Elszálltak az energiaárak - Itt vannak a nyertesek és a vesztesek a tőzsdén

Az elmúlt időszak egyik legmeghatározóbb sztorija a földgáz árának elszállása. A szélesebb körű energiapiaci áremelkedések, az ellátási láncokkal kapcsolatos aggodalmak és a kimondottan hideg téli időjárási előrejelzések okozzák többek között az árak robbanásszerű emelkedését.

Mindeközben látszik az is, hogy meredeken emelkedik Európában a villamosenergia ára is, aminek több oka is van:

• jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban az áramtermelésben használt nyersanyagok, a szén és a földgáz ára,
• a helyzetet tovább bonyolítja, hogy sztrájk van francia atomerőművekben, a munkások sztrájkjai kedden 3,1 gigawattal csökkentették az atomenergia-termelést hat francia reaktorban az RTE hálózatüzemeltető adatai szerint,
• meredeken emelkedik a szén-dioxid-kibocsátási engedélyek ára,
• a piaci szereplők amiatt is aggódnak, hogy a német gáztárolási szintek alacsonyak, ez pedig tartósan magas gáz- és áramárat eredményezhet.

Végül pedig az olaj ára is emelkedik, amely mögött alapvetően a visszafogottabb kínálat áll, hiszen az OPEC+ ugyan fokozatosan emeli termelését, és a tervek szerint havonta napi 400 ezer hordóval emeli meg a keretet, de ez egyelőre nem bizonyul elégségesnek. Emellett az amerikai olajkészletek átlag alattinak mondhatóak, és a palaolajtermelők sem jöttek vissza még tömegesen a piacra. További nyomást jelenthet az árak számára, hogy az egyre magasabb gázárak mellett nemcsak a gáz-szén, hanem a gáz-olaj csere is elkezdődött, ami újabb pótlólagos keresletet jelent. Év eleje óta a Brent típusú olaj több mint 62 százalékot emelkedett, az elmúlt egy évben pedig 94 százalékot, ezzel pedig 3 éves csúcsra került a jegyzés. Most ott tartunk, hogy bőven meghaladja a koronavírus előtti szintet az olajár, valójában idén márciusban történt meg először, hogy a 2019 végi szintre került a kurzus.