Rekord: Németország egy napig szinte csak megújuló energiából élt
Üzlet

Ez menthetné meg Magyarországot az orosz olajtól: sajnos rosszul állunk

Portfolio
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.

Néhány napja adta közre az Európai Bizottság a Magyarországra vonatkozó ajánlását, amelyben véleményezi az ország 2022. évi konvergenciaprogramját. A gazdasági, foglalkoztatási, népességváltozási oktatási és egészségügyi rendszerre vonatkozó javaslatok és helyzetértékelés mellett - amelyről itt írtunk - a zöld átállási lehetőségeket is sorra veszi a Bizottság.

A nettó zéró kibocsátási pálya elérése során felmerülő vállalati teendőkről is szó lesz a szeptember 6-ai Sustainable World konferencián. A részletekért kattints!

Csak hogy néhányat kiemeljünk a jelenlegi problémákból, amit az összefoglalóban említenek:

  • A szociális eredménytábla szerint az oktatási eredmények Magyarországon elmaradnak az uniós átlagtól,
  • Magyarországon nincs elég felsőfokú végzettségű, a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet kielégítéséhez,
  • a tanárhiány is egyre nagyobb gondot okoz,
  • Magyarországon a várható élettartam még mindig alacsonyabb az uniós átlagnál,
  • a versenykorlátok – különösen a szolgáltatások terén – akadályozzák a termelékenység növekedését,
  • a magyar vállalkozások termelékenysége általában elmarad az uniós átlagtól, a kisebb cégek pedig különösen hátrányos helyzetben vannak,
  • Magyarország közbeszerzési piaca továbbra is ki van téve a versenyellenes gyakorlatoknak és a korrupciónak.

Hosszasan lehetne még sorolni a kedvezőtlen helyzetképet leíró állításokat, ami pedig a zöld átállás folyamatát illeti Magyarországon, az sem tartogat sokkal több dicséretet. Ebben is le vagyunk maradva, egy úgynevezett "korai szakasznál" tartunk, és láthatólag a folyamat egyelőre vontatottan halad - a Bizottság szerint leginkább a szakpolitikai törekvések visszafogottsága miatt.

Hogyan írja le az EU Magyarország energiapiaci helyzetét a zöld átállásban?

A rövid válasz, hogy egyáltalán nem kedvezően, felhívják a figyelmet arra, hogy a hazai energiaforrások szűkösek, a gazdaságpolitika a globális értékláncok erőforrás-igényes termelési feladatainak bevonzására összpontosít, miközben a szabályozott energiaárak nem ösztönzik a háztartásokat az importált fosszilis tüzelőanyagok hatékony felhasználására. Ebből is következik, hogy Magyarországon az uniós átlagnál több energiára és nyersanyagra van szükség egységnyi jövedelem előállításához. Az ország erőforrás-termelékenysége az elmúlt 10 évben nem javult, a lakóépületek rossz energiahatékonysága és a szennyező lakossági fűtési módszerek pedig károsítják a levegő minőségét, és népegészségügyi kockázatot jelentenek.

Ezekre is reagálva, három fontos ajánlást fogalmaz meg a Bizottság:

1. "A fosszilis tüzelőanyagoktól való teljes függés csökkentése a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítása révén, különösen az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-infrastruktúra korszerűsítése által. A fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálása más országokkal való összeköttetések megerősítésén keresztül."

A villamos energia legnagyobb részét jelenleg nukleáris forrásokból állítják elő Magyarországon, ezt az energiahordozót a fosszilis tüzelőanyagok, majd a megújuló energiaforrások követik. A megújulók hátraszorulása mellett problémát jelent a magyar energiaágazat oroszországi függősége a fosszilis tüzelőanyagok és a beruházások tekintetében.

Magyarország energiamixének kétharmadát a kőolaj és a földgáz teszi ki és az egyetlen olajfinomító is elsősorban Oroszországból származó kőolajat használ fel, míg a nyersanyag mintegy 30%-a származik csak más forrásból, nagyrészt a horvátországi Omišaljban lévő olajterminálból. A gáz esetében a belföldi fogyasztás háromnegyedét orosz importból, a fennmaradó hányadot pedig hazai termelésből fedezik. A 2020-ban a villamosenergiatermelés 46%-át biztosító atomenergiaágazat szintén függ az orosz technológiától, nukleáris üzemanyagtól és finanszírozástól - áll a Bizottság összesítésében.

Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya a bruttó végsőenergia-fogyasztáson belül az egyik legalacsonyabb (13,9%) az EU-ban, és a nemzeti energia- és klímaterv célkitűzése szerint is csak 21%-ra emelkedne ez az arány 2030-ra.

Magyarország célja az lenne, hogy a 2020. évi 61%-hoz képest 2030-ra a villamos energia 90%-át karbonszegény forrásokból állítsák elő. A nukleáris energia mellett Magyarország nagyobb mértékben kíván támaszkodni a napenergiára, de a szélenergiában és a geotermikus energiában rejlő lehetőségek továbbra is kihasználatlanok, többek között adminisztratív akadályok miatt. Például lakott területek 12 km-es körzetében nem engedélyezett új szélerőművek telepítése, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy bárhol új szélerőművet létesítsenek. A magyar villamosenergia-hálózat továbbá fejlesztésre szorul ahhoz, hogy növelni lehessen a megújuló energiaforrások alkalmazását. Emellett egyszerűsíteni lehetne a megújuló energiaforrásokkal üzemelő erőművek építésére vonatkozó engedélyezési eljárásokat.

Kép forrása: Európai Bizottság

Milyen a magyar közlekedési szektor és az épületállomány?

A második javaslat alapján szükség lenne:

2. "A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületekben és a közlekedésben, mindenki számára elérhető – különösen a lakóházakat érintő – energiahatékonysági intézkedések és a közlekedés villamosítására irányuló erőfeszítések fokozásával."

A javaslat mögött az áll, hogy Magyarországon továbbra is komoly energiamegtakarítási lehetőségeket rejt az épületek felújítása, különösen igaz ez a lakóépületekre, amelyeknél a társadalmi igény is ezt kívánná, mivel a lakosság közel egy negyede él olyan lakásban, ahol beázik a tető, nedvesek vagy penészesek a falak. Az EU kitér arra is, hogy az energiahatékonyság javításához és a környezetbarátabb fűtési rendszerekhez jelenleg nyújtott pénzügyi ösztönzők nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy a magyar ingatlantulajdonosok szélesebb körben vegyék igénybe ezeket.

Van ugyan ösztönzésre is példa: az új lakások esetében támogatást biztosított az MNB Zöld Otthon jelzáloghitel-programja, amelynek kerete fél év alatt kimerült a jelentős kereslet miatt. A lakásfelújításokhoz 2022 végéig ideiglenes program keretében pedig állami támogatás igényelhető, de ennek a programnak nincs energiamegtakarításhoz kötődő feltétele, és a gyakorlatban kizárja a legkiszolgáltatottabb családokat, amelyek egy házfelújítás jellemzőköltségeinek még a felét sem tudják fedezni.

Az ingatlanpiac és a fenntarthatósági törekvések is kiemelt témák lesznek a Portfolio első élmánykonferenciáján. Kevesebb mint két hét és találkozunk Balatonfüreden!

Ezen kívül a szabályozott energiaárak, amelyek szintje a háztartások jövedelmétől vagy fogyasztási szintjétől függetlenül egységesen alacsony – nem ösztönzik az energiamegtakarítást. Eközben az új lakásokra vonatkozó szigorúbb környezetvédelmi előírások alkalmazását 18 hónappal, 2022. július 1-jéig elhalasztották.

A javaslat a közlekedési szektort is érinti, ebben az ágazatban 2013 és 2019 között az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen, 46%-kal nőtt, jóval meghaladva az EU-ban ugyanezen időszakban tapasztalt 8%-os átlagos növekedést. Ennél is nagyobb baj talán, hogy az ágazat gyors ütemben válik a legnagyobb kibocsátóvá. A karbonlábnyom magas szintje részben a közúti torlódásoknak tudható be, ami különösen a városokra jellemző. Az EU-ban továbbra is Magyarország közlekedése az egyik legzsúfoltabb, a dugóban elvesztegetett órák száma – főként a városokban – egyre nő (2020-ban több mint 42 óra/év volt járművezetőnként, ami meghaladja az uniós átlagot) a Bizottság adatai szerint.

Ezen túl, az elektromos járművek elterjedése és a töltőállomások száma is az uniós átlag alatt van

Kép forrása: Európai Bizottság

Víz-, és hulladékgazdálkodás, körforgásos gazdaság: további aggodalomra okot adó tényezők

A harmadik nagyobb javaslat egyszerre több ágazatra is vonatkozik:

3. "A fenntartható víz- és hulladékgazdálkodással kapcsolatos reformok és beruházások, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása."

A körforgásos gazdaságra való átállásban, - mint írják - hazánk korai szakaszában jár és egyelőre nagyobb az egységnyi jövedelem termelésére eső anyagfelhasználás, mint az uniós országok többségében. Ugyanakkor nemrég megkezdődött a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv kidolgozása.

A körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan a hulladékkezelés is kiemelt fontosságú a klímacélok elérésében, noha a hulladéktermelés csekély mértékű és arányos Magyarország jövedelemszintjével, a települési hulladéknak csak 33%-a kerül újrafeldolgozásra. Ez az arány jóval alacsonyabb a 2025-re kitűzött 55 %-os célnál. Ezzel szemben az összes települési hulladék 50%-a hulladéklerakóba kerül. A 2016-ban átszervezett hulladékgazdálkodás korlátozta a versenyt az ágazatban, aminek következtében csökkent a hatékonyság és az újrafeldolgozási arány. 2021-ben egy új jogszabály a versenyt tovább korlátozva monopolisztikus piacot hozott létre.

Végül a Bizottság jelentése a hazai vízgazdálkodás területére vonatkozóan is aggályokat fogalmazott meg: "Magyarországon a vízellátás és a szennyvízelvezetés még mindig nem felel meg teljes mértékben az ivóvízről szóló uniós irányelvnek, és a víz megfizethetősége továbbra is problémát jelent a népesség szegényebb csoportjai számára. A vízellátó hálózat nagy része rossz állapotban van. A szivárgások miatt a hálózatba belépő vízmennyiség negyede nem termel bevételt. A szabályozott díjak számos víz- és szennyvízszolgáltató vállalat karbantartási költségeit sem fedezik. A vállalatok hálózatára kivetett közműadó szintén gátolja a beruházásokat." - írják.

A problémák között szerepel az is, hogy a szántóföldi öntözés jelentős kiterjesztésére irányuló magyarországi tervek káros hatással lehetnek a víz mennyiségére és minőségére, valamint a biológiai sokféleségre. Ez abból ered, hogy az éghajlatváltozás várhatóan tartósan csökkenteni fogja a folyókvíz hozamát. Ennek ellenére Magyarország nem fordít kellő figyelmet a víztestek megtartására, a természetes vízviszonyok helyreállítására és a mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatására. Magyarország területének közel egynegyede van kitéve árvízveszélynek, és az ország árvízkockázat-kezelési terve nem foglalkozik megfelelően ezzel a problémával.

Címlapkép: Shutterstock

Koppenhága lövöldözés
Liszicsanszk
Szmogriadó
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Online előadás
Hol érdemes beszállási pontok után kutatni?
bankkártya okostelefon kéz nő okosóra