nanking nandzsing kína
Üzlet

Technológiai forradalmat robbanthat ki a világ második legnagyobb gazdasága

Tonács Attila
2021-ben a pekingi kormányzat több fronton is fellépett az ország tech szektora ellen, bizonyos tevékenységeket szigorú szabályok, másokat teljes tiltás alá helyezve. Trösztellenes törvényektől az adatbiztonsági rendelkezésekig több fronton is igyekeztek megszorongatni azokat a techóriásokat, amelyek az elmúlt években jelentős gazdasági túlhatalomra tettek szert. A pekingi kormányzat regulációs offenzívája várhatóan idén sem áll majd le, ami tovább formálja majd a fejlesztések irányát. Ez sok bizonytalanságot szül majd, de egy biztos: az innováció intenzítása nem csökken majd.

A nagy kínai metaverzum

Kínában a metaverzum épp annyira felkapott téma, mint bárhol máshol a világon. A kínai szoftverfejlesztők már évek óta építgetik a saját virtuális közösségi tereiket, és úgy tűnik, előnyös helyzetből indultak még a nyugati versenytársakhoz képest is. A kínai metaverzum vélhetően egészen máshogy fog kinézni, mint amit az amerikai bigtechek megálmodtak. Az ázsiai piacot ismerő elemzők szerint kínai játékfejlesztők fogják dominálni a globális metaverzum-piacot, olyan multiplayer játékokkal, amelyek hosszú időre lekötik a játékosaikat, a fő bevételi forrást pedig mikrotranzakciók jelentik majd. A legsikeresebb kínai játékfejlesztők közösségi platformfejlesztők is egyben, ez a kettős képesség pedig a metaverzum építésénél is jól jöhet majd.

Emlékezzünk viszont arra, hogy a kínai állam tavaly milyen erélyesen lépett fel az ország játékiparával szemben, így várhatóan a metaverzum videójáték tartalmaival sem bánik majd kesztyűs kézzel.

A kínai metaverzumok elsősorban abban fogják megelőzni a nyugati társaikat, hogy a különböző játék és közösségi média ökoszisztémák átjárhatósága – a központi politikai akaratnak megfelelően – vélhetően biztosítva lesz majd. A kínai gazdaságot irányító állampárt már korábban is tett lépéseket az egyes platformok közötti csatornák javítására: tavaly szeptemberben megtiltotta a legnagyobb internetes cégeknek, - köztük az Alibabának és a Tencentnek - hogy az alkalmazásaikban blokkolják a konkurencia felületére irányító linkeket. A versengés mellett a kínai metaverzumok várhatóan hamar megoldják majd azt is, hogy a felhasználók könnyedén mozogjanak a különböző brandekhez tartozó a virtuális terek között.

Klímatechnológia

A kínai állam a klímatechnológiai kutatásokat is magasabb sebességre kapcsolta, és úgy tűnik meglepő fejlesztéseket várhatunk majd tőlük a következő időszakban a dekarbonizáció és a zöldenergia terén. Kína a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, így az ambiciózus klímacélok jelentős kihívás elé állítják. A folyamat viszont elkezdődött: az országban már gombamód szaporodnak a klímakutatóközpontok és az egyetemek által felállított karbonsemlegességi kutatóintézetek is.

A kínai kormány tavaly októberben ígéretet tett arra, hogy 2030-ig eléri a karbonkibocsátási maximumot, 2060-ig pedig a karbonsemlegességet. A határidő feszes, a központi kormányzat pedig várhatóan rendkívüli mértékben fogja önteni a pénzt ez alatt a rövid idő alatt a klímatechnológiai szektorba. Ezzel páratlan növekedési lehetőség nyílik a zöldtechnológia feltörekvő vállalatai előtt.

Nyílt forráskodú ökoszisztémák

Kínában él a világ második legnagyobb szoftverfejlesztői közössége, a kínai technológiai és ipari fejlesztési minisztérium pedig már számos alkalommal kifejezte a szándékát a nyílt forráskódú ökoszisztémák kifejlesztésére, amire várhatóan a következő négy évben kerül majd sor. 2025-re a kínai kormányzat 2-3 nyílt forráskódon alapuló ökoszisztémától várja, hogy globális szinten is komoly befolyásra tesz majd szert a szoftverfejlesztői közösségeken belül.

A kínai informatikai csoda elérésében nagy szerepet játszottak az olyan nyílt forráskodú adattárak, mint amilyen a Microsoft GitHubja is. Az ide feltöltött kódtöredékeket kínai szoftverfejlesztők tömegei használják nap mint nap. Az ökoszisztéma előnye, hogy folyamatosan épül, és a fejlesztőknek nem kell minden egyes programrészletet az alapoktól megírniuk, hiszen azt már valaki feltöltötte az adatbázisba. A programok építőköveit nyilvánosan tárolják, így a fejlesztők valós időben tanulhatnak egymás kísérleteiből és hibáiból. Meglepő, de még az F-16-os vadászgép vezérlőszoftvere is nyílt forráskodú szoftveren alapszik.

Az Egyesül Államok után Kínában él a legtöbb GitHub felhasználó, ahol a szabad felhasználású kódok tárházának modellje már túllépett az eredeti kereteken, és szabályos mozgalommá nőtte ki magát. A helyi szoftvermérnökök körében hamar elterjedt az úgynevezett "nyílt forrású gondolkodás", amely az informatikához köthető ötletek szabad megosztását jelenti. Ezt persze nem nézi jó szemmel a kínai kormányzat, amely mindent megtesz azért, hogy megtartsa a zárt internet feletti kontrollt. Ezen a ponton viszont komoly dilemmában ütközik, hiszen a nyílt forráskodú ökoszisztémák az ország technológiai fejlődésének motorját jelentették, és mivel azok eredendően globális renszerek, nem lehet őket államosítani. Ezért is tűnik jó megoldásnak a kínai kormány számára egy államilag támogatott, de globális befolyással bíró ökoszisztéma felépítése.

Digitális jegybankpénz

Kínában 2014-ben kezdték el tesztelni a digitális jüant, 2020-ban pedig Kína vált az első jelentősebb gazdasággal rendelkező országgá, amely elindította egy virtuális jegybankpénz pilotját. Az eleinte Kína négy legnagyobb városában futó pilotokból kiderült, hogy a CBDC jól működik fizetőeszközként. A kínai állam azt várja a digitális fizetőeszköztől, hogy előbb utóbb átveszi majd a készpénz helyét, ezzel hatékonyabbá téve a lakossági fizetési rendszert, hosszú távon pedig megerősíti a jüan nemzetközi pozícióját. A legutóbbi nyilatkozatok alapján eddig 56 milliárd jüan a tranzakciós volumen összértéke, és már tíz nagyobb kínai városban bevezették.

Az idén megrendezésre kerülő pekingi téli olimpiával egy időben a kínai kormányzat az egész országra kiterjeszti a virtuális fizetőeszközt. Ennek érdekében elindított egy virtuális pénztárcát, amely már letölthető az Apple és az Android alkalmazásboltjaiban.

A jegybank azt ígérte, hogy a CBDC „kontrollálható anonimitás” mellett működik majd, azaz a tranzakciók névtelenek lesznek ugyan, de adatelemzési technikákkal ki lehet majd szűrni az illegális tevékenységeket. Ismerve azonban a kínai állam megfigyelési politikáját, több szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális jüan talán egy újabb eszköz lehet az állam kezében a lakosság megfigyelésére.

Részletesebb digitális szabályok

Tavaly láthattuk, ahogy a központi kínai kormányzat egyre szigorúbb szabályozásokkal lép fel az ország internetes vállalataival szemben, amelyek egyre nagyobb gazdasági hatalomra tesznek szert. A központi kormányzat trösztellenes törvényekkel igyekszik letörni a techóriások túlhatalmát: az Alibaba, a Tencent, a Miutan és Bytdance is a szabályozók célkeresztjébe került.

A következő évtől a hatóságok várhatóan sokkal több figyelmet fordítanak majd olyan technikai kérdésekre, mint az ajánló algoritmusok kezelése és a platformok interoperabilitását (átjárhatóságát) meghatározó sztenderdek.

Várhatóan nagy visszhangot vált majd ki világszerte az, hogy milyen szabályokkal korlátozza Kína az algoritmusok működését. Idén januárban az ország internetes szabályozói hatósága több rendeletet is életbe léptetett, amellyel szigorítottak a techcégek ajánló algoritmusainak alkalmazásán, a felhasználóknak pedig magasabb fokú transzparenciát biztosítottak a működésüket illetően.

A rendelet sokat merített az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó szabályozásából, a kínai kutatók pedig egyre többet konzultálnak az európai kollégáikkal, hogy új fejlesztési irányelveket dolgozzanak ki.

A kínai állampárt már régóta igyekszik kiterjeszteni a mesterséges intelligencia alkalmazását a gazdasági és társadalmi szférákban, ám ezek a törekvések gyakran erősen félrementek, széleskörű felháborodást kiváltva a világsajtóban. Emiatt - egyes elemzők szerint - a következő évben előtérbe kerülnek majd az úgynevezett etikus AI-irányelvek a kormányzati fejlesztési tervekben. Az viszont erősen kérdéses, hogy ezek a gyakorlatban milyen formát fognak ölteni, ismerve a kínai kormány megfigyelési politikáját, amely sokszor az alapvető emberi jogokkal is szembe megy.

(Protocol)

elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
elemző