GettyImages-1202271610 (1)
Üzlet

Mesterséges intelligencia és automatizáció: aki lemarad, annak végleg befellegzett

Portfolio
Hogy változtatja meg a technológia a munkavégzést? Hol helyezkedik el Magyarország az üzleti automatizáció és a mesterséges intelligencia területén nemzetközi viszonylatban? Mi várható öt éves időtávon? Mennyire van felkészülve az oktatási rendszer a kihívásokra?  Többek között ezek a témák kerültek terítékre az Abbyy által szerveztt kerekasztal-beszélgetésen, ahol Máhr Tamás, a társaság magyar K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense osztották meg gondolataikat.
Mire jó a mesterséges intelligencia a bankokban? Erről is szó lesz a Portfolio október 13-ai Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

A szakértők először a koronavírus járvány és a technológia kapcsolatát járták körül: Máhr és Gulyás egyetértettek abban, hogy az elmúlt másfél év elsősorban inkább az eszközök alkalmazására volt jótékony hatással, mintsem magára a technológiára. Az ugyanis már ott volt, de széles körben csak a lezárások alatt kezdték el használni. Magyarországon a szoftverfejlesztés területén nem különösebben változott semmi, hiszen a fejlesztők ugyanúgy csináltak mindent ahogy eddig, csak éppen otthonról. Fokozott kockázatot jelentett viszont az, hogy a munkatársak hazavitték az érzékeny adatokat.

A technológia emberi munkavégzésre gyakorolt hatását Gulyás egy történelmi példával szemléltette. Elmondta, hogy az ipari forradalom korában a legtöbb ember nehéz fizikai munkát végzett és egy időben még a gyerekmunka is bevett gyakorlat volt, ám a technológiai - szociális intézkedésekkel karöltve - felszámolta ezeket a gyakorlatok. Gulyás többnyire optimista a jövővel kapcsolatban, hiszen a nehéz és monoton fizikai munka ma már visszaszorulóban van. Némileg árnyalva a képet hozzátette, hogy a technológia stresszessé és elidegenítővé is teheti a munkát.

Máhr elmondta, hogy az automatizálási projekteknek köszönhetően számos repetitív feladatot ki lehet már váltani. Példának az Abbyy számlafelismerő rendszerét hozta fel, amely különböző nyelveken íródott számlákat is fel tud dolgozni. Az ehhez hasonló eszközök beemelése egy vállalat automatizálási rendszerébe több teret enged a kreatív, valóban értékteremtő folyamatoknak.

Felmerült, hogy milyen ellenállásra lehet számítani a munkaerő részéről az eszközök bevezetésekor. Sokan félhetnek ugyanis, hogy a technológia elveszi majd tőlük a munkát és így feleslegessé válnak. Máhr a munkaerő részéről nem érzékel ilyen félelmeket, hiszen munkaerőhiány van és inkább ez az elsődleges tapasztalat. Gulyás ezt annyival árnyalta, hogy ha megkérdeznék az utca emberét, hogy fél-e a mesterséges intelligenciától, akkor a válasz szinte biztos az lenne, hogy igen. Sokan viszont nincsenek tisztában azzal, hogy az AI bizonyos értelemben már így is ott lapul a zsebükben. Máhr azzal zárta a blokkot, hogy az RPA (robotic process automation – munkafolyamat automatizáció) segítségével hosszú távon eltűnhetnek majd a felesleges, ismétlődő tevékenységek, aminek jótékony hatásait idővel a munkaerő is érzékeli majd.

Máhr beszélt arról is, hogy milyen elvek mentén érdemes egy vállalatnál végrehajtani a folyamatautomtizálást. Ezek szerint úgy kell automatizálni, hogy az valóban a cég működését kövesse, mert ha túlságosan elrugaszkodott az új folyamat, az akár a vállalat életébe is kerülhet.

Ha helyi szinten vizsgáljuk a technológiai fejlődési folyamatokat, Gulyás szerint Magyarország helyzete némileg ellentmondásos. Egyrészt egy globális rendszer részeként a fejlődés itt is folyamatos, hiszen, ha megjelenik valamilyen újítás, azt a nagyobb hazai cégek azonnal igyekeznek implementálni. Azt, hogy a technológiák milyen sebességgel épülnek be a folyamatokba, a digitális átállás szintje határozza meg. Magyarországon a telefonos hozzáférés elég jó, viszont a vállalkozások nem veszik át elég gyorsan az innovációkat és sokan még mindig papíralapon végzik a munkát.

Az elsődleges alkalmazók közé a telekommunikációs cégek, a pénzügyi szervezetek és úgy általában a nagyobb vállalatok tartoznak. A kisebb logisztikai cégek vannak lemaradva leginkább, ami viszont nem feltétlenül magyar sajátosság. Az agrárium területén szintén a nagyobb birtokokon gazdálkodó cégek használják ki az IT nyújtotta lehetőségeket.

Arra a kérdésre, hogy milyen módon lehetne lebontani a belépési korlátokat Máhr elárulta, hogy ehhez jól jöhetnek az úgynevezett no-code platformok, amelyekkel grafikus felhasználói felületen lehet személyre szabott alkalmazásokat fejleszteni. Mivel nem igényel programozói tudás, más szakterületek képviselői is könnyen el tudják sajátítani a használatát. Ezzel egyre kevesebb programozóra lenne szükség a cégeken belül, a szoftverfejlesztő cégeknek viszont egyre többet kellene alkalmazni.  

Gulyás nem vár jelentős technológiai változásokat az elkövetkező öt évben, az viszont biztos, hogy az automatizáció sokkal megszokottabb jelenség lesz. A koronaválság alatt jelentős küszöböt sikerült átütni az alkalmazásban, úgyhogy a későbbiekben könnyebb lesz majd bevezetni az innovációkat. Az automatizáció egyelőre még kisebb részét érinti a cégek működésének, a kapacitás még nincs teljes egészében kihasználva. Az automatizáció már nem csak versenyelőny, hanem kritikus képesség, tehát aki lemarad a fejlesztésekben az nagy eséllyel nem éli túl. Ez hozhat némi átrendeződést a piacon, sokan eltűnhetnek, akik későn fogtak bele a fejlesztésekbe, főleg a kisebb cégek közül. Reménykeltő ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan elindul egy költségverseny is az automatizációs megoldások területén, így a technológiák egyre hozzáférhetőbbé és olcsóbbá válhatnak.

Szóba került az oktatás felzárkóztatása is. Gulyás szerint a hazai képzések megfelelnek a piaci elvárásoknak, de nagy kihívás lesz majd ezeket hozzáigazítani a folyamatos és gyors technológiai változásokhoz. Ebben az ipar sokat tud segíteni, amely rengeteg utánképzést támogat.

Az alapszintű oktatás szintjén elsősorban egyéni kezdeményezéseken múlik, hogy a diákok pályaválasztáskor mennyire orientálódnak a szoftverfejlesztői, vagy a programozói karrier fel. Sokszor az iskolaigazgatón, vagy a tanáron múlik, hogy mennyire sikerül ezt a jövőképet közel hozni a diákokhoz. Az oktatási rendszerrel - az általános túlterheltség mellett - persze alapvető módszertani problémák is vannak. Sokkal rugalmasabb, projektszerű oktatásra lenne szükség, a digitális eszközök bevonásával.

Felmerült, hogy valóban szükség lesz-e ennyi szoftverfejlesztőre, ha ezek a tevékenységek többnyire nem is itthon zajlanak. Ez bizonyos értelemben stratégiai veszélyt is hordoz magában, hiszen tulajdonképpen nincs közünk a meghatározó technológiához. Ez viszont EU szintű probléma is, főleg a platformgazdaságban, ahol egy fontos uniós szereplőt sem találunk. Kitörési lehetőség az EU számára, hogy az ipari automatizáció piacán még zajlik a konszolidáció, így itt még lehetne újat mutatni.  

Mire jó a mestreséges intelligencia a bankokban? Erről is szó lesz a Portfolio október 13-ai Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Címlapkép forrása: Getty Image

bear_1
trader
hőmérőzés koronavírus maszkviselés
napelem_solarpanel
Oroszország permafroszt olvadás klímaváltozás

Holdblog Fogyó optimizmus

A tőzsdei hangulatindikátorok egy üzenete az szokott lenni, hogy ha sokan tartanak a részvényektől, akkor jó venni...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Megmutatjuk, hogyan tudtok akár már holnap kereskedni.
Online előadás
Egyszerű és hatékony stratégia.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Vezető felügyelő

Vezető felügyelő
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.11.18
Portfolio Property Awards 2021
2021.12.09
Agrárszektor Konferencia 2021
2021.11.18
Global trends in Banking 2021
budapest repülőtér ferihegy