Naperőmű
Üzlet

Változik az energiastratégia Magyarországon: a zöld beruházások húzhatják a gazdaságot

Portfolio
Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.

A dekarbonizáció, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése Magyarország esetében 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást igényel. A költségigény számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt pozitív megtérülést eredményez – ez a legfontosabb megállapítása a McKinsey "Klímasemleges Magyarország - Úton a sikeres dekarbonizáció felé" című elemzésének, amelyről részletesen ebben a cikkben számoltunk be:

A jelentés bemutatóján Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti Irodavezető Partnere kihangsúlyozta, hogy egyszerre több szektor is hozzá tud járulni a 2030-as 55%-os kibocsátási cél eléréséhez. Többek között az energiahatékonyság, a zöld hidrogén, az elektrifikáció olyan területek, ahol látványos fejlődést lehet még elérni. A zöld átállás a klímacélok véghezvitele mellett más pozitívumokat is hordoz, a riport megállapítása szerint a magyar gazdaság egyharmada növekedhet a versenyképesség javulásán keresztül, míg a dekarbonizációval hosszú távon 80 000-100 000 új munkahely jöhet létre.

Jánoskuti Levente
McKinsey& Company, Budapest, Irodavezető Partner
Jánoskuti Levente a McKinsey budapesti irodájának vezető partnere, emellett a banki vállalati ügyfelek számára kialakított McKinsey Global Pricing Lab és a McKinsey Közép-Európára vonatkozó digitális
Tovább
Jánoskuti Levente a McKinsey budapesti irodájának vezető partnere, emellett a banki vállalati ügyfelek számára kialakított McKinsey Global Pricing Lab és a McKinsey Közép-Európára vonatkozó digitális Tovább

A nettó zéró átállás különböző aspektusairól volt szó a bemutató utáni kerekasztal-beszélgetésen, ahol a tanácsadói szektor mellett, a kormányzat, a banki szektor, illetve az energiaszolgáltatói piac is képviseltette magát. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a klímaváltozási törekvésekben komoly iparfejlesztési potenciál is rejlik. A Zöld Busz program például a megrendeléseken keresztül több hazai gyártóvállalatot is becsatornázott ebbe a folyamatba, de a későbbiekben az akkumulátorok, vagy a zöld hidrogénnek kapcsolatos fejlesztések is hozzájárulhatnak hazai gazdaság termeléséhez.

A karbonsemleges átállás során, ha megfelelően használjuk fel a forrásokat, akkor minimálisra csökkenthetők az ezzel járó hátrányok.

- mondta el az államtitkár, majd hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonsági beruházásoknak is komoly forrásigénye lesz, emellett kell párhuzamosan a zöld beruházásokra is forrásokat szerezni.

Steiner Attila
Technológiai és Ipari Minisztérium, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár
A graduate of economy of the Corvinus University in Budapest, Attila Steiner was appointed State Secretary for the Development of Circular Economy, Energy and Climate Policy of the Ministry for Innova
Tovább
A graduate of economy of the Corvinus University in Budapest, Attila Steiner was appointed State Secretary for the Development of Circular Economy, Energy and Climate Policy of the Ministry for Innova Tovább

Az energiastratégiát felül kell vizsgálni a geopolitikai helyzetre való tekintettel. Az ellátásbiztonsági szempontok jelenleg sokkal erőteljesebbé váltak. Kormányzati szempontból az ellátásbiztonság, a megfelelő á megtartása, a versenyképesség és mellette a zöldítés a cél. Ebben kell megtalálni az egyensúlyt, nem lehet csupán egyre koncentrálni.

- tette hozzá.

A megújuló energia és a zöld finanszírozás is kiemelt témája lesz a szeptember 6-ai Sustainable World konferenciának. A részletkért kattints!

Békés Márton, a McKinsey&Company Associate Partnere kiemelte, hogy nem szükségszerű a gazdasági növekedés csökkenése a klímasemlegesség eléréséhez. Ami szükséges viszont az egy 150-200 milliárd eurós beruházás. Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program igazgatóságának vezetője kiemelte, hogy nem egy távoli jövőről beszélünk, hanem már most is rendelkezésre állnak olyan technológiák, amikkel magasabb hozam érhető el, kevesebb energiabefektetéssel. Van egy időszak, amíg a jelenlegi eszközök, technológiák lecserélődnek, de alapvetően nem kell lemondani a gazdasági növekedésről, csak változtatni kell az eddig megszokott folyamatokon.

A pénzügyi közvetítő rendszer jó eszköz arra, hogy egy rendszer részévé tegyen bizonyos motiváló tényezőket.

- mondta el a szakértő majd a finanszírozásra áttérve ismertette, hogy a bankok a már létező zöld programokat, területeket tudják finanszírozni. Ilyen lehet a közösségi vagy a teherközlekedés, az elektromos mezőgazdasági vagy nehézgépjárművek, a napelemparkok, illetve az épületek. Ezeknél már adott a technológia, vannak tapasztalatok is a piacról.

Pókos Gergely
OTP Bank, Zöld Program Igazgatóság vezetője
Pókos Gergely az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetője, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen majd a London Business School-ban folytatta tanulmányait. 8 évig tanácsadóként dolgozott a M
Tovább
Pókos Gergely az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának vezetője, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen majd a London Business School-ban folytatta tanulmányait. 8 évig tanácsadóként dolgozott a M Tovább

Szege György, a Magyar Bankholding ESG és fenntarthatósági vezetője szerint a dekarbonizációs célok lemondással járnak, amit vállalnunk kell a szükséges jó érdekében. Az edukációnak is nagy hangsúlyt kell adni, egy gondolkodásbeli átalakulásról is szó van ugyanis. Példaként felhozta, hogy hiába válik egyre több és több autó elektromossá, a fenntarthatósághoz az is hozzátartozik, hogy kevesebb autóhasználatra állunk át, amiben a közösségi közlekedésre ösztönző programok is segíthetnek.

Az orosz-ukrán háború következményei kapcsán a beszélgetés során szóba került az is, hogy a hosszú távú klímapolitikai célok szembe mehetnek a rövid távú lépésekkel. Ugyan ez egy átmeneti időszak, de az energiapiaci átalakulások megkövetelnek bizonyos, fenntarthatósági szempontból nem kívánatos lépéseket. EU-s szinten is kidolgozás alatt van egy olyan finanszírozási keret, aminek egyes beruházási elemei vélhetően nem lennének szükségesek, ha Európának nem kellene leválnia az orosz gázról.

Endersz Frigyes, az E.on Csoport stratégiai igazgatója elmondta, hogy bár a nagyobb változások általában az érdekek mentén valósulnak meg, vannak vállalati és kormányzati ösztönzők, amelyek éppen a szükséges irányba tudják terelni a döntéseket.

Hosszú távon gondolkodva a háború felgyorsítja a zöld átállást, mert egyszerűen felértékelődik a megújuló energia. Ugyanakkor a nagyon rövid táv egy másik kérdés, sok ország az ellátásbiztonság miatt a klímasemlegességgel ellentétes lépéseket tesz, hosszú távon ugyanis csak úgy működhet, ha rövid távon túlél.

- mondta az igazgató.

Endersz Frigyes
E.ON Hungária Zrt., stratégiai igazgató
2000-től 2012-ig az IFUA Horváth & Partners tanácsadó vállalatnál dolgozott, több vezetői pozíciót is betöltött. 2012-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz: először a T-Systems Hungary stra
Tovább
2000-től 2012-ig az IFUA Horváth & Partners tanácsadó vállalatnál dolgozott, több vezetői pozíciót is betöltött. 2012-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz: először a T-Systems Hungary stra Tovább

Át kell szabni az energiastratégiát - De hogyan?

Endersz Frigyes a hazai energiaszektor kapcsán felhívta a fejlesztések fontosságára a figyelmet, a villamosenergia-hálózatok korábbi struktúráját a megújulók felborították, akik eddig fogyasztók voltak csak, azok most termelők is lettek. Magyarországon a naperőmű-kapacitás átlépte a 3000 megawattot, ami a paksi atomerőmű másfélszeres kapacitása. A hálózat nem így lett kitalálva, erre reagálni kell a szakértő szerint, aki hozzátette, hogy a jövő a tárolókapacitás fejlesztésében, illetve a technológiák diverzifikációjában van.

Steiner Attila elmondta, hogy a kormány törekszik arra, hogy a lakosság és az ipari szektor körében is ösztönözzék a megújulók használatát. Bár a hálózatfejlesztések több évet is igénybe vehetnek, addig is kell tenni valamit, ezen a rövid távon értékelődhet fel a gáz, valamint az akkumulátorok szerepe. Hosszú távon a napenergia felfuttatása, valamint az atomenergia támogatása a cél. A szélenergia kapcsán elmondta, hogy ahol van ebben potenciál, ott már léteznek szélerőművek, de alapvetően arra kell több forrást biztosítani, amiben jobbak vagyunk, ez pedig Magyarország esetében a napenergia.

2030-ra a napenergiában eredetileg 6000 MW elérését tervezték, jelenleg 5000 MW-ra vonatkozó enegedélyeztetés zajlik, ami azt mutatja, hogy gyorsabbak vagyunk a vártnál. Ez alapján 2030-ra már 12 000 megawatt lehet a NAPELEMES RENDSZEREK TELJESÍTMÉNYE.

Az államtitkár reagált egy korábbi bejelentésre, miszerint stopot hirdettek a naperőművek hálózati csatlakozásában. A bejelentésről részletesen erről itt írtunk:

Steiner Attila elmondta, hogy dolgoznak azon feltételek biztosításán, hogy több naperőmű is csatlakozhasson a hálózathoz,

a fejlesztések segítésére lesz egy nagy támogatási program a tárolást illetően.

Ezen túl egy 103 milliárd forintos pályázati program is van az átviteli és elosztóhálózatok fejlesztésére, amit az EU-s RRF keretből előfinanszíroz a kormány.

Mennyibe kerül a zöld átállás?

A tanulmányban 150-200 milliárd eurót jeleztek előre a zöld átállás beruházási költségeként, Békés Márton elmondta, hogy ebbe a zöld beruházásokat, valamint a végeredményben ezeket támogató közbenső lépéseket is beleszámolták. Évi 5-6 milliárd eurós tőkeberuházásról van tehát szó, ami később a GDP növekedését és egyéb megtakarításokat is hoz magával. Steiner Attila ennek kapcsán elmondta, hogy ez a GDP arányában is nagy összeg, de a hazai és az EU-s forrásokkal, magántőkével, valamint a zöld kötvények adta lehetőségekkel előteremthető. Pókos Gergely a finanszírozást illetően hozzátette, hogy csak az OTP esetében 2025-re 1500 milliárd forintnyi (395 forintos euróval számolva ez közel 3,8 milliárd euró) forrást biztosítanának zöld beruházásokra, ami mellett az évi 5-6 milliárd euró nem tűnik elrugaszkodottnak. A banki hitelezés mellé pedig az állami és EU-s támogatások is bekapcsolódnak, így nem is annyira a finanszírozás megteremtésétől kell tartani, hanem, hogy a technológiai, kivitelezői akadályokat leküzdjük és az ösztönzőket megtaláljuk.

Címlapkép: Getty Images

Liszicsanszk
Orosz útlevél
Puskák
Karikó Katalin
Maszk eldobva
Borscs
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
medve bear