Most mindenki behelyettesítheti a saját fizetését és kiszámolhatja, hogy egy liter búza így mennyibe kerülne. Ezt összehasonlítva a búza jelenlegi tőzsdei árfolyamával (2021. június 29-én a chicagói tőzsdén 1 véka 645 dollár, így egy liter nagyjából 54 forint), máris kiszámolhatjuk, mekkora infláció jön ki! A kérdés már csak az időtáv. A megfejtéseket nem kell sehova beküldeni.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Stephen Chernin/Getty Images

görög santorini getty stock
google
GettyImages-1201452177
matolcsy györgy

Kiszámoló Zöld lakáshitel

Az MNB októbertől úgynevezett zöld lakáshitelt vezet be 200 milliárd forint kerettel, 25 évig fix, maximum 2,5%-os...

Alapblog Hülye voltam

Archívumunkból (2017): Mennyiszer hallottam ezt a szöveget barátoktól, spekiktől, befektetőktől. Egyszerű magyarázat...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.07
Sustainable World 2021
2021.09.21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021.09.08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021.09.15
Property Investment Forum 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
GettyImages-1211246460 (6)