VinnaiBalazs_0002_PictorialCollective
Üzlet

Külföldi multik vadásznak a magyar informatikusokra, miközben Magyarország a digitális kitörési pontot keresi

Turzó Ádám Pál
Magyarország már csak mindössze négy országot előz meg az európai digitális fejlettségi rangsorban. Az IVSZ elnöke szerint is kétségbeejtő a helyzet az ország digitalizációs fejlettségét tekintve, pedig éppen a digitális átállás határozza meg a régiónk jövőképét, mely egyben a kitörési pontunk lehet. Vinnai Balázs a kkv-k digitális fejlettségéről, a generációváltás feladatáról, a digitális szakemberképzés helyzetéről és az IT-munkaerőpiaci problémákról is beszélt. Mint elmondta, a home office elterjedése révén ma már a külföldi nagyvállalatok úgy vadásznak le hazai informatikusokat, hogy nem is alapítanak itt céget. Az IVSZ egy digitális cselekvési javaslatcsomagot is letett az asztalra, mely többek között a digitalizációra szánt EU-s pénzek hatékonyabb elköltésehez ad támpontokat, fókuszpontokat határoz meg.

Két helyet csúsztunk hátra az EU-s digitális fejlettségi index (DESI) összesített rangsorában, az EU 27 tagországából mindössze négyet előzünk meg. Mi az oka annak, hogy ennyire rosszul teljesítünk ezen a területen? Tényleg ennyire rossz a helyzet?

A DESI komplex képet alkot egy ország digitális fejlettségéről, egy fair mutatószám, hiszen konzekvensen évről évre megtartják ezt az értékelést. Tényleg kétségbeejtő a helyzet, de bizonyos területeken előre is tettük lépéseket: például az állampolgár-kormányzat kapcsolattartás digitalizációja Magyarországon EU-s összehasonlításban sem számít rossznak, és évek óta az egyik erőssége Magyarországnak, hogy a széles sávú infrastruktúra tekintetében nagyon jól állunk, az országos lefedettség magas. Ezzel azonban végére is értünk a pozitívumoknak.

Van néhány terület, ahol a problémák jobban előtérbe kerültek a pandémia alatt, az egyik ilyen az oktatás digitalizáltsága. Bármilyen sok energiát fektetett bele a kormányzat az elmúlt időszakban, sajnos itt olyan lemaradásunk van, amit hosszú évek kemény munkája lesz ledolgozni. De ebben minden lépés nagyon fontos, hiszen ez a jövőnket határozza meg, még az is mindegy, hogy milyen hatékonysággal költi el a pénzt a kormányzat, mert minden elköltött forint pozitívan fog hatni.

A másik szomorú hír a kkv-k digitalizáltságának állapotáról szól, a pandémia alatt a magyar kkv-k digitális képessége nem volt olyan szinten, hogy egyik pillanatról a másikra meg tudták volna oldani az átállást. Ez jól mutatta ezt az elmaradottságot, aminek sok összetevője van. Az egyik, hogy a múltban a relatív olcsó munkaerő eredményeképpen nem volt olyan erős a kényszer az automatizációra, robotizációra, mint Nyugat-Európában, ahol már korábban is annyira drága volt a munkaerő, hogy ezzel kellett foglalkozni. Az elmúlt 10 évben a viszonylag erős konjunktúra el is kényelmesítette a magyar kkv-kat, melyek a hatékonyságukra kevésbé figyeltek. A harmadik fájdalmas tény pedig a nem megfelelő mindset: nálunk a kkv-kban a vezetői kultúra nem hasonlítható a nemzetközi színvonalhoz, a kkv-k a nagyon szűk környezetükhöz viszonyítják magukat, és ebben elsősorban a vidéki kkv-k vannak nagy elmaradásban.

Ennek persze van egy generációs vonzata is, nálunk az első igazi vállalkozói réteget alapvetően a rendszerváltás utáni generáció alkotja, akik mostanra 70 éves korban járnak, és ilyenkor a változási hajlandóság is alacsonyabb, mint ami elvárható lenne egy céges gazdasági környezetben. Ráadásul ezek a vállalkozások sokszor nagyon kötődnek az alapító személyéhez is. A korfából adódóan a váltásnak, a menedzsmentszemlélet kialakításának, a digitalizációnak meg kell történnie. Erre a kormányzatnak és az IVSZ-nek is nagyon oda kell figyelnie, mert itt lehet rengeteg értéket teremteni és egyszerre veszíteni is. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a jövőben a digitalizálódó vállalkozásokkal még intenzívebben együttműködjünk, egy platformra hozva a digitális transzformációban érintett szereplőket.

A rendszerváltás Európa keleti felében, a régiónkban mindenütt hasonló időpontban történt meg, a környező országokban hogyan küzdenek meg a generációváltás feladatával?

Ebben szétszakadnak a környező országok is, Lengyelország például nagyon hasonló helyzetben van, mint mi, még ha az index tekintetében ez nem is érzékelhető annyira látványosan: náluk a kkv-kör erősebb, egyszerűen a saját gazdaságuk méretéből adódó hatékonyságból fakadóan.

A csehek sokkal hamarabb kezdték el, máshogy is hajtották végre a privatizációs folyamatot, ők már véghez is vitték ezt a generációváltást: sokkal profibb menedzsment típusú szemlélet uralkodik a klasszikus cseh kkv-vonalon. És ott vannak az észtek, lettek, litvánok, akiknek olyan kényszer volt a nemzetközi piachoz való igazodás, szintén a mérethatékonyságból fakadóan, hogy sokkal hamarabb meg kellett barátkozniuk az exportképességük fejlesztésével. Szlovákia, Románia, Magyarország most ugyanezekkel a problémákkal küszködik.

Mi az IVSZ-nél egyértelműen a technológiában, a digitalizációban és az automatizációban hiszünk, hiszen Magyarország autóipari kitettségét akkor tudjuk előnyösen átfordítani, ha nagyon gyorsan át tudunk térni a klasszikus beszállítói, gyártói vonaltól a nagy hozzáadott értéket képviselő technológiai, mérnöki típusú munkákra. Ez nem lehetetlen, mert míg 10-20 évvel ezelőtt azért jöttek ide gyárak, mert olcsó a munkaerő, ma már nem ez a szempont, hanem az elérhető digitális munkaerő a vonzó.

A felkészültebb munkavállalók és a versenyképesebb vállalkozások a nemzetgazdasági szintű versenyképesség motorjává válhatnak - erre világított rá már korábban is az IVSZ által készíttetett makrogazdasági elemzés, amely szerint az új technológiák gyors bevezetése 3-5 éven belül éves szinten csaknem 4 ezer milliárd forint GDP-többletet eredményezne, ami a jelenlegi magyar GDP csaknem 10%-a.

Ahol ma fel tudnak mutatni ezres nagyságrendben potenciális informatikust, oda özönlik a befektetői réteg, mert mindenki a szabad gyököket keresi.

Ez nagyon jól mutatja, hogy miért annyira fontos az oktatás, mert a digitális munkaerő láthatóan nagyon könnyen eladhatóvá teszi az országot és versenyképessé teszi a gazdaságot.

VinnaiBalazs_0009_PictorialCollective
Vinnai Balázs IVSZ-elnök Fotó: Pictorial Collective

Az IKT-infrastruktúra, vagyis az alapok rendben vannak, rengeteg laptopot, tabletet kaptak az oktatási intézmények is, az eszközöket azonban használni is kellene tudni. Ez pénzkérdés? Egyáltalán milyen időtávon lehet eredményeket elérni az oktatás területén?

A pénz és a sebesség itt párhuzamosan mozog. Európában hasonló helyzet volt, amikor mindössze 70 év alatt az írni-olvasni tudók aránya 10 százalékról felment 70 százalékra, de a világ most ennél is jobban felgyorsult. Már generáción belül is meg kel tudnunk oldani a digitális képességeknek a kiterjesztését.

A klasszikus oktatási rendszer, ami pusztán arra épül, hogy van egy tanulási, utána egy munka, végül egy nyugdíjas fázisunk, nem fog működni.

Sokkal rapidabb ciklusokban kell az oktatási folyamatokat beépíteni a rendszerbe. Ez meghatározza azt is, hogy a pénzt hogyan kell ide összpontosítani. Társadalmi, kormányzati és gazdasági összefogás kell ehhez, a szélesebb értelemben vett társadalomnak fel kell ismernie, hogy amikor arról beszélünk, hogy digitális képesség, pusztán csak arról van szó, hogy milyen munkák lesznek elérhetők a jövőben.

Nem kell mindenkinek programozónak lennie, de birtokában kell lenni azoknak a digitális képességeknek, amik az automatizált, robotizált világ irányításához szükségesek, ezt meg kell szerezni minden egyes munkaterületen. A taxisofőröktől az árufeltöltőkig mindenki tapasztalja, hogy hogyan automatizálódott a saját világa, és milyen eszközöket kell ma használnia, hogy a szakmájában versenyképes tudjon maradni. A kormányzatnak egy nagyon határozott stratégiát kell erre kialakítania, de a cégeknek is be kell tudni fektetni ebbe a ciklikusságba, hogy ezt az átképzési folyamatot végig tudják vinni.  

Az átalakulás miatt rengeteg munka meg fog szűnni, bizonyos típusú munkákra sokkal kisebb volumenben lesz szükség. Klasszikusan az adatfeltöltők, ehhez kapcsolódóan a könyvvizsgálathoz kapcsolódó munkák csökkennek. Ugyanakkor ezeknek a folyamatoknak a bonyolultsága olyan szinten megnő, hogy nem úgy tűnik, hogy a big 4 cégeknek kevesebb emberre lesz szüksége, sőt ezek a cégek elképesztően nőnek. És látják, hogy a digitalizáció által milyen új lehetőségekre, új területekre tudnak bemenni úgy, hogy a vállalatok működését továbbra is támogatni tudják.

A cégeknek ahelyett, hogy elküldenének embereket, az átképzéseken kell dolgozniuk, és itt van az a pont, amikor összeér a kormányzati szándék és a gazdasági stratégia. Magyarországon nagyon tisztán látszik, hogy mekkora ugrás van a digitális munkaerő fizetésében és a klasszikus kézi munka megfizethetőségében, még úgy is, hogy most mind a két kategóriában drasztikusan nőnek a bérek.

A munkaerőhiány problémáját mennyivel súlyosbítja a home office elterjedésével a hazai programozók előtt még jobban kinyílt munkaerőpiac, a külföldi munkavállalás?

A pandémia ebben is komoly változásokat eredményezett, a gazdaságnak arra is fel kell készülnie, hogy a munkaerő idekötése már nemcsak azt jelenti, hogy a cégek ide fognak települni, és úgy fognak foglalkoztatni embereket.

Az IVSZ-nél tisztán látjuk, hogy elindult egy olyan trend, hogy

külföldi nagyvállalatok úgy vadásznak le hazai informatikusokat, hogy nem is alapítanak itt céget, még csak irodát sem működtetnek.

Ez a fajta működés a pandémia alatt bevált nekik, miért vegyenek fel Kaliforniában munkavállalókat, ha ott sem tud bejárni, akkor miért ne vehetnénk fel valakit Budapesten, vagy még inkább vidéken.

Ez a trend nagyon megnehezíti a hazai informatikai piacon dolgozók versenyképességét is, hiszen eddig mégis csak a lokális piacon kellett versenyezniük, még ha multikkal is, akkor is a helyi multikkal, most viszont már a központtal kell versenyezniük. Ugyanakkor a kormányzat szempontjából ez mégis egy lehetőség, hiszen a nagyon Budapest központú működésünk innentől kezdve kiterjedhet, és a vidékben lévő potenciált is kihasználhatják.

Az IKT-szektorban ez azért fontos, mert bár az egyetemeink viszonylag jól lefedik az országot geográfiailag, de aztán a mozgás és a dinamika mégis egy irányba vonzotta az embereket, a programozók nagy volumenben Budapesten kötöttek ki. Az utóbbi idők trendje pedig, hogy innen külföldre mentek ki, ezzel azonban a képzésük jelentős része valahol máshol hasznosul. Most van egy olyan lehetőségünk, hogy vidéken is megköthetjük a szabad munkaerőt, hosszú távon is élhető városokat tudunk felmutatni, amelyek ráadásul életviteli költségek szempontjából nagyon vonzóak, főleg, ha megkaphatunk egy londoni fizetést Kaposváron vagy Szegeden.

A diplomás IKT-képzettek aránya magas Magyarországon, ennek az árnyoldala, hogy klasszikus állami formában csak egyetemen van programozóképzés. Annyira kiszélesedett az informatika, hogy ma már nemcsak a piramis csúcsán lévő emberekre van szükség, ezért a képzéseknek a középső vagy alsó szintű modellje is fontossá vált. A kormányzat el is indult ebbe az irányba a szakiskolák elindításával.

Milyen képesítést szerezhetnek a szakiskolákban végzők? Ők is tudnak programozni, vagy nekik erős rendszergazdai képzésük van?

Tudnak programozni, azért ez ma már nem egy varázslat: 20 évvel ezelőtt még annak tűnt, de ma már nem az. Annyi támogató eszköz van ma a programozáshoz, olyan keretrendszerek, frameworkök, olyan low code platformok állnak rendelkezésre, amihez persze kell egyfajta szemlélet, természetesen ismerni kell a nyelvet és a környezetét, de nagyon rövid idő alatt el lehet sajátítani a jó programozói képességeket, és ehhez nem is kell különleges agyi képesség. Nem csak azok kerülhetnek be, akiknek a fizika és a matematika érettségije ötös lett.

Ez nagyon fontos, mert a nyelvi képesség is ilyen: írni-olvasni is mindenki meg tudott tanulni, annak ellenére, hogy volt olyan pillanat 100 évvel ezelőtt, amikor azt gondolták, hogy ezt csak a legokosabbak tudják megtanulni. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkiből Ady Endre és József Attila lesz, de egy speciális szakmai területen nagyon jó szakemberré lehet válni.  

Az egyetem feladata a tudományos képzés, olyan embereket képeznek, akik nagyon széles spektrumban tudnak nagyon mélyen megalapozott tudást hasznosítani. A klasszikus értelemben vett munkavégzésben erre kevésbé van szükség. Mint ahogy a hard skillek tipikusan a mindennapi munkában is egyre inkább háttérbe szorulnak, és a kreatív képességek és a soft skillek kerülnek előtérbe. Ezért is fontos az átképzés, mert ha megtanul valaki együttműködni, projektekben együtt dolgozni, van 5-10 év munkatapasztalata valakinek, akkor onnan felszedni a digitális képességeket és a soft skilleket használni digitális módon sokkal fontosabb, mint önmagában az, hogy mennyire gyorsan tud gépelni vagy JavaScript kódot létrehozni.

VinnaiBalazs_0006_PictorialCollective
Vinnai Balázs IVSZ-elnök Fotó: Pictorial Collective.

Az IVSZ digitális cselekvési javaslatcsomagot állított össze és széleskörű összefogásra szólította fel az érintetteket, ez milyen elemekből áll, melyek a legfontosabb, legsürgetőbb javaslatok ebben?

Ezt a javaslatcsomagot a könnyebb, szakaszos feldolgozhatóság érdekében szétbontottuk fókuszterületekre, melyekre vonatkozóan cselekvési terveket dolgozunk ki, hogy az EU-s pénzek hatékonyabb elköltése révén, hogyan tudunk sikeresebbek lenni. Azaz javaslatot teszünk a kormányzatnak, hogy milyen struktúrában kell ezt a támogatást az ország digitalizációja szempontjából hatékonyan elkölteni.

Az első cselekvési terv arra fókuszál, hogy hogyan kellene a humán tőke, az oktatás és a munkaerőpiac vonatkozásában előre lépni, a második csomag az egyes ágazatok digitalizációjával és a kkv-k digitális fejlesztésével foglalkozik. A harmadik fókuszterület az adatgazdaság-, innováció- és startupok témáival foglalkozik, illetve hiszünk abban, hogy egy régiós közös stratégiával, kelet-közép-európai együttműködés keretében léphetünk előre. Ezért kell közösen végiggondolnunk, hogy a most jövő EU-s támogatási ciklust hogyan kell úgy strukturálni, hogy abból a leghatékonyabban tudjunk digitalizációra költeni, így ezzel is foglalkozni fog az IVSZ által kiadandó komplex anyag negyedik eleme. Mi abban hiszünk, hogy minden forint, amit digitalizációra költünk, biztos, hogy a sokszorosát fogja termelni nemzetgazdasági szinten.

Ez a digitális átállás meghatározza Közép-Kelet-Európa jövőképét, és végre van egy kitörési pontunk.

A kkv-digitalizációját illetően melyek a legnagyobb problémák, mivel lehet a leggyorsabban előrehaladást elérni?

Az üzleti vállalatirányítás fejlesztése klasszikusan ilyen: a megrendelések formátuma, a könyvelés, a pénzügy működtetése, de rengeteg a tennivaló a termelés hatékonyságával is, az automatizáció, robotizáció használatánál. Utóbbi persze sokszor nagyobb beruházást igényel, egy vállalatirányítási rendszer implementációja nem olyan nagy feladat, mint egy eszköz beszerzése, aminek utána az oktatása és az egész folyamatba való beillesztése sem egyszerű, de mégis csak ebbe az irányba kell lépni. Ezt a folyamatot a munkaerő árának a folyamatos emelkedése is hajtja. Léteznek olyan automatizációs eszközök is, amelyek a különböző platformokat egy frontra hozzák, a viszonylag öreg rendszereket egy jó automatizált felülettel látják el.

Magyarország is pályázik az EU-s gazdasághelyreállítási alap forrásaira, az IVSZ nyáron konkrét javaslatokat tett le az asztalra azzal kapcsolatban, milyen digitális fejlesztések hasznosulnának leginkább. Változtak-e az ezzel kapcsolatos elképzelések, és melyek ezek nagy vonalakban?

Itt elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy ne csak nagy kormányzati programokban gondolkodjanak, hanem legyen kifejezetten kkv-versenyképesség fejlesztésre, kkv-k innovációs készségfejlesztésére, piacra juttatásra és exportképesség fejlesztésre is forrás.

Vannak a kormányzatnak jogos averziói azzal kapcsolatban, hogy ezeknek a programoknak milyen hátulütői voltak a múltban. A kkv-k nemzetközi piacra juttatására, marketingre és külföldi piacokon való megjelenésére adtak pénzt az előző ciklusban, ami sajnos sok esetben szórakoztató külföldi utazások és félig-meddig valós megrendeléseknek a táptalaja lett. De ettől függetlenül a sales és a marketing nagyon fontos része a termékfejlesztésnek, főleg a nemzetközi piacra építkezésnek.

Aki valaha belevágott a nemzetközi piacra való terjeszkedésbe, tudja, hogy ez sokéves kínkeserves munka. És még saját forrásból is az ember a 80 százalékát rosszul költi el. De mégis csak ez a kitörési pont, amivel nemzetközileg versenyképes cégeket tudunk létrehozni. Önmagában a termék létrehozása még nem elég, technológiai fejlesztés szempontjából már nagyon sok sikeres startupunk van, de olyan, amely salesben és marketingben is globálisan versenyképes tud lenni, nagyon kevés.

Milyen fogadtatásra lelt a javaslat a kormányzati berkekben?

Van rá fogadókészség, és azért is próbálunk most ebben vehemensek lenni, mert választás előtt vagyunk, ami a politika figyelmének a jelentős részét leköti. Ugyanakkor mégis ezek azok a pillanatok, amikor az RRF-ről és a következő EU-s támogatási ciklusról nagyon komoly döntések születnek, ebben az időszakban is figyelmet kell tudnunk kicsikarni, hogy ebben a megfelelő irányokat meg tudjuk alapozni hosszú távon.

Az állam mennyire számít ma digitálisnak, a közigazgatásban megvannak a szükséges digitális kompetenciák? Az állam digitalizációja mennyire tud hatni a gazdaság versenyképességére?

A nagy struktúrák digitalizáltsága – ilyen a kormányzat, a pénzintézetek világa és a nagy közüzemi szolgáltatók – nagyon direkt hatással vannak a vállalkozások és a társadalom digitális gondolkodására és képességére is. Ebben láthatóan vannak pozitív példák, ilyen például az azonnali fizetési rendszer, vagy az adózás online módja. Számos kritika érheti az EESZT-t, de az emberek elkezdték használni ezeket a szolgáltatásokat a pandémia alatt, és észreveszik, hogy egy mobillal is el lehet intézni ügyeket. És ha már le tudom tölteni az utazáshoz szükséges vakcinaigazolást, akkor észreveszem, hogy a jogosítványt is el lehet intézni online. És ha a vállalatok online kommunikálnak a kormányzattal, akkor az ügyfelekkel is így fognak.

Öt év múlva, optimális esetben, ha jól használjuk fel a forrásainkat, sikerül felfuttatni a digitális oktatást, és a kitűzött célok teljesülnek, hova tudunk eljutni?

Ha a DESI-re bontjuk le, akkor ez nagyon egyszerű lenne, mert az egy előre definiált mérési rendszer. Ha ez nagyon fontos lenne a kormányzat számára, akkor öt év alatt elképesztő ugrást lehetne elérni. És nem azért, mert strukturálisan meg tudjuk változtatni a folyamatokat, hanem ha konkrétan odafigyelnénk ezekre a számokra, akkor tudnánk egy komoly előrelépést felmutatni.

Ennél a világ bonyolultabb, annak kellene örülnünk, ha öt év alatt a lakosság digitális képességei javulnának. Szerintem erre kell alapoznunk, hiszen majd ez határozza meg azt, hogy a munkában és az adózási képességünkben hová tudunk eljutni. Európában mindenütt elöregedik a társadalom, de ettől függetlenül az is egy komoly felelősség, hogy ne csak a fiatalokra koncentráljunk, mert ők önmaguktól fogják felszívni ezt a képességet, hanem odafigyeljünk azokra is, akiknél a szakadék egyre inkább nyílik, hogy az idősebb generációnak is minél szélesebb rétegét át lehessen terelni a digitális világba. Ha ebben tudnánk fejlődni, annak öt év alatt is lenne hatása, de alapvetően ezeknek a strukturális változásoknak a hatása jellemzően 10-15 év után érezhető.

Vinnai Balázs
W.UP, elnök
2018. szeptember 15-től Vinnai Balázs tölti be a banki szoftvereket fejlesztő W.UP elnöki pozícióját, és egyben befektetőként is szerepet vállal a cég életében. Vinnai Balázs jogot végzett és az IND G
Tovább
2018. szeptember 15-től Vinnai Balázs tölti be a banki szoftvereket fejlesztő W.UP elnöki pozícióját, és egyben befektetőként is szerepet vállal a cég életében. Vinnai Balázs jogot végzett és az IND G Tovább
elemző
francia ország koronavírus járvány hullám omikron
kariko katalin
who getty stock
feher haz
auchan
antony blinken
horvátország zászló

MNB Intézet A fánk-hatás

A pandémia alaposan megbolygatta az ingatlanpiaci folyamatokat. Két kutató arra a kérdésre kereste a választ, hogy...

2022. február 22.
Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től
2022. február 24.
Private Investor Day 2022
2022. április 6.
Agrárium 2022
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Online előadás
Hosszú távú portfólió építés ETF-ek segítségével, osztalékrészvények, gyorsnövekedésű részvények.
Ajándék ötlet
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
elemző