Ezt követően csütörtökön írta meg a Népszava, hogy a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szerint nem veszélyezteti a Debrecenben és környékén élők biztonságát a kínai CATL cég által tervezett akkumulátorgyár.
A határozat csütörtöktől vált nyilvánosan elérhetővé, bő egy héttel azután, hogy közel ezer lakos részvételével bekiabálásokba, indulatos felszólalásokba torkolló közmeghallgatást tartottak ez ügyben Debrecenben. A fórumon számosan megosztották aggályaikat, például arról, hogy az épülő üzem veszélyezteti a környék ivóvízbázisát, a megnövekedett forgalom pedig nem csak a levegőt szennyezi, hanem a térségben élők nyugalmát és biztonságát is zavarja.
A katasztrófavédelem határozata a környezeti terhelésre vonatkozó előírásokról nem rendelkezik, ezekről a kérdésekről ma délelőtt, a megyei kormányhivatal által összehívott közmeghallgatáson adtak szót a helyieknek:
A Telex beszámolója szerint az említett közmeghallgatás már az első percekben káoszba fulladt, ugyanis az eredetileg 160 ülőhelyes terembe a nagy érdeklődést követően több mint 200 an zsúfolódtak össze.
Az eseményen Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei főispán és Dr. Hajduné Dr. Kovács Mária Mónika, a megyei kormányhivatal főosztályvezetője próbálták meg bemutatni a környezetvédelmi engedélyeztetés menetét, de a résztvevők néhány percenként fújolással, bekiabálással szakították meg őket.
A tiltakozók elsősorban az iparbiztonsági és katasztrófavédelmi szabályok betartását illetően kételkednek, különösen azt követően, miután a gödi Samsung következetesen nem tartja be azokat.
A tiltakozók problémái az alábbi pontokban kerültek kifejtése:
- Először is, az akkumulátor gyár vízigénye önmagában meghaladja a teljes városét, a környezeti hatástanulmány szerint ugyan ez nem jelentene problémát, de a lakosság szerint a térséget évek óta érintő egyre nagyobb aszályok miatt a jövőben komoly problémák adódhatnak a vízellátást illetően.
- Másodszor, az akkumulátorgyártás egy önmagában nagy energiaigényű, és sok vegyi anyag felhasználásával járó folyamat. Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minap leköszönt elnöke egy paksi rádióinterjúban hétfőn azt mondta, hogy a debreceni ipari parkba tervezett beruházások együttes áramigénye mintegy 1000 MW lehet, az iváncsai ipari parkba tervezett (ahol szintén akkumlátorgyár épül), pedig mintegy 200 MW. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy közben a Paksi Atomerőmű jelenlegi zsinóráram termelése 2000 MW, az ország naponta jelentkező csúcsfogyasztása pedig az elmúlt hetekben jellemzően 6900-7000 MW.
- Harmadszor, a gyárnak mintegy 9 000 dolgozóra lenne szüksége, ennyi álláskereső pedig állításuk szerint Debrecenben jelenleg nincsen, így feltehetőleg a beruházás több ezer kínai, vagy fejlődő országokból érkező vendégmunkás megjelenésével járna.
- Végezetül pedig az a probléma is felmerült, hogy a CATL nem feltétlen fog minden, iparbiztonsági és katasztrófavédelmi jogszabályt maradéktalanul betartani.
A CATL-gyár Magyarország történetének legnagyobb magánberuházása, a Debrecenben épülő üzem mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összegből valósulna meg a jelenlegi árfolyamszinteken.
Címlapkép: Getty Images
